Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Elkülönülõ északi tömb van kialakulóban Európában

„Bejött amitõl tartottam,ez még csak az elsõ lépés de megtették, szakad az EU s vele Európa is vissza rendezõdik idõvel. Nem gondoltam volna hogy meg merik tenni, azt sem hogy Angol katonai segítséggel teszik. Kíváncsi leszek a maci reakciójára. Bár ezek várhatóak voltak.”

David Cameron brit miniszterelnök az északi országok közös érdekekre alapozott összefogására szólított fel a január 19-én szerdán kezdõdött londoni skandináv-balti csúcs kezdetén.
A brit fõvárosban Izland, Norvégia, Lettország, Svédország, Finnország, Dánia, Litvánia és Észtország kormányfõi és üzletemberei találkoztak. Olyan nemzetek vezetõi, melyek nem feltétlen hívei az Európai Unió bõvítésének, vagy épp a bizonytalan sorsú eurónak. Finnországon és Észtországon kívül pedig egyik meghívott sem használja még a közös európai valutát; Izland és Norvégia mégcsak nem is tagja a közösségnek, David Cameront és pártját pedig gyakran emlegetik az enyhe euroszkeptikusok között.
Kétségtelen, hogy a skanidináv-balti csúcsnak valamiféle euroszkeptikus, vagy északi tömböt létrehozó áthallást is tulajdoníthatnak, ám Jouni Mölsä, a finn nagykövetség szóvivõje szerint nincs errõl szó. „Az emberek néha elfelejtik, hogy az EU régiókból áll, a jelenlegi pedig egy olyan találkozó, amelyen az északi régió országai osztják meg elképzeléseiket stratégiai kérdésekben” - mondta el a finn szóvivõ.

Van mit tanulni
Human Development Index
A Human Development Index azt mutatja meg, hogy egy adott ország milyen mértékben fejlõdött (vagy esett vissza) a jóléti rendszert érintõ legfontosabb területeket tekintve (például az egészség, az oktatás és az anyagi jólét).
A megnyitón a brit miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a régiónak közös kihívásokkal kell szembenéznie a közeljövõben, melyekre közös válaszokat kell adni. Mindemellett azt is hangsúlyozta a vendéglátó ország vezetõje, hogy Nagy-Britannia sokat tanulhat a skandináv országok sikereibõl a gazdaság dinamizálásának és a jóléti rendszer kialakításának területein. Példaként Svédországot említette a politikus, amely elõkelõ helyen szerepel az ENSZ Human Development Index listáján, továbbá a válságkezelés tekintetében is kiválóan vizsgázott a skandináv állam, amely az 1990-es évek elején már túlesett egy hasonló pénzügyi válságon. A szigetország tavaly megalakult konzervatív-liberális kormánya több ötletet is az északi szomszédaitól vett át. Ilyen pédául a svéd iskolarendszer modelljének adaptálása, amely a közoktatást állami finanszírozású, de helyi közösségek által üzemeltetett inézményeken keresztül valósítja meg.
David Cameron szerint a csúcs célja, hogy olyan területeken „szabadítsa fel az ötletek áramlatát”, mint pédául a kereskedelem, a beruházás, különös tekintettel a zöld technológiára és a társadalompolitikára. Cameron hozzátette, hogy reményei szerint a két napos rendezvény dinamizálni tudja az északi országok és a Nagy-Britannia közötti kereskedelmet, amely legalább annyira értékes, mint a Franciaországgal és Kínával történõ együttmûködések.

