A rossz termés mellett a spekuláció is fûti a gabonaárakat
A már hónapok óta folyamatosan emelkedõ hazai kenyérárak februártól nagyobbat lépnek, s ha a szegényes tavalyi búzatermés nem tart ki az idei aratásig, akár harmadával is tovább drágulhat a pékáru.

Tavaly Európa egy részén, többek között Magyarországon a mostoha idõjárás miatt a szokottnál kevesebb élelmiszer termett, ezért is emelkednek folyamatosan az élelmiszerárak. A hazai drágulást az import sem tudja fékezni, ugyanis az árak külföldön is nõnek, különösen, hogy a spekulatív befektetõk – ahogy három éve –ismét a terménypiacokon igyekeznek extrahaszonra szert tenni, s ezzel tovább srófolják a tõzsdei jegyzéseket, közvetve pedig a nagy- és kiskereskedelmi árakat.
Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke lapunk megkeresésére arról számolt be, hogy a héten a malmok kilónként 94–96 forintra emelték a liszt árát. Elmondta azt is, hogy a saját cégénél, a szegedi Bajor Pékségnél az üzemanyag- és a lisztárak miatt februárban árat kell, hogy emeljenek. Ennek ellenére úgy véli, hogy a pékáru országos drágulása nyomán sem kell számítani a kenyérvásárlás jelentõsebb visszaesésére, ez ugyanis rugalmatlan termék, már nem jellemzõ a harminc évvel ezelõtti pazarló vásárlás, nagyjából annyit veszünk, amennyit meg is eszünk. Arra azonban felkészülnek, hogy a hagyományos kenyerek iránti kereslet növekszik, ugyanis ezek hosszabb ideig eltarthatók, a túrós táskán, pogácsán, kiflin és még sokféle, úgynevezett finompékárun már spórolnak a vásárlók.
Az év eleji drágulás után folyamatos liszt- és kenyérár-emelkedésre kell számítani, ugyanis egyre fogy a tavalyi, amúgy is igen kevés gabona. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója, a gabonakereskedõket és feldolgozókat tömörítõ gabonaszövetség elnöke elmondta, hogy harmincéves pályafutása alatt nem kezdett ilyen esztendõt, mint az idei. A malmoknak jó, ha kéthavi búzakészlete van, s egyáltalán nem biztos, hogy a honi magtárakban kitart a következõ aratásig a búza. Hozzátette: most csak a kereskedõházakon múlik, hogy önmérsékletet tanúsítva itthon tartják a birtokukban lévõ tavalyi magyar termést vagy a nagyobb profit reményében exportálják, a kormány ugyanis az uniós szabályozás miatt tehetetlen, még közvetve sem fékezheti a kivitelt. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a mindenkori rekordár közelébe kúszott a búza ára, ami a napokban a szabadpiacon már elérte a 2008-as, kilónkénti 70–72 forintos árszintet. Ebbõl, legolcsóbban számítva is kilónként 95 forintos lisztet lehet elõállítani, de a molnárok nagykereskedelmi árai inkább közelítenek a száz forinthoz. Ha a legroszszabb jóslat válik be, és az aratásig kifogy a magtárakból a hazai búza, akkor importálni kell, s ez kilónként száz forint feletti áron érkezhet meg, így a liszt nagybani ára már meghaladhatja a 130–135 forintot is.
HIRDETÉS

Átlagosan másfélszer drágábbak az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, mint egy évvel ezelõtt. Ennek csak egyik oka a szélsõséges idõjárás, most már sokkal inkább a spekulánsok okolhatók a drágulásért – mondta lapunknak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ágazati igazgatója. A magyar árakat a pusztító belvízrõl szóló hírek mellett a világ más jelentõs gabonatermõ tájairól érkezõ negatív híradások is növelik. A magyar gazdák pechje, hogy az idei árbummból kevesek húzhatnak hasznot, ugyanis jelenleg mintegy egymillió hektárnyi szántót meg sem lehet közelíteni, áll a táblákon a belvíz, vagy annyira felázott a föld, hogy még a nagy kerekû traktorok is elsüllyednek, amint lekanyarodnak a betonról. Idén megismétlõdhet a 2007–2008-as élelmiszerválság miatti terményárugrás, ugyanis a világ tõzsdéin az alapvetõ mezõgazdasági termények ára tavaly jelentõsen – nem ritkán 40–50 százalékkal is emelkedett.
A mezõgazdasági árak emelkedését azonnal követik a mezõgazdaság által használt ipari anyagok drágulása – mondta Petõházi Tamás, a Gabonatermelõk Országos Szövetségének titkára. Máris emelkedtek a vetõmag-, mûtrágya-, növényvédõszer-, gép-, alkatrészárak, pedig kétséges, hogy a felázott és belvizes területeken lehet-e az idén nyáron aratni. A szakember elmondta azt is, hogy azokon a területen, amely hónapok óta víz alatt van, évekre van szükség, hogy a tömörödött talaj újra használható legyen. De a termelõket érõ végsõ veszteség mérlegét majd csak májusban lehet megvonni, ekkor derül csak ki, hogy mekkora területen kell új növénnyel pótolni az õszi vetést.
Ágoston Béla, a kecskeméti Univer Produkt Zrt. nyersanyagbeszerzésért felelõs vezetõjének tervei szerint, kéttucatnyi zöldségfélébõl az idén is 35 ezer tonnát vásárolnak a magyar gazdáktól. Megtudtuk, hogy mostanában kezdenek csak a palántaneveléshez, de az évek óta velük kapcsolatban álló termelõk földjeinek 15–20 százaléka víz alatt áll, s legalább ekkor terület teljesen átnedvesedett. Elhangzott az is, hogy csak késõbb döntenek arról, hogy a paprika- és paradicsomféléket helybe vessék vagy palántázzanak. Ez utóbbi választásra akkor kerül sor, ha csak a tavasz végére szárad ki a talaj.
Link