A stockholmi korrupcióellenes fõügyész kész átadni a magyar vádhatóságnak a dossziét
A magyar ügyészség jogsegély keretében kikérheti a Gripen-ügy magyar vonatkozású nyomozati adatait a svéd társszervektõl – ezt Gunnar Stetler, a svéd ügyészség antikorrupciós fõosztályának vezetõje mondta lapunknak. A magyar vádhatóság azonban erre egyelõre nem lát indokot, az LMP ezért a nyomozás folytatását kezdeményezi. A volt honvédelmi államtitkár pedig azt mondja: a Gripen-jelentés sok mindenre választ ad, csak az Orbán-kormánynak fel kellene oldania a titkosítását.

Nem kizárt, hogy adott esetben a magyar nyilvánosság is megismerheti azokat az információkat, amelyeket a Gripenbeszerzések korrupciós szálait vizsgáló svéd akták tartalmaznak Magyarországgal kapcsolatban. Ehhez azonban a magyar ügyészség akarata és kezdeményezése szükséges. A Népszabadság megkereste a svéd ügyészség antikorrupciós fõosztályának igazgatóját, aki közölte: a Gripen-nyomozás aktája a svéd jogszabályok értelmében titkosítás alatt áll. Gunnar Stetler igazgató lapunk kérdésére hozzátette: amagyar kormány és egy LMP-s képviselõ (Dorosz Dávid) kért már az aktával kapcsolatos információkat, de mindkét esetben megtagadta a közlést. „Ugyanezt tettem volna, ha a svéd kormány kéri az akta megnyitását. A nyomozati együttmûködés csak hatóságok között lehetséges. Egy adott nyomozásban csak az egyik hatóság oszthat meg információkat a másikkal” – fogalmazott Stetler, majd kérdésünkre hangsúlyozta: ha a magyar ügyészség a jogsegélyszolgálat keretében kér adatokat, azokat meg fogja kapni. A céltalan „adathalászat” viszont nem lehetséges –tette hozzá a svéd ügyészségi vezetõ.
A Gripen-ügyben indított nyomozást az elõzõ fõügyész, Christer van der Kwast zárta le még 2009 júniusában. A vizsgálat egészen a 90-es évek elejéig nyúlt vissza; bár a svéd törvények miatt a 2004 elõtti eseményeket illetõen elévülés miatt csak „informálódhattak”, az adatokat vádemelésre nem használhatták fel. A svéd nyomozás arra a megállapításra jutott, hogy nagyarányú titkos kifizetések voltak a Gripen-kampányok során Dél-Afrikában, Csehországban és Magyarországon, s ez a döntéshozók korrumpálását szolgálhatta. Az érintett cégek esetében azonban – a svéd jog alapján – nem volt bizonyítható, hogy ez büntetéssel is sújtható és sújtandó. A nyomozás által felhozott információk azonban a magyar események feltárására és megnyugtató rendezésére alapot szolgáltathatnak.
A svéd gépek beszerzésérõl még az elsõ Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy állítólag a harcászati szakma szerint az amerikai F–16-osok vásárlása lett volna indokolt. A tizennégy Gripenrõl szóló több mint százmilliárdos szerzõdés ezért is okozott erõs meglepetést. Az Orbán-kabinet akkor elsõsorban azzal indokolt: a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevõ ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A beszerzésrõl elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet végül döntéssel végzõdõ ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. Azt, hogy mit mondott, azóta sem tudni, jegyzõkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig államtitok. A Gripen-szerzõdést végül a 2002 után hivatalba lépõ Medgyessy-kormány módosította: a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadmûveletekben is részt vehessenek.

