„Álmok és vágyak ugyan vannak, ám ezek pénzhiányra hivatkozva valahogy sosem valósulnak meg”- nagyjából így summázható a kormány elmúlt fél évének teljesítménye, már ami a rendõrök helyzetének javítását illeti. Bár a kormány annak idején megígérte, jó fizetséget fognak adni munkájukért, a valóság a ruhapénzek megfelezésérõl, a két részletben történõ béremelés elmaradásáról, és februártól a fõvárosi rendõrök tömegközlekedésének fizetõssé tételérõl szól.

"Pontosan tudjuk, hogy a jó munkának ellenszolgáltatás az ára, figyelemre méltó és gyors eredményeket nem várhatunk olyan rendõröktõl, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek, és nincs meg az a társadalmi és szociális biztonságuk, ami az ilyen kockázatos és felelõsségteljes munkához szükséges", jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tavaly Ózdon, a nemzeti konzultáció elsõ, közbiztonságról szóló rendezvényén. Ezt megelõzõen már választási programjukban is ígéretet tettek rá: a választások után azonnal növelni kell a rendõrség létszámát, hiszen az országnak legalább 3500 új rendõrre van szüksége. De azt is mondták, hogy õk jó fizetséget fognak adni a munkájukért.

Ígéretek vannak, fizetésemelés nincs
Nos, „álmok és vágyak vannak, ám ezek a pénzhiányra hivatkozva, valahogy sosem valósulnak meg”, mondta lapunknak Dávid Tibor, a Független Rendõr Szakszervezet fõtitkár-helyettese. Ahogy fogalmazott, õk - mint szakszervezet - sajnos az elmúlt idõszakban csak a megszorításokat látják. Bár a kormányváltás után nem sokkal, tavaly augusztusban a Belügyminisztériummal (BM) megindult egy érdemi érdekegyeztetés, amire sehol másutt nem volt példa, a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott. „Nálunk megkezdõdött egy mûhelymunka, aminek egyik fõ prioritása az új életpálya modell megvalósítása volt. Ígéretet tettek a szolgálati törvény és bérrendszer átalakítására, ami azért is lett volna sürgetõ, mivel nyolc éven keresztül csak stagnált, illetve csökkent a reálkereset a rendvédelmi szerveknél. A minisztérium elképzelése szerint két részletben, harminc százalékos bérfejlesztésre került volna sor, ebbõl azonban nem valósult meg semmi”.

„A közterület nem gyakorlótér”
Ezzel szemben lépések történtek a nyugdíjba menetel feltételeinek szigorításáról, bevezették a megbízhatósági vizsgálatot, a kifogástalan életvitel intézményét, szigorították az áthelyezési kérdéseket, és megszüntették a Szolgálati jogviszonyban állók Érdekegyeztetõ Fórumát, rendõrség létszámának feltöltése érdekében pedig tavaly szeptemberben a BM toborozásba is kezdett. A minisztérium honlapján közétett felhívásban 18 és 34 év közötti érettségizett embereket keresnek, akik február 1-jétõl kapnának munkát. A pályázatára jelentkezõk megússzák a mûveltségi tesztet, amin a hagyományos, kétéves rendészeti szakképzésre készülõknek át kell esniük. A 3000-3500 hiányzó rendõr mielõbbi pótlásáról Dávid Tibor úgy vélekedett, a toborzásra a jelentõs alulfoglalkoztatottság miatt 4-5-szörös lesz a túljelentkezés. Azonban fennáll a veszélye, hogy a gyors pótlás a minõség rovására megy majd. A szakszervezet tart attól, ha létszámhiány lép fel egy bizonyos rendvédelmi területen, olyan feladatokra is bevetik majd az alulképzett rendõröket, amelyekre nincsenek felkészülve, nincs meg hozzá a megfelelõ képzettségük. „A közterület azonban nem gyakorlótér, mivel az ott elkövetett hibáknak súlyos, akár büntetõjogi következményei is lehetnek”, fogalmazott.

