Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Magánháborút indított a kirúgott CIA-ügynök

Itt meg az amerikai Wikilika? Na gyerekek, divatos lett a "leleplezés", de ezek itt pofik, nem aprózzák el! Magán-kémszervezet, meg miegymás! Még a végén megirigyelhetjük? Budget van jenkik? Magánszponzor CIA, a CIA mellett?
A Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) egy volt ügynökének magán-kémszervezete a saját szakállára tevékenykedik Afganisztánban és Pakisztánban és igyekszik diszkreditálni a Karzai fivérek - az afgán elnök és a kandahári kormányzó - hatalmát - jelentette vasárnap a The New York Times.

A 78 éves Duane C. Clarridge, aki két évtizede kényszerült elhagyni a CIA kötelékét, Eclipse Group néven létrehozott egy hírszerzõ csoportosulást, amely 2010 tavaszáig amerikai katonai vezetõknek - az állami hírszerzõ cégekkel párhuzamosan - hivatalosan szállított információkat és elemzéseket.

Az Eclipse emberei DNS-mintát (egyebek mellett levágott szakállszõrt) próbáltak meg szerezni annak az állításnak a bizonyítására, hogy Hamid Karzai afgán elnök heroinfüggõ, valamint a saját értesüléseik alapján összeállítottak egy dossziét, amely azt volt hivatott alátámasztani, hogy Ahmed Vali Karzai, Kandahár tartomány kormányzója kábítószerkereskedõkkel áll kapcsolatban, s hogy a felügyelete alatt álló területeken földrablásnak, sõt gyilkosságnak is részese volt.

Amerikai hivatalos források az egyik vádat sem tudták alátámasztani, mint ahogy Clarridge-ék azon állítását sem, hogy a pakisztániak tavaly tavasszal elfogták Muhammad Omar mollát, az afganisztáni tálibok elsõ számú vezetõjét, az al-Kaidát alapító Oszama bin Laden szövetségesét.

Az Omar molla elfogásával és állítólagos kórházi kezelésével kapcsolatos állítólagos információját Dennis C. Blairig, az amerikai nemzeti hírszerzési igazgatóig is eljuttatta. Amikor erre nem érkezett olyan reagálás, amilyet szeretett volna, Clarridge elhatározta, hogy kiszivárogtatja az állítólagos információt.

Ehhez, és az általa megszellõztetni kívánt egyéb információk megszellõztetéséhez az Eclipse rendre olyan jobboldali médiumokat használt fel, mint a Breitbart.com, vagy a FoxNews tévécsatorna, amelynek egyik biztonságpolitikai kommentátora nem más, mint az az Oliver North ex-alezredes, aki a nyolcvanas években az iráni-kontra ügy fõvádlottja volt.

Mint emlékezetes, a 80-as években, Ronald Reagan elnökségének második ciklusában nyilvánosságra került, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adott el az Irakkal hadban álló Iránnak, s a bevételbõl a nicaraguai antikommunista ellenzéki gerillákat (kontrák) támogatta. A botrányt elsõsorban North nyakába varrták de az ügy miatt barátjának, Clarridge-nek is mennie kellett a CIA-tól.

Clarridge-nek azóta is meggyõzõdése, hogy az Egyesült Államoknak aktívan be kell avatkoznia a nemzetközi színtéren az amerikai érdekek védelmében, s az általa ma már megvetett egykori munkaadója, a CIA fellépését elégtelennek találta. A magán-kémfõnök emellett "fausti kompromisszumnak" bélyegezte Washington együttmûködését a két Karzaival, ezért hozta létre az Eclipse-et, amely - legalábbis Clarrdige egy e-mail-je szerint - mintegy 200 embert foglalkoztatott az afgán-pakisztáni konfliktusövezetben.

Az Eclipse a beszerzési szabályok megsértése révén 2009-ben Pentagon-megrendeléshez jutott a Amerikai Nemzetközi Biztonsági Korporációval megkötött 6 millió dolláros ügylet keretében. Az amerikai védelmi minisztérium nem alkalmazhat magánkémeket, a cég tevékenységét ezért hangulatjelentések készítésében határozták meg. A szerzõdést tavaly májusban bontották fel, s azok ellen, akik azt a védelmi minisztériumban tetõ alá hozták, vizsgálat indult.

Azóta hivatalosan nem tudni, hogy a San Diegóból irányított Eclipse azóta milyen forrásokból mûködik és hogy kihez jutnak el a jelentései. A The New York Times szerint a kémcég üzemelteti a csak jelszóval hozzáférhetõ afpakfp.com weboldalt, amely a jelek szerint bizalmas értesüléseket tárol.

A lap rámutatott, hogy az úgynevezett semlegességi törvény értelmében amerikai magánpolgárok elvben nem viselhetnek hadat külföldi kormányok ellen, ám Clarridge ellen ennek alapján aligha lehetne fellépni. A törvény ugyanis történelmileg azokra vonatkozik, akik magánhadsereget toboroztak.

A The New York Times szerint Clarridge vállalkozása megdöbbentõ példa arra, hogy magánszemélyek a hadszíntéri zûrzavarban hogyan tudják a maguk - a hivatalos államérdekkel nem megegyezõ - céljaira felhasználni a kormányszervek közötti ellentéteket és a háborús feladatok kiszervezését.

Forrás: Link

Hozzaszolasok

Még nem küldtek hozzaszolast

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,922 egyedi latogato