Szakértõk szerint elkényelmesedhet az Orbán-kormány a magán-nyugdíjvagyon államosítása miatt. A közel háromezer milliárdos egyszeri bevétel ugyanis megakadályozza, hogy akár társadalmi elégedetlenséget is kiváltó reformokat léptessenek életbe, miután a fõszámok átmenetileg ugyan, de jól alakulnak.

Februárra ígéri a kormány azoknak a reformlépéseknek a bejelentését, amelyektõl a külföldi befektetõk megnyugtatását reméli. Orbán Viktor a Wall Street Journalnak adott interjújában négy olyan területet jelölt meg, ahol mindenképpen elvonásra kell számítani: a nyugdíjkiadásoknál, a munkanélküli járadékoknál, a tömegközlekedési támogatásoknál, valamint a gyógyszerkasszánál.

Az Index információi szerint a kormány 400-500 milliárd forintot spórolna a kiadási oldalon, míg a bevételek növelésétõl 300-400 forintot remél. Összesen tehát 700-800 milliárd forinttal nõhet a büdzsé.

A külföldi befektetõk azonban már türelmetlenül várják a részleteket: Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelõs biztosa például levelet is írt a kormánynak, amiben arra kéri a magyar kabinetet, hogy mihamarabb közölje vele azokat a tartós és konkrét reformlépéseket, amelyek jelzik, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) ajánlásainak betartása mellett.

A Világgazdaság információi szerint ezekre a lépésekre azért lenne szükség, mert a bizottság olyan "költségvetési fejleményekre" lett figyelmes, amelyek lehetséges, hogy "nem egyeznek meg" az uniós ajánlásokkal.

Hasonlóan látja a helyzetet Irina Ivasenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetõje, aki a közrádiónak adott interjújában kijelentette: "nagy bátorságra és szakértelemre van szükség a reformlépések kidolgozásánál". Mint fogalmazott, a kormány szándékainak iránya üdvözlendõ, de "az ördög a részletekben rejlik, s ezekrõl még szinte semmit sem tudni. Irina Ivasenko azt is kifogásolta, hogy a kormány sajátos viszonyt tart fenn jegybankkal, valamint hogy megszüntették a költségvetési tanácsot. Pedig ezeknek fontos ellenõrzõ és kiegyensúlyozó hatásuk van - tette hozzá.

Az IMF budapesti képviseletének vezetõje szerint rontják a fenntarthatóságot a válságadóról szóló valamint a magánnyugdíjak állami rendszerbe való bevonásáról szóló döntések. "Ha 2013-ig semmi sem történik, számos átmeneti intézkedés hatása kifut, így a költségvetési hiány növekedni kezd, az államadósság szintje ugyancsak, ezt pedig nem engedheti meg magának Magyarország" -mondta.

Mit akarnak hallani a befektetõk februárban?
Kuti Ákos az Equlior vezetõ elemzõje csalódottan nyilatkozott. "Az elsõ kormányzati mondatok még évi 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentésrõl szóltak, most viszont már arról beszélnek, hogy ez 3 év alatt valósulna meg. A közgazdász szerint tehát jóval szigorúbb pénzügypolitikára lenne szükség, azonban most úgy tûnik, hogy a kormány elkényelmesedett a magánnyugdíj-vagyon állami rendszerbe való bevonásától.

Kuti Ákos ugyanakkor hangsúlyozta: nem feltétlenül az összeg nagysága dönti el, hogy sikeres-e a szerkezeti átalakítás. "Elegendõ lenne egy 300-400 milliárdos faragás is, ha azt lehetne látni, hogy valóban elindulnak a szerkezeti átalakítások. A legutóbbi nyilatkozatok viszont nem ebbe az irányba mutatnak" - fogalmazott hangsúlyozva, hogy a legfontosabb, hogy a kormány az elfolyó pénzek felszámolásával fenntartható költségvetést hozzon létre.

"A befektetõknek szinte mindegy, hogyan éri el a kormány a 6-800 milliárdos átalakítást, a lényeg az, hogy a kabinet meghozza ezeket a lépéseket" - mondta el Akar László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Kuti Ákoshoz hasonlóan Akar László is a fenntartható költségvetési pályát tartja a legfontosabbnak.

Szerinte akár elegendõ lehet a 600-800 milliárdos kiadáscsökkentés, de komoly kockázatot jelenthet az Alkotmánybíróság és az Európai Unió magán-nyugdíjpénztárakat érintõ döntése. "Ha olyan ítélet születik, ami újra megadná a választás lehetõségét, s egyben korrektebb feltételeket teremtene, akkor csökkenne a mostani 97 százalékos átlépési arány. Ebben az esetben 150 milliárdos hiány is keletkezhet a kiesõ járulékok miatt, s így újabb intézkedésekre lehet szükség" - hívta fel a figyelmet.

Akar László szerint a mostani nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy nem rendszerszintû reformokra kell számítani, hanem csak a támogatások szûkítésérõl. Az adósságállomány elleni küzdelem - ami az Orbán-kormány retorikájában kiemelt szerephez jutott - viszont úgy tûnik, egyelõre háttérbe szorul. Az adósságállomány miatti teher nagysága ugyanis elsõsorban a kamatoktól függ, ami a mostani kabinet megalakulása óta jelentõsen megnõtt. Hiába csökken ugyanis jelentõsen a magán-nyugdíjvagyon miatt az adósságállomány, ha a befektetõk kockázatosnak ítélik meg Magyarországot.

Forrás: Link