Nagy botrány lesz: megszegné legfontosabb ígéretét a kormány
Ismét Irakba látogatott Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke, ezúttal az amerikai katonák 2011-es kivonulása volt a téma. Az utóbbi idõben többször is felmerült, hogy a korábbi tervekkel ellentétben Washington továbbra is fenntartaná a jelenlétet a közel-keleti országban, ráadásul elképzeléseikkel néhány iraki politikus is egyetért. A szakértõk egy része úgy látja, az amerikaiak nélkül az állam ismét káoszba süllyedne, és a külsõ ellenségektõl sem tudná megvédeni magát.

Joe Biden Barack Obama megválasztása óta sûrûn látogatott Bagdadba, a mostani megbeszéléseken a belpolitika mellett szóba kerülhetett az országban maradt kiképzõ és összekötõ tisztek sorsa is. A katonák ugyanis, a 2008-as iraki-amerikai biztonsági szerzõdésnek megfelelõen, már tavaly augusztus végével kivonultak Irakból, a kiképzõk 2011 végéig maradhatnak.
Úgy tûnik azonban, hogy ennél tovább is állomásozhatnak majd az országban. A katonai kontingensek augusztusi távozása óta egyre több spekuláció látott napvilágot arról, hogy Washington nem hagyná veszni a lehetõséget, és továbbra is fenntartaná a jelenlétet Irakban. Jelenleg 86 amerikai bázis van az országban, ezek egy részét a tervek szerint átadták volna a közel-keleti állam hatóságainak, a többi azonban az amerikai külügyminisztériumhoz kerülne (egyebek mellett a Köztársasági Gárda épülete is). A 2008-as szerzõdés nem tiltja azt sem, hogy katonai együttmûködésért felelõs hivatalokat állítsanak fel, hasonlókat azokhoz, amelyek Törökországban és Szaúd-Arábiában is vannak.

Veszélyes környék
Michael D. Barbero tábornok, az amerikai és NATO-kiképzõk vezetõje úgy látja, a jelenlegi, nagyjából 48 ezres létszámnak a fele maradhatna Irakban. Azt is hozzátette, hogy Núri al-Maliki miniszterelnök már hivatalosan is felkérte a NATO-t, hogy elemezzék ki, milyen lehetõségek lennének a maradást illetõen. Barbero álláspontja szerint mind az iraki biztonsági erõk, mind a katonai szervezet illetékesei támogatják ezt az elképzelést.
Eddig azonban sem Bagdadban, sem Washingtonban nem beszéltek nyíltan arról, hogy a biztonsági szerzõdést újra kellene tárgyalni, az aggódó hangok azonban, melyek szerint december végéig nem konszolidálódik az iraki biztonsági helyzet, egyre hangosabbak. Azt is pontosan látni lehet, hogy, ha Maliki ehhez a megoldáshoz folyamodna, akkor hatalmas akadályokat kellene lebontania.
Bár a laikus, nemzeti érdekeket támogató Irakijja, amely az egyik legerõsebb politikai erõ jelenleg az országban, esetleg támogatná az amerikaiak maradását, a másik felet, a radikális síitákat nem lesz könnyû meggyõzni, sõt egyenesen lehetetlennek tûnik. Muktada asz-Szadr Amerika-ellenessége régóta nem titok, múlthéten ráadásul megerõsítette hívei elõtt is, hogy az iraki pártok közti tárgyalások (amelynek köszönhetõen a belpolitikai káoszt sikerült feloldani) során ígéretet kapott arra, hogy a határidõvel távoznak a nyugati katonák.

Mindazonáltal Biden iraki látogatása során tett néhány utalást arra, hogy az amerikai csapatok maradhatnak a határidõ lejárta után is. Úgy gondolta, hogy az iraki katonáknak és a rendõrségnek talán még szüksége van az amerikai kiképzésre és felszerelésre jövõre is. A kurd média szintén arról cikkezett, hogy megvan a lehetõség erre, és Maszúd Barzáni elnök közleménye is megerõsítette, hogy Biden biztosította róla, hogy az amerikaiak szívükön viselik a kurd emberek sorsát.
A téma aktualitását húzza alá az is, hogy az országban ismét fellángolt az erõszak, és a belpolitikai problémákat sem sikerült megoldani. A múlthéten négy amerikai halt meg, összesen egy hónap alatt hat, augusztus óta pedig egy tucatnyi. A kiképzõket egy iraki katona lõtte le gyakorlatozás közben. Emellett idén már több nagyobb merényletet követtek el rendõrök, illetve újoncnak jelentkezõ civilek ellen, radikális szunniták mindkét akciót magukra vállalták.
A Washington Post arról cikkezett, hogy a katonák jelenléte egyfajta szimbólummá vált a háborút illetõen. A lap úgy tudja, hogy az Egyesült Államok és Irak között már folynak a tárgyalások, amelyeknek az a célja, hogy meghatározzák az összekötõ tisztek és a bázisok létszámát – 2011-et követõen. Washington számára jó hivatkozási alap lehet, hogy az iraki hadsereg egyáltalán nem tûnik megbízhatónak, ezt támasztja alá a mostani tragikus eset is.
Sok szakértõ már hosszabb ideje pedzegeti, hogy szükség lenne a maradásra, nemcsak a belsõ, hanem a külsõ fenyegetés miatt is. Legtöbbjük álláspontja szerint, amennyiben az amerikaiak elmennének, akkor Irak ismét felekezetek közötti háborúban találná magát, és a szomszédos országok is ki tudnák használni a gyenge hadsereget, illetve a lyukacsos határokat.

Forrás: Link