Változó feltételek
Január 18-án a brit és a norvég kormányfõ egy közös együttmûködési nyilatkozatot írt alá arról, hogy a két ország közösen végzi el az olaj- és földgázterületek feltárását, illetve az offshore szélerõmûvek és az Északi-tenger alatt fekvõ villamosenergia-hálózat fejlesztését. Norvégia jelenleg több szélerõmû-építési projektet tervez, amelyek a jövõben a brit összenergia-igény 10 százalékát is elláthatják.
Az energetikai kérdésekben való egyeztetések nem véletlenül kerülnek napirendre az északi országok képviselõinek tárgyalásai során. Az északi jégsapka visszahúzódásával ugyanis eddig ismeretlen, nyersanyagforrásokban gazdag területek válnak elérhetõvé, amelyekre a skandináv országok mellett Oroszország igényt tarthat. Mindez azért is érdekes, mert jelenleg Oroszországnak nagyságrendekkel nagyobb hadereje van, mint az északi államoknak, akik közül ráadásul Finnország és Svédország sem tagja az Észak-atlanti szövetségnek. Nagy-Britannia, mint az egyik legnagyobb haderõvel rendelkezõ ország megfelelõ szövetséges lehet a feltételezések szerint közös össz-skandináv védelmi rendszert alapító északi államok számára.

Forrás: Link

Hozzaszolasok

1505 #1 1505
- 2011. January 23. 22:31:01
Az északiak nem tegnap kezdteg szorosabb együttmüködésen gondolkodni, elég régi elképzelés ez. Az EU erkölcsi süllyedésével azonos ütemben éled újra ez a nem tegnapi terv. Alapja egyfelöl az a gondolat, hogy egy ekkora egység az EU-n belül felvehetné a versenyt a nagy önálló egységet képezö országokkal, mintegy ellensúlyozva azokat, másfelöl az a tény, hogy az északiak közerkölcse még mindíg sokkal jobb, mint a legtöbb EU tagállamé, külön-külön , vagy együttesen.
Egy ha jól emlékszem 95-ös ENSZ-felmérés szerint a korrupció jelenléte ill. hiánya tekintetében legjobb helyen végzett országok elsö tíz helyezésében Finnország kapta az elsö, Dánia a harmadik, Svédország a negyedik helyet ! Nem csoda, ha ezeknek túl zavaros, áttekinthetetelen, és korrupt a brüsszeli müsor, és azt kezdik keresni, hol a kijárat.
119 #2 119
- 2011. January 23. 22:44:47
mindamellett majdnem minden említett ország kiemelten fontos NATO-tag... egymást érik azon a környéken a közös hadgyakorlatok, légitranszport-folyosók kiépítése stb. Meg azon a környéken vannak Európa legdögösebb ismert haarp-jellegû álomásai. Annyira szerintem nem tiszta a kép.
118 #3 118
- 2011. January 24. 00:12:08
Egy brit dokumentumfilm azt állítja, hogy bármely jövõbeni konzervatív kormányt aránytalanul befolyásolja egy erõs pro-izraeli lobby Nagy-Britanniában.
A Channel 4 programja hétfõn azt mondta, hogy legalább a fele konzervatívoknak, az árnyék kabinet tagja. A Friends of Israel (EFB), egyike azoknak a pro-izraeli lobby szervezetek, amelynek címe "Inside Great-Britain-Israel lobby". Az egyik legerõsebb és legbefolyásosabb politikai lobbik Nagy-Britanniában, de "keveset tudnak" ezekrõl a csoportokról és a hozzájuk tartozó egyénekrõl. Pl.: az általuk adományozott 16,9 millió dollárból többezer William Hague zsebében landolt, miután kinevezték árnyék külügyminiszternek 2005-ben.
Mindezek mellett nem szabad elfelejteni, hogy nem csak Görögország "államadósságának" közel fele, de az izlandi Ice Bank 25 milliárd eurója is, és Norvégia "megtakarításai is "bandagazda" briteknél landolt.
Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a londoni Európai Ingatlan Alap szõrin-szálán eltûnt 3 billió dollárjának körülményei sem tisztázódtak, mert a Goldman Sachsra kiszabott, még 15 milliárd dollárt sem elérõ büntetéssel leírták a 3000 milliárdot az USA "szenátusi vizsgálatával".
A bitek (izraeli háttérirányítással) Európa még legjobban álló részét szeretnék le, de inkább kirabolni teljesen, mert máshonnan már vagy azért nem lehet, mert a franciák és németek "tették rá a kezüket", vagy azért mert már nincs mit!
2969 #4 2969
- 2011. January 24. 09:39:15
egyszer minden királyságnak vége lesz....

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,912 egyedi latogato