"Megdöglötök, magyarok" - Vasvillával támadt a cigánybanda
(Nagyon cseles zsidó-kérdés tehát, hogy a cigány és a zsidó...lehet-e rasszista egyáltalán? Persze, hogy nem! Ha pedig azt kiabálják, hogy "Öld meg a magyart!", azt pusztán "szerencsétlen mondatnak" lehet bélyegezni?)
Dúl a vita arról, lehet-e rasszista bûncselekmény miatt elítélni valamely nemzeti kisebbség tagját, ha azért támadt valakire, mert az a többséghez tartozik. A jogvédõk szerint nem, az ügyészség és a bíróság szerint igen. A sajóbábonyi cigányok tárgyalásán jártunk.
Csaknem polgárháborús helyzet alakult ki 2009 novemberében a Miskolctól tíz kilométerre fekvõ Sajóbábonyban.
"Akkor már csak annyit hallottunk a körzeti megbízottól: "Siessetek, ezek összementek "" - meséli a Miskolci Városi Bíróságon az aznap a megyeszékhelyrõl erõsítésként kirendelt rendõr. "Harminc-negyven fõs tömeg vett körül egy piros autót, vagy húsz ember lapáttal, gereblyével, fabottal, vascsõvel, vasvillával ütötte-verte a kocsit, és nagy hangon ordítottak. Próbáltuk megvédeni a benn ülõket, gumibottal eltolni a támadókat. Felszólítottuk õket, hogy hagyják abba a cselekményt, de ennek eleinte semmi foganatja nem volt. Szerencsére a kocsi ablakait nem tudták teljesen betörni, mert le voltak fóliázva. A Suzuki nagy gázzal tolatott, így utasainak sikerült elmenekülniük" - emlékezik az egyenruhás.

Kölcsönös félelem

A rendõr a sötétben elõször nem látta, hogy a menekülõk mögött is emberek álltak - ott a Jobbik hívei gyülekeztek. A város irányából pedig a romák érkeztek tömegével. A feszültség akkora volt, hogy a rendõrség nem is tudta azonnal üldözni a tetteseket, éjfél utánig csitították a tábortüzek köré visszatérõ cigányokat és a határban várakozó gárdistákat.

A háromezer lelkes Sajóbábony Miskolc felé esõ részén 800 roma él gettószerû elkülönültségben. Az etnikai feszültséget 2006 óta kölcsönös félelmek mélyítik: akkor egy roma fiatal megölt egy idõs embert, miután három társával kirabolta a házát. A polgármester a parlamenthez fordult a halálbüntetés visszaállítása érdekében, a gyilkost elsõ fokon húsz év fegyházra ítélték. A cigány lakosságot pedig a romagyilkosságok tartották rettegésben; már hat embert megöltek, mire az emberöléssel vádoltakat 2009 augusztusában, három hónappal a sajóbábonyi események elõtt elfogták.

A Jobbikot (és vele a betiltott Magyar Gárdát) 2009. november 14-ére, egy nappal az autó megrongálása elõtt a szocialisták önkormányzati képviselõje hívta meg Sajóbábonyba. A piros Suzuki utasai is ott voltak, T. Natália édesanyjával és bátyjával rendezõi feladatokat látott el, a helyi roma közösség tagjai pedig az iskola elõtt tüntettek. Késõbb Kállai Ernõ, a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa sem tudta megítélni jelentésében: vajon azt sérelmezték-e, hogy nem engedték be õket a fórumra, vagy a gyûlés léte ellen tiltakoztak.


A szétvert autónál várakozó gárdisták
Másnap a helyi kisebbséghez tartozó személyek elõbb a rendezvény életre hívóját, a már említett helyi boltost bántalmazták, majd a Jobbik helyi vezetõje kapott életveszélyes fenyegetést. A legfélelmetesebb következményekkel azonban az járt, hogy egyik fél sem bízott a rendõrségben, a romák és a jobbikosokgárdisták is más településekrõl kértek erõsítést. A Barikád.hu híradása szerint a gárda "dandárszintû mozgósítást" rendelt el. Az aktivistáknak azonnal Sajóbábonyba kellett indulniuk.

