Bejelentkezés
Nem hisznek a magyar kormánynak Brüsszelben
Az EP-képviselõk inkább a magyar belpolitikai intézkedések iránt érdeklõdtek a kabinet tagjainál szerdán, amelyek némelyike szerintük megkérdõjelezi a szociális és foglalkoztatási prioritások hitelességét.
- Hogyan akarhat egy elnökség fenntartható nyugdíjakat, ha államosítja a magánnyugdíjpénztári befizetéseket?
- Hogyan akarhat egy elnökség munkahelyeket teremteni, ha a tehetõsebbeknek kedvezõ egykulcsos adót vezet be?
- Hogyan akarja a magyar elnökség bevonni a jogalkotásba az európai szociális partnereket, ha otthon képviselõi kezdeményezésû törvényekkel akarta megkerülni az egyeztetést? – mindhárom kérdés felvetõdött az Európai Parlament foglalkoztatási bizottságának ülésén, ahol a kormány tagjai a magyar elnökség szociális és foglalkoztatáspolitikai programját mutatták be a képviselõknek.
A nemzeti erõforrás miniszter a kedvezõtlen demográfiai trendek kezelését, a munkahelyteremtést, a fogyatékkal élõk helyzetének javítását és a nyugdíjak fenntarthatóvá tételét nevezte a félév legfontosabb célkitûzéseinek, ezeken belül viszont kevés konkrétumot említett. Réthelyi Miklós azt mondta, szeretnék megkönnyíteni az EU2020 stratégiához áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogramokkal kapcsolatos majdani ajánlások megtárgyalását.
Soros elnökként a szociális, foglalkoztatási, fogyasztóvédelmi és egészségügyi ügyekért felelõs tanácsi formáció (EPSCO) júniusi ülésén úgynevezett tanácsi következtetéseket is szeretnének elfogadni a munkaerõ-kölcsönzési irányelven belül létrehozandó elektronikus adatcsere-rendszer további fejlesztésérõl, és az elnökség ideje alatt kezdõdik meg az egyeztetés több munkajogi és munkaegészségügyi jogszabályról is.
Réthelyi Miklós szerint meg kell fontolni, hogy egy speciális nyugdíjkonstrukciót dolgozzanak ki a tagállamok az ellátásra szoruló fogyatékkal élõk számára.
A foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkár az ülésen a fiatalok munkaerõpiaci helyzetének javítását hangsúlyozta, de ennek eszközeirõl és lehetõségeirõl nem beszélt. Czomba Sándor szerint a stagnálás elkerülése érdekében a tagállamoknak strukturális reformokat kell végrehajtaniuk. „A gazdasági növekedés önmagában nem vonja maga után a foglalkoztatás bõvítését” – az államtitkár szerint ezt kell szem elõtt tartani a gazdasági kormányzás beindításakor és az EU2020 stratégia foglalkoztatási célszámainak elérésekor.
Czomba Sándor elmondta, fontosnak tartja, hogy szociális párbeszéd elõzze meg az egyeztetéseket. Ezt kritizálva, több képviselõ is felvetette, hogy mennyire hiteles ez egy olyan kormánytól, amely több jelentõs törvényt önálló képviselõi indítványként terjesztett a parlament elé, így kiküszöbölve azt, hogy az Országos Érdekegyeztetõ Tanács elé kelljen vinni a tervezeteket.
Az EP szakbizottsága emellett több belpolitikai intézkedést is felemlegetett: a válságadókat, az egykulcsos adót (ami a szocialista Göncz Kinga szerint a tehetõsebbeknek kedvez), és a magánnyugdíjpénztári befizetések átterelését az állami rendszerbe.
A miniszteri válaszokkal szemmel láthatóan nem mindig érték be a képviselõk, akik azt sem értették, hogy az Európai Unió Tanácsát vezetõ ország elnökségi programját hogyan támogathatják magyar és külföldi cégek, ahogyan az a hivatalos programkiadvány belsõ oldalán látható. Réthelyi Miklós erre azt mondta, hogy „ezek a cégek valószínûleg nem az elnökséget, hanem a nyomdát támogatták”.