A politikai, kampányjellegû vizsgálódások mellett az ügy akkor került ismét középpontba, amikor – munkájukért szakmai elismerést kaptak – három svéd újságíró dokumentumfilmet készített a svéd-angol BAE hadi csoport Gripen-gépeinek korrupciógyanús beszerzéseivel kapcsolatban. Filmjükben egy magyar kötõdéssel is bíró osztrák lobbistát, Alfons Mensdorff-Pouillyt gyanúsították meg azzal, hogy jelentõs kenõpénzekkel népszerûsítette többek között Magyarországon is a BAE harci gépeit. A férfit ezt követõen le is tartóztatták egy idõre Nagy-Britanniában, majd a BAE vádalkuja után (jelentõs pénzt fizetett az óriáscég) elengedték. A svéd riportfilmbõl annyi bizonyosan kiderült, hogy Mensdorff-Pouilly a magyar Gripen-szerzõdés aláírása elõtt járt Magyarországon, de a fi lmben arra is utalnak, hogy a szerzõdéskötés után 5,9 millió euróval lett gazdagabb. A magyar politikai élet szereplõi határozottan elutasították a korrupciós gyanúsításokat. Ugyanakkor Lányi Zsolt, aki a 2001-es Orbán-kormány által hozott döntés idején a kormánykoalícióban részt vevõ kisgazdák képviseletében a honvédelmi bizottságot vezette, az origo.hu weboldalnak korábban Pouilly gróffal kapcsolatban azt mondta: „lehet, hogy sokan letagadják, de mindenki találkozott vele (…), egy szimpatikus, kedves valaki, kicsit törte a magyart, de hogy kent-e, fent-e, nem tudom” – fogalmazott a hírportálnak.
A történethez tartozik még, hogy a New York Times egy átfogó cikkében korábban arról számolt be, hogy bizonyos CIA-jelentésekben az szerepel: a cseh és a magyar Gripen-beszerzés gyanús körülmények között zajlott, a két magyar „nagypárt” (ebben az idõben a Fidesz és az MSZP) tíz-tízmillió dollár kenõpénzt kaptak. Ezt mindkét párt szóvivõje cáfolta.
A Gyurcsány-kormány vizsgálatot kezdeményezett, a bizottságot Vadai Ágnes akkori honvédelmi államtitkár vezette. A 2007 végére elkészült Gripen-jelentés számos szabálytalanságot állapított meg, egyebek mellett azt, hogy a vásárlást közbeszerzés nélkül bonyolították, és rossz volt a pénzügyi elõkészítés is; „elfelejtettek” például áfát fizetni. Vadai Ágnes, aki jelenleg a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, a Népszabadságnak azt mondta: annak idején „hevenyészett” iratanyagokból dolgozhattak, több dokumentum hiányzott. A képviselõ szerint a titkosított teljes jelentés egyetlen példánya jelenleg a kormánynál van, annak nyilvánosságra hozataláról tehát az Orbánkabinet dönthet. „Régóta javasoltam a titkosítás feloldását és a teljes nyilvánosságot, eredmény nélkül. Pedig lenne mit olvasni benne, az ügyészségnek is bizonyosan lenne pár kérdése” – tette hozzá lapunknak Vadai Ágnes.
A magyar ügyészség korábban ugyan vizsgálta a Gripenbizottság jelentését, ez azonban nem minõsült nyomozásnak. A vizsgálat során a vádhatóság nem talált bûncselekményre utaló nyomot. Megkerestük a Polt Péter vezette Legfõbb Ügyészséget, hogy megtudjuk: a svéd ügyészség által felkínált lehetõséggel akarnak-e, illetve tudnak-e élni?
Tervezik-e, hogy megvizsgálják az ügy újbóli megnyitásának lehetõségét, illetve a vádhatóság kötelességének érzi-e az igazság kiderítését? Széplaki-Nagy Gábor, a Legfõbb Ügyészség szóvivõje azonban mindössze annyit közölt: a Gripen-ügyben semmilyen új fejlemény, változás nem történt.
Az ügyet azonban a politika sem hagyja annyiban, az LMP például közölte: minden fórumot igyekszik kihasználni az igazság kiderítésére. Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika frakcióvezetõ-helyettese a Népszabadságnak kijelentette: ha a magyar ügyészségnek átadják a svéd dossziékat, akkor mindent elkövetnek, hogy nyílt információk begyûjtésére támaszkodva új vádhatósági eljárást kezdeményezzenek, amely már megnyitja a lehetõséget a jogsegély keretében való információcserére.
Érdekesség, hogy a Gripenügy csehországi szálaival kapcsolatban a cseh vádhatóság már kétszer is lezárta a nyomozást bizonyítékok hiányában, de tavaly márciusban újra megnyitották az aktákat.

Forrás: Link