Bár a tárgyalásokra rabláncon vezetik be a kilenc roma vádlottat, téved, aki azt hiszi, hogy a három sértett elégtételként éli meg a történteket. A per eddigi legmeghökkentõbb pillanatai közé tartozott, amikor T. Natália idegességében sírva fakadt, mert a bíró immár két órája faggatta, és többször is azzal fenyegette a lányt, hogy hamis tanúzás miatt eljárás indulhat ellene.
Bodnár Sarolta bíró kifogásolta, hogy a sértettekbõl is harapófogóval kell kihúzni a tanúvallomást. Pedig a lány elmesélte, hogyan ugrált le egy teherautó platójáról vagy 30-40 férfi, és ordította közülük valaki, hogy "Megdöglötök, magyarok!". Elmondta azt is, hogy a bátyja melletti ablakot baltával törték be úgy, hogy a penge testvére fejtámlájának oldalába csapódott.

Nehezebben oldódott meg a nyelve, amikor arról faggatták, mikor, kikkel, kinek a hívására és hányan érkeztek Sajóbábonyba. A kérdésekre úgy reagált, mintha attól tartana, hogy szavait késõbb ellene fordítják, és õt vádolják rasszizmussal. "Milyen származásúak voltak?" - kérdezte a bírónõ. Szünet. "Magyar etnikumúak? Cigányok voltak?"

"Lehet, hogy magyarok, lehet, hogy cigányok. Nem emlékszem" - felelte T. Natália. "Nem hiszem el, hogy nem tud visszaemlékezni, miután másfél éve a rendõrségre jár. Felhívom a figyelmét, hogy az is bûncselekmény, ha nem mondja el, amit egyébként tud. Magyar vagy cigány etnikumúak voltak?" - kérdezte a bírónõ. "Cigány." "Mindegyik?" "Igen." A sajóbábonyi perben elhangzó párbeszédek korábban elképzelhetetlenek lettek volna magyar bíróságon.



Õrködõ romák az autó szétverése után
Évek egyetlen szóért

A bírónõ azért firtatta a részleteket, mert az ügyészség immár másodszor emelt vádat cigány etnikumhoz tartozók ellen, mert rasszista indítékból magyarokra támadtak. A vádlottak számára korántsem mindegy, hogy "sima" garázdaság vádja ellen kell védekezniük, vagy gyûlölet-bûncselekmény miatt.
A különbséget jól érzékelteti a másik, tavaly októberben lezárult per, melyben azért marasztaltak el romákat, mert három héttel a tatárszentgyörgyi kettõs gyilkosság után Miskolcon a lakóhelyük mellett egy autóra támadtak. A rasszista indítékot a bíróság szerint egy "Halál a magyarokra" feliratú bot, illetve a "Büdös magyarok, üssétek õket!" kiabálás bizonyította. Noha nem sérült meg senki, a kilenc férfire elsõ fokon összesen 41 év szabadságvesztést mértek ki. (Ebben annak is szerepe volt, hogy több vádlott büntetett elõéletû volt.)

A jogvédõk tiltakozását kiváltó vádemelésekre az ügyészség szerint a büntetõ törvénykönyv 2009 februárjától hatályos módosítása nyújt lehetõséget. Addig csak a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erõszakot büntethették szigorúbban - a homoszexuálisok felvonulására rátámadókat például nem. "A társadalomban azonban további csoportosulások, közösségi formák is léteznek, amelyek tagjaival szembeni diszkriminatív és erõszakos megnyilvánulásokat hasonlóan szigorú büntetéssel kell fenyegetni" - tartalmazta a Draskovics Tibor akkori rendészeti miniszter által beterjesztett jogszabály-módosítás indoklása. A törvényhozók álmukban sem gondolták volna, hogy az új szabályt éppen a többség, ráadásul szélsõjobboldaliak védelmében alkalmazzák majd.

Mindez azért is meglepõ fordulat, mert a jogvédõk szerint a kisebbségek védelmével sincs minden rendben Magyarországon. Az Amnesty International tavaly novemberben marasztalta el hazánkat, amiért a hatóságok nem alkalmazzák eléggé széleskörûen a közösség tagja elleni erõszak tényállását a romák védelmében. A Legfõbb Ügyészség tájékoztatása szerint 2008-ban nyolc, 2009-ben hét, tavaly pedig 12 vádemelés történt közösség tagjára való támadás miatt. Ez a jogvédõk szerint töredéke a rasszista indíttatású támadásoknak.

