Egy idõre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását elõszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerzõdések jelentõs terhet róttak a mindenkori kormányokra. A gazdasági minisztériumban külön államtitkárság foglalkozik a 2003 és 2010 közötti PPP szerzõdések felülvizsgálatával. Vezetõjük Hegmanné Nemes Sára, õt kérdeztük a felülvizsgálat eddigi eredményeirõl.
hvg.hu.: A PPP konstrukció tényleg egyértelmûen hátrányos volt?
Hegmanné Nemes Sára: Kezdjük azzal, hogy a PPP konstrukció, bár nyugaton jól ismert, a legdrágább finanszírozási formák egyike. Akkor alkalmazzák, ha az államnak nincs pénze egy beruházásra, ugyanakkor nem akar rá hitelt felvenni, nem akarja növelni az államadósságot.


Hegmanné Nemes Sára
Fotó: Hegmanné Nemes Sára
Az állam nemcsak a finanszírozást fizeti húsz-huszonöt éven át, fix összegû részletekben, de az üzemeltetést is. A szakmai befektetõ és a finanszírozó magánbank is jelentõs kockázatot visel, de ezt is „beárazza” a megrendelõ államnak, mely a háromszorosát is törleszti annak az összegnek, mint amennyibe a beruházás kerül.
Nyugaton elsõsorban kikötõk, autópályák, repülõterek épültek PPP-ben. Magyarországon az állam még a beruházás forrásául szolgáló devizakölcsön árfolyamkockázatát is magára vállalta, vagyis a PPP nálunk még sokkal drágább volt, mint másutt. Ráadásul nálunk az állam anélkül kötelezte el magát, hogy meggyõzõdött volna: jogos társadalmi igény van a beruházásra. Így épültek kollégiumi férõhelyek nagy számban vidéki fõiskolákon, irreálisan magas hallgatói létszámmal kalkulálva. Volt, ahol hatmilliárdért építettek campust, melynek épületei most, hogy jóval kevesebb a hallgató, mint az elõzõ években, jórészt üresen tátonganak. Ezeknek a vadonatúj kollégiumoknak még a fenntartása is kérdésessé vált az utóbbi idõben. Feltûnõ, hogy a Pécsre vezetõ, de a nemzetközi forgalomhoz a határon nem kapcsolódó, mûtárgyakkal teli M6-os kihasználtsága rendkívül rossz, kevés jármû közlekedik rajta.
hvg.hu: Felsorolna néhány leállított beruházást?
H.N.S.: Közel száz kötelezettségvállalást elemzünk, elõnyben részesítve az azonnali döntést igénylõ, folyamatban lévõ ügyeket. Elsõként persze azokat, ahol a legnagyobb összegekrõl van szó. Vizsgáljuk az M5-ös és az M6-os beruházásait. Már befejeztük a Pécsre vezetõ M6-os második szakaszának elemzését, azt, amelyet ideiglenes forgalomba helyezési engedéllyel adtak át, és májusban már beszakadt egy vízalámosás miatt. Ötvenhat felsõoktatási projektet és harmincnégy sportberuházást vizsgálunk. Közülük számos olyan van, melyeket még az elõzõ kormány utolsó napjaiban, heteiben indítottak el. A nemzeti kiválóságok kollégiumának építését még tavaly nyáron leállítottuk. PPP-projektként nem indul el az Iparmûvészeti Fõiskola campusának építése. Ha az oktatási tárca továbbra is fontosnak tartja a beruházást, igyekszünk más forrásokat találni hozzá. Hasonló a helyzet a SOTE és az óbudai egyetem kollégium-építkezéseivel.
hvg.hu: Mondana néhány példát a PPP-vel való állítólagos trükközésre?
H.N.S.: A hazai PPP beruházásokra folyósított összegek nagyobb részét - az állami kockázatvállalás mértéke miatt - szerepeltetni kellett volna a költségvetésben és így részét képezték volna az államadósságnak. Két konkrét példát említek: a tiszalöki és a szombathelyi új börtönöket. Az egyikben száz százalékos volt a banki finanszírozás, a másikban kilencven százalékos. Vagyis a magánbefektetõ szinte semmit sem kockáztatott, a finanszírozás költségeit átterhelte az államra. Hogy kihagyják e projecteket a költségvetésbõl, olyan konstrukciót hoztak létre, melyben nincs tisztázva, kinek a tulajdonába kerülnek a börtönök húsz év múlva. Más esetben viszont, például a Mûvészetek Palotája (MÜPA) beruházásánál az állami kockázat miatt a beruházási költségeket mégis szerepeltetni kellett 2005-ben és 2006-ban az államháztartási hiány tételei között.
hvg.hu: Ha a kormány a továbbiakban elveti a PPP konstrukciót, ezzel le is mond a nagyberuházásokról?
