A The Guardian szerint aggasztó kérdés az a hatás, amelyet Orbán magatartása gyakorol az EU globális befolyására.
Orbán Viktor nem mutatott - de nem is kapott - kíméletet, amikor a héten összecsapott európai parlamenti bírálóival a magyar kormány ellentmondásos médiatörvénye ügyében, ám a strasbourgi adok-kapok néhány súlyos kérdést is felvet Magyarország és az EU számára - írta kommentárjában a The Guardian.

A brit napilap internetes kiadásán csütörtök este megjelent írás szerzõje, Simon Tisdall - a lap fõszerkesztõ-helyettese és külpolitikai szemleírója - szerint Orbán Viktor Strasbourgban világossá tette, hogy "a lehetõ legkínosabb helyzetet" teremti, ha Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy beavatkozzék az õ belpolitikájába. Tisdall idézete szerint a magyar kormányfõ kijelentette, hogy "ha Önök összekeverik a kettõt, én nyilvánvalóan készen állok a harcra ... ez nem csak Magyarország számára lesz hátrányos vagy káros, de az EU egészére is". A szerzõ szerint ez egy "rendkívüli kijelentés volt: az EU zászlóvivõje gyakorlatilag az EU-t fenyegette".

Charles Grant, a Centre for European Reform nevû kutatóintézet igazgatója a The Guardiannek kijelentette: az EU felfüggesztheti a kapcsolatokat azokkal a tagországokkal, amelyek kijátsszák az európai jogszabályokat, ahogy az 2000-ben is megtörtént egy rövid idõre, Ausztria esetében, miután Jörg Haider szélsõjobboldali Szabadságpártja csatlakozott az osztrák kormányhoz. Grant szerint azonban a felfüggesztés "a nukleáris opció, és valószínûtlen, hogy megtörténik".

"Magyarország nem szûnt meg demokráciának lenni"

"Sokakhoz hasonlóan engem is nagyon nyugtalanítanak a magyarországi fejlemények, de a 'lator állam' kifejezést nem használnám ... Magyarország nem szûnt meg demokráciának lenni" - idézte a brit lap az elemzõ intézet vezetõjét. Grant szerint valószínûbb forgatókönyv az, hogy "szabadpiac-ellenes politikája miatt" Orbán végül "megalázkodva" kénytelen lesz segítséget kérni az EU-tól és az IMF-tõl.

A The Guardian szerint ugyancsak aggasztó kérdés az a hatás, amelyet Orbán magatartása gyakorol az EU globális befolyására. Angela Merkel német kancellár a szerzõ szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy gyengülhet az unió kollektív tekintélye, amikor visszaéléseket elkövetõ rezsimekkel szemben lép fel.

Ha Magyarország büntetlenül figyelmen kívül hagyhatja az EU-normákat, akkor az emberi jogok és a polgári szabadságjogok területén megkérdõjelezhetõ gyakorlatot folytató más uniós tagállamok is arra érezhetnek késztetést, hogy ne tágítsanak politikájuktól - áll az írásban. A szerzõ felteszi a kérdést: mindebbõl milyen következtetéseket von majd le az EU-tagjelölt Törökország, amelyet gyakran vádolnak a médiaszabadság korlátozásával?

Kettõs mérce

A lap szerint ugyanakkor a Magyarországgal szembeni bánásmódon erõteljesen érzõdik a kettõs mérce alkalmazása. Susi Dennison, a European Council on Foreign Relations nevû páneurópai kutatómûhely szakértõje hangsúlyozta, hogy sok országot lehet vádolni az EU-jogszabályok szellemének - ha nem éppen betûjének - figyelmen kívül hagyásával.

Dennison Olaszország és Málta esetében a menedékért folyamodókkal szemben alkalmazott eljárást, Franciaország és Szlovákia esetében a romákkal szembeni bánásmódot idézte fel. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tavalyi jelentése számos visszaélést tárt fel EU-tagállamokban. Magyarországra "könnyebb volt rászállni", mivel kis ország - mondta Susi Dennison a The Guardian idézete szerint.

A szakértõ szerint azonban az ellentmondásos ügy útjára indította a közös normák fenntartásáról szóló, már régóta esedékes vitát. "A legutóbbi idõkig az EU-kormányok és a Bizottság nem tartotta helyénvalónak belsõ ügyek megvitatását európai szinten, fõleg nem nyilvánosan." Most azonban az Orbán viselkedése feletti felháborodás arra vall, hogy "végre meghallgatásra lel a civil társadalom régóta hangoztatott üzenete, (miszerint) ha az EU alapvetõ értékeit akár egyetlen tagország is megsérti, az változatlanul közös szégyenforrás" - idézi a brit lap Susi Dennison elemzését.

Forrás: Link