Többféle reakciót váltott ki a Brüsszelben látható kultúrtörténeti szõnyeg, amellyel hazánk mint uniós elnök mutatja be az országot.
Néhány európai parlamenti képviselõ nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképezõ, óriási kultúrtörténeti szõnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is.

Az EU observer nevû internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselõt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és "nem a legszerencsésebb szimbólum" a magyar elnökséghez. Ugyanebben a cikkben Hajdú Márton, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivõje cáfolta, hogy a szõnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával.

"A szõnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte" - idézte õt a hírlevél.

Csütörtökön megjelent számában a European Voice címû brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan idõket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli fõváros.

Az Európai Bizottság egy szóvivõje a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fûzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltõ tagország.

A 202 négyzetméteres kultúrtörténeti szõnyeg.


A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselõ Tanács - Justus Lipsius németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett - épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szõnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensbõl illesztettek össze a helyszínen.

A Pápai Lívia textilmûvész készítette szõnyegen a térkép mellett szerepel még Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt, illetve Vasarely mellett a Kempelen-sakkgép, a Bíró László József által szabadalmaztatott golyóstoll, Asbóth speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparmûvészeti Múzeum került az alkotásra. Nõi vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendõje és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény.

A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélõ fotel (amelybõl az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc mûvei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülõalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzõk idegen nyelvre lefordított mûveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotómûvészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.

Forrás: Link