H.N.S.: A mai szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP beruházásokat államháztartáson kívül. Így állami beruházásként, lehetõleg uniós forrásokat bevonva kell fejlesztenünk, és e forrásokat igyekszünk majd jobban felhasználni. Az eddigi beruházások üzemeltetését is racionalizálni fogjuk, hogy legalább a fenntartásuk ne legyen ráfizetéses. Itt vannak például az autópályák. Ma, miközben csak a PPP-konstrukcióban épült két autópálya, az M5 és az M6-os fenntartása évi százmilliárd forintba kerül, az állam mindössze ötven milliárdot szed be évente útdíj fejében. Megvizsgáljuk, hogy az autópályák finanszírozási konstrukcióján vagy az üzemeltetésen miként lehetséges változtatni, hogyan csökkenthetõk a költségek?
Ami a beruházások lehetséges forrásait illeti, közös gondolkodásra hívjuk az összes érintett felet. A napokban megkezdte munkáját a PPP Szakmaközi Egyeztetõ Fórum, amely az érintett tárcák képviselõi mellett pénzügyi, jogi szakembereket, az ÁSZ és a KSH munkatársait is bevonja a munkába. A felsõoktatási projekteknél az érintett egyetemeknek, fõiskoláknak kellene feltárniuk belsõ tartalékaikat. A fõvárosi egyetemeknek vannak értékesíthetõ ingatlanjaik. De a csökkenõi hallgatói létszám miatt a bevételeiket is elveszítõ vidéki fõiskolákat nehezebb lesz jó helyzetbe hozni.
hvg.hu: Abban, hogy az M6-os autópálya, melynek most a bekerülési költségét túlzónak tartják, sõt, a létjogosultságát is vitatják, 2010 tavaszára megépült, a pécsi szocialista „lobbi” nagy szerepet játszott. Milyen nagyberuházást szorgalmaznak a mostani kormánypárt lobbistái?
H.N.S.: Több autópálya belátható ideig biztosan nem épül PPP-konstrukcióban. Jelenleg a kormány és a szaktárca az elhanyagolt alsóbbrendû utak felújítására koncentrál. Nálunk az a legfontosabb elv, hogy egy út, melyet építünk, valahonnan valahová vezessen, nem úgy, mint az M6-os autópálya, amely egyszer csak délen véget ér. Nem hiszem, hogy a politikai lobbinak a továbbiakban szerepe lesz a beruházásoknál, hiszen minden fejlesztési elképzelést átgondolt stratégiához kell illeszteni. Legyen az közlekedés, felsõoktatás, vagy akár sportberuházás. Az EU forrásokat különösen átgondoltan kell felhasználnunk. Arra pedig nincs pénze az államnak, hogy a valós költségeket elfedõ, túlzó méretû beruházások induljanak. Mindenesetre, normális pályázatokra, egészséges versenyre, majd pedig szakszerû ellenõrzésre van szükség a nagyberuházásoknál. Ezt a célt tûzte maga elé a minisztérium vezetése.
hvg.hu: Leállították az Erkel Színház helyére tervezett PPP-s építkezést. Miért?
H.N.S.: Két éve kormányhatározat született arról, hogy az Operaház és az Erkel Színház rekonstrukcióját el kell indítani. Késõbb, még az elõzõ kormány alatt nyilvánosságra hozták, hogy az Erkel Színházat lebontják, helyére új épület kerül, mely PPP-konstrukcióban készülhet el. Ehhez 3,1 milliárd forintot irányoztak elõ évente. Itt játszott volna az Operaház a felújítás ideje alatt. De a vélemények már 2008-ban megoszlottak, tényleg szükséges-e az Erkel Színház lebontása? Az elõzõ kormány szerint igen, de mi rendelkezünk olyan komoly szakértõi véleményekkel is, hogy az épület, komoly rekonstrukció után, megõrizhetõ.
Megvizsgáltuk a PPP projekt tervét, ami egy teljesen új épületet tartalmazott, amelyet a színház teljes lebontása után emeltek volna a négyes metró megállója mellett. Ez inkább pláza lett volna, mint teátrum. Négycsillagos szállodát, háromszintes mélygarázst, éttermeket, üzleteket, konferenciatermet terveztek, és csak úgy mellesleg, az új Erkel Színházat is. Mindezt szövevényes módon, részben off-shore cégháttérrel, a közbeszerzés megkerülésével építették volna. A beruházás tervezett összege 25 milliárd forint volt, melyet az állam huszonöt év alatt fizetett volna vissza. A végösszeg viszont már 77 milliárdot tett volna ki. Szerencsére eddig a költségvetésnek nem került pénzébe a projekt, amelyet idejében leállítottunk.
hvg.hu: Akkor hol játszik majd az Operaház a felújítás alatt?
H.N.S.: Amennyiben az újabb vizsgálatok megerõsítik, hogy az Erkel Színházat nem szükséges lebontani, hanem korszerûsíteni lehet, akkor a játszóhely nagyságrendekkel kisebb összegbõl megoldható, mint a „színház-pláza” projekttel.. A most januárban született kormányhatározat szerint a két színház rekonstrukcióját, felújítását folytatni kell, de nem PPP-konstrukcióban.
Link