Az ír belpolitikai válság veszélybe sodorhatja a megkezdett EU-IMF tárgyalásokat, miután a Zöld Párt bejelentette, januárban kilépne a koalícióból.
A hónap végére állítják össze a nemzetközi intézmények az Ír Köztársaságnak szánt mentõcsomagot, miután Dublin a hét elején hivatalosan is jelezte: az országnak külsõ pénzügyi támogatásra van szüksége. Brian Lenihan pénzügyminiszter az ír közszolgálati rádióban tudatta, a kormány folyamatosan tárgyalásokat végez a Nemzetközi Valutaalap, az EU, valamint az Európai Központi Bank képviselõivel, akik a mentõcsomag mozgósítása elõtt megvárják a megszorításokkal teli négy éves dublini költségvetési terv bemutatását.

A program mérete várhatóan eléri a 90 milliárd eurót, így kisebb lesz a korábban Görögországnak szánt három éves hitelkeretnél. Ugyanakkor a pénzügyminiszter hangsúlyozta, az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérõen - elsõsorban nem szuverén adósságválság, a problémát a bankszektor okozza. Írország bankjai a pénzügyi válság elõtt korlátlan mértékben vették ki részüket az ingatlanfinanszírozásból, mára fizetésképtelenné váltak, azonban a kormány egyedül már nem képes bankjai megmentésére. Dublin már szeptemberben jelezte: a bankok tõkefinanszírozása a GDP 28 százalékát emészti fel, a beavatkozás miatt az államháztartási hiány pedig 32 százalékra rúghat.
Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos hangsúlyozta, az ír bankszektor összeomlásának elkerülése, valamint az eurozóna stabilitásának védelme érdekében sürgõsségi intézkedések meghozatalára van szükség. Rasmussen dán kormányfõ szerdán jelezte, országa szintén támogatni kívánja az ír szigetállamot, ugyanakkor Svájcot és Norvégiát is felszólította a közös összefogásra. "Európa pénzügyi stabilitása veszélyben van, ezért nagyon fontos, hogy széleskörû erõfeszítéssel próbáljuk meg stabilizálni a helyzetet" - nyilatkozta Rasmussen a Financial Times-nak.
A nemzetközi segítség ténye azonban nem javított a piaci hangulaton: kedd délután az euró árfolyama tovább csökkent, így az euró-dollár árfolyam egészen 1.336-ig esett. Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott: "A közös valuta állapotát illetõen kivételesen súlyos helyzettel állunk szemben". Eközben a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai is emelkedtek: a spanyol tíz éves állami kötvények 12 százalékponttal 4,87-re, a portugál kötvények pedig 7 százalékponttal 6,88-ra emelkedtek.
A mutatókat tekintve elemzõk úgy vélik, az adósságválságnak nincs vége. Matthew Lynn, a Bloomberg szakértõje korábban azt írta: az euróövezet tagországai sorra fognak bedõlni, mivel magasak a költségvetési hiányok és az államadósság, így minden PIIGS (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország) országnak van miért aggódnia.

Az ír kormány helyzetét tovább rontja a hét folyamán kialakult belpolitikai válság, miután a kormánykoalíciót alkotó Zöld Párt bejelentette: januárban azonnal kilépnek a szövetségbõl. A Zöldek támogatása nélkül veszélybe kerülne a kormánypárt döntéshozatalhoz szükséges többsége, így a tervezett megszorító csomagot sem sikerülne végig vinni. A zöldek vezetõje, John Gormley döntését azzal indokolta: "A történtek során trauma érte a választókat. Az emberek most úgy érzik, a kormány félrevezette és elárulta õket".
A Zöldek bejelentése után Olli Rehn gazdasági biztos figyelmeztetve a párt politikusait hangsúlyozta: jelen helyzetben nem szabad kormányt bontani, stabilitás szükséges ahhoz, hogy a költségvetés elfogadásával zökkenõmentesen folytatódjanak az EU-IMF tárgyalások. Vélhetõen Brüsszel nyomására Gormley késõbb úgy nyilatkozott: a 2011-es költségvetés és a négy éves takarékossági program bejelentéséig maradni fognak. "Kormány nélkül hagyni az országot, miközben ezeket az ügyeket nem oldjuk meg, igen káros lenne" - mondta a Zöldek vezetõje.

Forrás: Link