Az arab világban küszöbön álló változások leginkább a szovjet blokk felbomlásához hasonlíthatók, s következményei is ahhoz mérhetõk Ghanem Nuseibeh, a Cornerstone Global Associates szakértõje szerint.

Az évtizedek óta szinte változatlan formában regnáló arab rezsimek dominószerû bedõléséhez és Izrael térségbeli megítélésének radikális változásához vezethet a tunéziai kormány bukása által elindított folyamat Ghanem Nuseibeh, a londoni székhelyû Cornerstone Global Associates tanácsadó cég alapítója szerint. A szakértõ úgy véli, Tunézia, Egyiptom és Jordánia után Jement és akár Szíriát is felforgathatja a változás szele. A rendõrségre és a titkosszolgálatokra támaszkodó, a médiát irányítás alatt tartó kormányok bukását már korábban is sejteni lehetett, ám arra kevesen számítottak, hogy az események ilyen viharos gyorsasággal követik egymást.

A tunéziai intifáda által elindított folyamat mindenütt a teokraták térnyeréséhez vezet majd, ám mégsem értelmezhetõ pusztán a szekuláris és a vallási csoportok küzdelmének - figyelmeztet Nuseibeh. Tunéziában, Egyiptomban és Jordániában is a baloldal és a jobboldal összecsapásának lehetünk tanúi, itt a politikai porondról mindeddig kiszorított erõk hatalomátvétele kezdõdött meg. A változások amellett, hogy a nacionalizmus reneszánszának kezdetét jelezhetik a Közel-Keleten, szükségszerûen közelebb hozzák majd egymáshoz az arab országokat, egyúttal még jobban elszigetelik tõlük Izraelt.

Szíria lehet a következõ
Nehéz megjósolni, mely országokba gyûrûzhet tovább következõként az arab világot feltüzelõ forradalmi hév, de a már mozgolódó Jemen mellett Szíria is bekapcsolódhat a folyamatba. Senki nem tudja, Damaszkuszban mi zajlik a színfalak mögött - fogalmazott Ghanem Nuseibeh, a Cornerstone Global Associates vezetõje, aki szerint rendkívül nagy bátorságra volna szükség ahhoz, hogy a helyi médiát irányítása alatt tartó, a külföldi sajtót az országból kiutasító szír kormányt megdöntsék. A szír karhatalom intenzív elnyomása elleni fellépés felér az öngyilkossággal, s épp emiatt lehet Damaszkusz a következõ gócpont.

Izrael lehet a legnagyobb vesztes
Izrael számára a lehetõ legrosszabb pillanatban indult el az Amerika-barát arab kormányokat elsöprõ lavina. A zsidó állam viszonya Törökországgal és Jordániával is megromlott az elmúlt idõszakban, s ha Hoszni Mubaraknak távoznia kell, egyik legbefolyásosabb szövetségesét veszíthet a térségben. Ghanem Nuseibeh szerint az izraeli kormány most még mindent megtesz annak érdekében, hogy Mubarakot hatalmon tartsa, ám ha ebben a törekvésében kudarcot vall, csak abban bízhat, hogy a változások gyorsan és viszonylag békésen zajlanak le Egyiptomban.
Az elhúzódó interregnum a szélsõségesek malmára hajtja a vizet, akik, kihasználva a hosszú távú megoldás híján csak fokozódó általános elégedetlenséget akár fegyveres konfliktust is provokálhatnak. Nuseibeh szerint nyílt katonai összecsapásra vélhetõen nem kerül majd sor, ám az könnyen elõfordulhat, hogy militáns iszlamista csoportok határvillongásokat provokálnak Izraellel.
Az Izrael-ellenes felhangok már csak azért is erõsödhetnek a térségben, mert a most bedõlõ kormányokat leváltók mindent megtesznek majd, hogy elõdeiktõl markánsan megkülönböztethetõk legyenek. Az egyiptomi elnöki bársonyszék legesélyesebb várományosa, Omar Szulejmán eddig sem állt nagy Izrael-barát hírében, s megválasztását követõen vélhetõen nem a zsidó-arab barátság mélyítésén munkálkodik majd minden erejével - jelezte Nuseibeh.
Az arab országokban kibontakozó átalakulás az izraeli külpolitikában is 180 fokos fordulatot hozhat a szakértõ szerint. A palesztin Hamász csak profitálhat abból, hogy a vele közös mozgalmi gyökerekbõl táplálkozó Muszlim Testvériség a következõ egyiptomi választásokon pártként megméretteti magát, hiszen ott a jelek szerint a parlamenti helyek 30, de akár 60 százalékát is megszerezheti. A jordán kormány mostani átalakításával az Iszlám Akciófront helyzete is megszilárdult - a párt szintén a Muszlim Testvériség mozgalmának tagja, s mint olyan, az egyiptomi határ mentén elterülõ gázai övezetet uraló palesztin Hamászt támogatja. A libanoni kormányválság nyomán csak még jobban megerõsödött Hezbollah lefegyverzésére is egyre kevesebb az esély, így Izraelre minden oldalról egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a palesztin békefolyamatot felgyorsítsa, s a két nép együttélését hosszú távon és az arabok számára is megnyugtató módon rendezze.

Minden megváltozhat a Közel-Keleten
A forradalmi átalakulások nyomán színre lépõ új kormányok sikere elsõsorban nyugati fogadtatásuk függvénye - hívta fel a figyelmet Ghanem Nuseibeh. Az Egyesült Államok nemrég kilátásba helyzete, hogy megvonja támogatását Egyiptomtól, s bár nem az amerikai segélyek hiánya fogja romba dönteni a Nílus-menti országot, a lépés több mint jelzésértékû. Ha az Egyesült Államok nem mûködik együtt, sõt nem fogadja el legitimnek a megdöntött rezsimek helyébe lépõ újakat, a politikai változásokat nem követi gazdasági átalakulás.
Az arab országok jelenleginél szorosabb gazdasági együttmûködésének, illetve az ezeket lehetõvé tevõ szerkezeti átalakításoknak az alapja, hogy az újonnan alakuló kormányok külföldi szövetségesre leljenek. Nuseibeh szerint az USA térségben betöltött szerepét akár Törökország is átvehetné, de Irán és Kína befolyása is jelentõsen nõhet a térségben, ha a nyugati hatalmak vonakodnak majd barátságos arcukat mutatni a népakarat által megválasztott politikai vezetõknek.
Minél gyorsabban tér vissza az élet a normális kerékvágásba a térségben, annál szembetûnõbb gazdasági változásokat eredményezhet a politikai átalakulás - hívta fel a figyelmet a Cornerstone Global Associates elemzõje, aki szerint közép-, illetve hosszú távon a Közel-Kelet gazdasági és politikai jelentõsége is nõhet a mostani változások eredményeképp, ha azokat az arab világon kívül is legitimnek ismerik el.

Forrás: Link