(Kevesebbe került, mint tervezték és kész? Gránitban fúrva? Biztos nem a Trigránit (Demján) intézte!)
CityTunnel húsz perc elõnyért
Jó évet tudhat maga mögött a svéd közösségi közlekedés: átadták a régi-új villamosvonalat és elegáns fekete vagonok kezdtek futni Stockholmbelvárosában, új villamosszakasz nyílt Norrköpingben, s több, 250 km/h-s sebességre alkalmas vasúti szakasz is elkészült. December 12-én pedig, királyi ünnepség közepette, átadták a legnagyobb szabású beruházást, a Malmö belvárosa alatt futó vasúti alagutat. Így a Koppenhága és Malmö Central közötti menetidõ 33 percre csökkent.
A város alatt húzódó, a belvárost jobban, több megállóval kiszolgáló vasúti alagutat ma már számos helyen találhatunk a nagyvilágban, még Budapesten is tervbe van véve egy ilyen a Nyugati és Kelenföld vagy a Déli pályaudvar között. Malmö azonban a maga 290 ezer lakosával kicsinek számít az ilyet építõ városok között.

A City Tunnel-t a város közlekedési jelentõsége kényszerítette ki. Svédország délnyugati csücskében, a dán fõváros Koppenhágával átellenesen fekvõ Malmö mindig fontos elosztópontja volt a Svédországból délre, a kontinensre haladó és onnan érkezõ áruforgalomnak. A kapcsolat kiemelt jelentõségét jelzi, hogy 2000-ben megnyitották az Öresund-hídat, akkori áron számolva több, mint egy billió forintot invesztálva a szilárd kapcsolat megteremtésébe a svéd és dán közúti és vasúti hálózat között.

Hyllie állomás felülvilágítókkal (fotó: Anders Rorgren)

A vasúti kapcsolat a svéd oldalon Malmönél érte el a szárazföldet, a személyvonatok innen a várost megkerülve érték el Malmö központi fejpályaudvarát. Az átmenõ vonatok esetén a fejpályaudvari jelleg nehézkessé tette az új vasúti híd kapcsolatát a fontos célpontnak számító Koppenhága irányába, a visszaforduló vonatok csökkentették az állomás kapacitását. Épp ezért az Öresund-projekt megvalósulásával párhuzamosan felmerült egy belváros alatt húzódó, a fõpályaudvart az új híddal összekötõ vasúti alagút kialakítása.

1995-ben el is kezdõdött a vonal tervezése, ám az építkezés csak öt évvel a híd átadása után, 2005-ben indult meg.

A hat kilométer hosszú alagutat, a hozzá kapcsolódó vágányépítésekkel javarészt a svéd állam finanszírozta. A valamivel több, mint 8,5 milliárd svéd koronás (2001-es áron számolva 240 milliárd forint) költségvetésbõl hatot állt a kormány, a fejlesztési szervezetein keresztül, a fennmaradó részbe Malmö egymilliárddal, Skåne megye 800 millióval, míg az EU 700 millióval szállt be.

Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy egy évvel ezelõtt, a költségek újraszámolásakor kiderült, hogy a valóságos ár majd' egy milliárddal kevesebb lett az eredetileg, a projekt indulásakor számoltnál. (City Tunnel)

A sárga az újépítésû felszíni, a piros az alagútban haladó szakasz (forrás: wikipédia)

Az építés során igyekeztek a lehetõ legkevesebb kényelmetlenséget okozni a malmöieknek, a Triangeln állomás építése is a föld alatt történt, egy-egy, az állomás két végén kialakított függõleges akna segítségével.

A fúrópajzzsal fúrt alagúton kívül – a térképen látható módon – új vágánykapcsolatok is születtek, a híd felõl kiépültek a közvetlen vágánykapcsolatok Trelleborg és Ystad felé is. A személyforgalom három új megállóval lett gazdagabb, Malmö Central állomás mellett-alatt új felszín alatti állomás épült, a 23.000 lakosú, 18 ezer munkahelynek otthont adó Triangeln negyed állomása 25 méterrel a föld alatt épült ki, míg a 7 méter mélyen fekvõ, félig nyitott Hyllie feladata Malmö déli részének kiszolgálása. A két valóban új megálló, Triangeln és Hyllie közül az elõbbi forgalmát becsülik nagyobbra, napi 37 ezer fõre, részben átvéve a Central eddigi feladatát.

A Carl XVI Gustaf király által fél évvel az eredeti határidõ elõtt megnyitott alagút az elsõ napokban nem teljesített jól, a nyitóhétfõn biztosító berendezés problémák miatt számtalan vonat késett, az irányonként és óránként közlekedõ nyolc járatból.

Malmö-Central új földalatti része (fotó: kalleboo)

Korrekt mûködés esetén Koppenhága és Malmö Central között az eddigi menetidõ 35 percrõl 33-ra csökkent, azaz a rövidebb út és az új megállók együttesen mindössze két percnyi menetidõ csökkenést eredményeztek. Ugyanakkor Triangeln állomás térsége és Koppenhága között az elérés 15-25 perccel csökkent.

Kevesen tudják, de Svédország a malmöi vasúti alagút mellett másik két nagyvárosban is vasúti alagutat tervez építeni, Stockholmban egy éve folyik a 7,4 kilométer hosszú alagút építése, az átadást 2017-ben tervezik, míg Göteborgban elõkészítés alatt áll a város alatt futó alagút.
Link

A metrókocsik beszerzése ügyében nyomoz a BRFK


2011-01-19 12:08
Nyomoz a Budapesti Rendõr-fõkapitányság a metrókocsik beszerzése ügyében. Az Alstom ellen a kecskeméti székhelyû Tiszta Energiával Magyarországért Párt tett feljelentést - a legfõbb ügyészség szóvivõje szerint.


A metrókocsi-szerzõdést tavaly októberben mondta fel a BKV, miután az Alstom a módosított határidõre sem szerezte meg a szerelvények végleges típusengedélyét.

A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék elõleget, mintegy 30 milliárd forintot. Az egyik francia bank azonban az Alstom kezdeményezésére megtiltotta a közlekedési vállalatnak, hogy lehívja az erre járó bankgaranciát. Tarlós István ezután Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos segítségét kérte. Értesülésünk szerint a hatóságok adatokat kértek a napokban a Fõvárosi Önkormányzattól az Alstom-ügyben.

- A Legfõbb Ügyészségen Tarlós Istvántól származó feljelentést nem találtunk. Ellenben Alstom-ügyben a Fõvárosi Fõügyészségen a Tempo párt tett feljelentést korábban. A BRFK ma elrendelte a nyomozást - mondta Széplaki-Nagy Gábor sajtószóvivõ. (rá)

hírTV


Kapcsolódó anyag : https://sites.google.com/site/tempoparttempo/tempo/hirek/ez-nem-a-varsoi-gyors-csak-a-budapesti-metro
https://sites.google.com/site/tempohircsatorna2/home/hirek2-1/dr-polt-peter-legfobb-uegyesz

Link