Kilépett a Magyar Bankszövetségbõl az ING Bank fióktelepe
Kilépett a Magyar Bankszövetségbõl a holland ING Bank NV Magyarországi Fióktelepe - erõsítették meg a szövetségnél a Magyar Hírlapban csütörtökön megjelent hírt.
A holland bank magyarországi fiókja 2011. január elsejei hatállyal szüntette meg tagságát - közölték csütörtökön a Magyar Bankszövetségnél. Az ING Bank Magyarországi Fióktelepénél még nem sikerült információt szerezni a kilépés indokáról.
A Magyar Hírlap azt írta: "úgy tudjuk, a holland tulajdonban lévõ pénzintézet menedzsmentje kidobott pénznek tartja a tagsági díjat, miután gyengének ítéli meg a szakmai szervezet érdekérvényesítõ képességét".
Link

Így robban fel az eurózóna
A legtöbb globális befektetõ szerint legalább egy tagállam elhagyja az eurózónát a következõ öt évben, Görögország és Írország pedig csõdbe megy.
Egy vagy több tagország is elhagyhatja az eurózónát 2016-ig - így vélekedik a Bloomberg által megkérdezett befektetõk 59 százaléka. Ezen belül 11 százalék véli úgy, hogy az elsõ kilépésre már 12 hónapon belül sor kerülhet, írja [1] a Napi Gazdaság.
A davosi Világgazdasági Fórumra ezer elemzõ és üzletkötõ megkérdezésével elvégzett kutatásból kitûnik: nagyjából ugyanannyian vélik úgy, hogy végül összeomlik majd az eurózóna, mint ahányan a fennmaradását jósolják. A felbomlást vizionáló 45 százalék többsége szerint a vég öt éven belül elkövetkezik, míg 48 százalék véli úgy, hogy erre soha nem kerül sor.
A válaszadók megosztottabbak voltak abban a tekintetben, hogy Portugália csõdbe megy-e, miközben a többség bízik abban, hogy Spanyolország elkerüli a legrosszabbat.

Miközben Athén cáfolja, hogy az államadósság átstrukturálását fontolgatná, a megkérdezettek közel háromnegyede véli úgy, hogy Görögország végül államcsõdöt jelent majd, 53 százalék pedig Írország számára jósol hasonló bukást.
Ami Portugáliát illeti, 47 százalék szerint bedõlhet, 48 százalék viszont szerint valószínûtlen ez a forgatókönyv. A megkérdezettek kétharmada szerint Spanyolország megússza az államcsõdöt, Olaszország menekülésére pedig a válaszadók háromnegyede fogad.
Összevetésül: a megkérdezettek több mint 90 százaléka vélte úgy, hogy sem az USA, sem Nagy-Britannia csõdje nem következik be.
Ahogyan a többség azt jósolja, hogy egy eurózóna-tag öt éven belül elhagyja a valutaövezetet, további 13 százalék véli úgy, hogy más ország is követi majd az elsõ fecske példáját. A megkérdezettek közel negyede számít arra, hogy az eurózóna érintetlen marad. A térségen belül ebben a tekintetben nagyobb az optimizmus, hiszen az eurózóna-beli megkérdezettek közel fele számít változatlanságra - ez az arány négyszer nagyobb az USA-beli válaszadók közt mértnél.
Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke korábban abszurd feltételezésnek minõsítette, hogy akár egy tagország is elhagyná az eurózónát. A davosi fórum résztvevõi között ugyanakkor akadnak kevésbé bizakodóak is. Simon Johnson, a Massachusetts Institute of Technology professzora például arra számít, hogy eljön az az idõ, amikor Görögország és talán Portugália kilép az euróövezetbõl. Johnson szerint az eurózóna ugyan túljut majd a válságon, erõsebb magövezettel és néhány kiszakadó országgal.
Niall Ferguson, a harvardi egyetem professzora nemrégiben úgy nyilatkozott a Bloomberg TV-nek, hogy az eurózóna a dezintegrációt kockáztatja, hacsak a vezetõi nem állapodnak meg az eddiginél szorosabb fiskális unióban.
A megkérdezettek mindenesetre bíznak az európai vezetõkben. Több mint kétharmad nyilatkozott pozitívan Angela Merkel német kancellárról, 63 százalék David Cameron brit miniszterelnökrõl, 56 százalék pedig az ECB elnökérõl.
Link