Forrás: Link
- Hogyan akarhat egy elnökség fenntartható nyugdíjakat, ha államosítja a magánnyugdíjpénztári befizetéseket?
- Hogyan akarhat egy elnökség munkahelyeket teremteni, ha a tehetõsebbeknek kedvezõ egykulcsos adót vezet be?
- Hogyan akarja a magyar elnökség bevonni a jogalkotásba az európai szociális partnereket, ha otthon képviselõi kezdeményezésû törvényekkel akarta megkerülni az egyeztetést? – mindhárom kérdés felvetõdött az Európai Parlament foglalkoztatási bizottságának ülésén, ahol a kormány tagjai a magyar elnökség szociális és foglalkoztatáspolitikai programját mutatták be a képviselõknek.
A nemzeti erõforrás miniszter a kedvezõtlen demográfiai trendek kezelését, a munkahelyteremtést, a fogyatékkal élõk helyzetének javítását és a nyugdíjak fenntarthatóvá tételét nevezte a félév legfontosabb célkitûzéseinek, ezeken belül viszont kevés konkrétumot említett. Réthelyi Miklós azt mondta, szeretnék megkönnyíteni az EU2020 stratégiához áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogramokkal kapcsolatos majdani ajánlások megtárgyalását.
Soros elnökként a szociális, foglalkoztatási, fogyasztóvédelmi és egészségügyi ügyekért felelõs tanácsi formáció (EPSCO) júniusi ülésén úgynevezett tanácsi következtetéseket is szeretnének elfogadni a munkaerõ-kölcsönzési irányelven belül létrehozandó elektronikus adatcsere-rendszer további fejlesztésérõl, és az elnökség ideje alatt kezdõdik meg az egyeztetés több munkajogi és munkaegészségügyi jogszabályról is.
Réthelyi Miklós szerint meg kell fontolni, hogy egy speciális nyugdíjkonstrukciót dolgozzanak ki a tagállamok az ellátásra szoruló fogyatékkal élõk számára.
A foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkár az ülésen a fiatalok munkaerõpiaci helyzetének javítását hangsúlyozta, de ennek eszközeirõl és lehetõségeirõl nem beszélt. Czomba Sándor szerint a stagnálás elkerülése érdekében a tagállamoknak strukturális reformokat kell végrehajtaniuk. „A gazdasági növekedés önmagában nem vonja maga után a foglalkoztatás bõvítését” – az államtitkár szerint ezt kell szem elõtt tartani a gazdasági kormányzás beindításakor és az EU2020 stratégia foglalkoztatási célszámainak elérésekor.
Czomba Sándor elmondta, fontosnak tartja, hogy szociális párbeszéd elõzze meg az egyeztetéseket. Ezt kritizálva, több képviselõ is felvetette, hogy mennyire hiteles ez egy olyan kormánytól, amely több jelentõs törvényt önálló képviselõi indítványként terjesztett a parlament elé, így kiküszöbölve azt, hogy az Országos Érdekegyeztetõ Tanács elé kelljen vinni a tervezeteket.
Az EP szakbizottsága emellett több belpolitikai intézkedést is felemlegetett: a válságadókat, az egykulcsos adót (ami a szocialista Göncz Kinga szerint a tehetõsebbeknek kedvez), és a magánnyugdíjpénztári befizetések átterelését az állami rendszerbe.
A miniszteri válaszokkal szemmel láthatóan nem mindig érték be a képviselõk, akik azt sem értették, hogy az Európai Unió Tanácsát vezetõ ország elnökségi programját hogyan támogathatják magyar és külföldi cégek, ahogyan az a hivatalos programkiadvány belsõ oldalán látható. Réthelyi Miklós erre azt mondta, hogy „ezek a cégek valószínûleg nem az elnökséget, hanem a nyomdát támogatták”.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. February 02. 16:22:33
- 2011. February 03. 05:06:01