A Társaság a Szabadságjogokért is azt állítja, hogy a rendõrség nem fordít elegendõ figyelmet a romák elleni támadásokra. A példák között felhozott legsúlyosabb eset a tatárszentgyörgyi kettõs gyilkosság volt, ahol az elsõ rendõrségi nyilatkozatok még rövidzárlat miatti lakástûzrõl szóltak. A hozzátartozók által a helyszínre hívott Mohácsi Viktória akkori európai parlamenti képviselõ fellépése kellett ahhoz, hogy kiderüljön: az elkövetõk Molotov-koktélokkal gyújtották fel a házat, hogy az onnan kimenekülõ kisfiút és édesapját agyonlõjék.


Sajóbábonyiak a vádlottak padján
Egyszer igen, másszor nem

Feltûnõ, hogy a hat halottal és öt sérülttel járó cigánygyilkosságok miatt benyújtott vádiratban sem szerepel a faji bûncselekmény egyik fajtája sem. A vádhatóság magatartására magyarázatként szolgálhat, hogy az aljas indok megjelenik a vádban, s ez magában foglalhatja a rasszista indítékot is.

A laikusok számára akkor viszont az nem egyértelmû, hogy az "Öljétek meg a magyart!" felszólításra Olaszliszkán 2006-ban meggyilkolt Szögi Lajos tiszavasvári tanár pere során az aljas indok miért nem került szóba.

A kelet-magyarországi példák azt jelzik, hogy a helyi önvédelmi csoportok nemcsak nem oldják az etnikai feszültségeket, hanem még erõsítik is - függetlenül attól, milyen bõrszínûek szervezik õket. Sajóbábonyban is csak a gyors rendõri beavatkozás akadályozhatta meg a tragédiát. Nem véletlen, hogy a kormányváltás után a rendõrség a demonstratív fellépéssel igyekezett erõsíteni a belé vetett bizalmat. Ózdon többször is rendõrökkel, kutyákkal, de még quad motorokkal is ellenõrizték a települést és annak határát. Emellett a kormányfõ kijelentette, hogy nem engedik a gárdázást, ami megnyugtatóan hathatott a roma közösségekre. Hatósági eszközökkel önmagában persze az etnikai feszültséget nem lehet oldani. Ám másként is nehéz lesz: a sajóbábonyi ügyben kilenc vádlott közül hét büntetett elõéletû.
________________________________________

GYÛLÖLETBÛNTÉNYEK FEHÉREK ELLEN

Az Egyesült Államokban "gyûlöletbûnténynek" nevezik, amikor az elkövetõ áldozatait faji elõítélet, vallási, szexuális orientáltság alapján válogatja. A szövetségi bûntényt a hatóság különös szigorral bírálja el.

A média fennhangon ítéli el a kisebbségek - színes bõrûek vagy homoszexuálisok elleni bûntetteket. Máig borzalommal tölt el mindenkit az a horrortörténet, amikor 1998-ban Texasban egy fekete munkást autóhoz kötözve addig vonszoltak fehér fajgyûlölõk, amíg meg nem halt. Ugyancsak mindenki tudott Matthew Shepard homoszexuális fiatalember brutális meggyilkolásáról. Ahogy Donald Altschiller, a Boston University kutatója megjegyzi, Amerikában a gyûlöletbûntények "színvakok". Könyvében leszögezi, a fehérek elleni támadások a bûntettek húsz százalékát teszik ki. A félreértelmezett politikai korrektség jegyében ezekrõl a bûntényekrõl csak elvétve tudósít a média. 2009. július 4-én az ünnepi tûzijátékot nézte egy ohiói fehér házaspár, amikor egy nyolctagú fekete banda tört be hozzájuk, és agyba-fõbe verte õket. 1990-ben egy ázsiai banda rabolt el és erõszakolt meg egy fehér lányt Coloradóban, 1998-ban pedig hét fehér nõ holttestére bukkantak egy színes bõrû férfi házában New York államban. A rendõrség faji alapon történõ bûncselekménynek ítélte a támadásokat, a sajtó nagy része azonban hallgatott.
Link