Ruhára is kevesebb jut
A rendõrök „megbecsülésének jeleként” 2011-ben az eddigi összeg fele jár majd csupán ruha utánpótlásra, ami Dávid Tibor szerint azért sem túl szerencsés, mivel a négy éve befagyasztott illetmények mellett elvonták a 13. havi juttatást, adókötelessé tették a béren kívüli juttatásokat, továbbá gyakorlatilag megszüntették a pénzbeli jutalmazási rendszert és csökkentették a cafeteria keretet is. Pont ezek miatt a szakszervezet határozottan tiltakozik a ruhapénzek visszatartása ellen. Ezentúl ugyanis az összeg felét kifizetik a rendõröknek készpénzben, a másik felén pedig megvetetik velük a bevetési ruházatot, bakancsot.

Nincs bérletük a budapesti rendõröknek
A fõtitkár-helyettes úgy véli, 2011 évi elején a budapesti állomány legnagyobb gondját az jelenti, hogy bár Pintér Sándor belügyminiszter korábban szóbeli ígéretet tett rá, hogy az egységes, 200 ezer forintos éves cafeteria-kereten kívül a rendvédelmi szervek dolgozói megkapják az éves bérletüket valamint az iskolakezdési támogatást is, erre azonban mindeddig nem került sor. „Kikerülik a jogalkotási törvény általi egyeztetési kötelezettségüket azzal, hogy egyéni képviselõi indítványokkal módosítják a törvényt”, fogalmazott Dávid Tibor. Az egyik ilyen önálló képviselõi indítvány pedig pont arról szólt, hogy a 200 ezres kereten felül ne lehessen béren kívül juttatást adni, többek között bérletet se.

Szép lassan halványodnak...
Vidéken annyival jobb a helyzet, hogy ott a fõkapitányságok önállóan szerzõdést köthetnek a Volán-társaságokkal: a rendõröknek fel kell mutatniuk szolgálati igazolványukat, s ez feljogosítja õket az utazásra. A BKV esetében még Közgyûlési döntésre várnak. A január havi bérletet ugyan megkapták a hivatásosok (a közalkalmazott még azt sem), de hogy a jövõben maguknak kell-e fizetniük, vagy a cafeteria keretük terhére kell-e megvásárolniuk az évi 120 ezer forintos bérletet, egyelõre kérdés. „Ilyen soha nem volt az elmúlt idõszakban, 23 éve dolgozom itt, eddig mindig megkaptuk a bérletet. Az biztos, hogy ezzel is spórol a költségvetés 3 milliárd forintot”, fogalmazott a szakszervezet fõtitkár-helyettese, aki úgy véli, „azok az ígéretek, amikkel indult az új kormányzat, szép lassan kezdenek elhalványodni”.

Közvetett hátrányok
Nem igazán kedvezett a rendõröknek a kormány több lépése sem, így például az úgynevezett lex-Borkai: a törvény a testülettõl visszavonuló rendõröket három évre megfosztotta válaszhatóságuktól. Nem kedvez az állományon belüli belsõ ellenõrzés új rendszere, (az úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal ugyanis a szakszervezet szerint olyan ellenõrzéseket vezetnek be, melyek titkosszolgálati módszerek alkalmazását teszik lehetõvé a rendõrökkel szemben, évente több alkalommal is); és az egykulcsos adó januári bevezetése is nagy valószínûség szerint hátrányosan fogja érinteni õket.

A fõtitkár-helyettes azért a pozitív kormányzat lépések megemlítésérõl sem feledkezett meg: ezek közé tartozik, hogy még tavaly decemberben igen komoly elmaradt túlórákat fizetett ki a rendõrség, valamint emelték a költségvetést, ám ezek mellett sajnos az „élet-és munkakörülmények javításával még adós maradt a kabinet”.

Forrás: Link