Számos orosz vállalat kezdeményezheti bevezetését a londoni tõzsdére az elkövetkezõ hónapok során, ám az árazást tekintve kompromisszumra kényszerülhetnek.
A zömmel nyersanyag- és energiaipari vállalatok, így többek közt a Nord Gold, a ChelPipe, vagy a Koks összességében 30 milliárd dollárnyi tõkét vonhatnak be idén londoni IPO-ikkal szemben a tavalyi alig 7 milliárddal - vélik a Marketwatch által megkérdezett elemzõk.

A kibocsátási lázat több tényezõ is táplálja, ám leginkább a töretlenül emelkedõ olajár, amely továbbra is táplálja az orosz társaságok részvényei iránti befektetõi étvágyat.

A vállalatok leginkább akkor jönnek a piacra, amikor érzésük szerint a legjobb árszinten tudják értékesíteni papírjaikat, márpedig jelenleg a nyersanyagok lendületesen drágulnak és az Oroszországot övezõ hangulat is pozitív - szögezte le a MarketWatchnak Tom Mundy, az Otkritie Financial vezetõ stratgája.

Ezt csak alátámasztja, hogy a válság éles gazdasági és tõzsdei visszaesése után 2011-re már rózsásabbak a kilátások, az orosz GDP a várakozások szerint 4 százalékkal bõvülhet idén.

Kedvezõ irányba mozdult el az ország megítélése a nemzetközi befektetõi közösségen belül is, amelyre rásegített az is, hogy Dmitrij Medvegyev elnök múlt héten Davosban ígéretet tett a jogállamiság megerõsítésére és kiszámíthatóbb szabályozói környezet kialakítására.

A londoni IPO-k buzgó elõkészítésének egyik legfontosabb mögöttes oka, hogy a válság elõtti idõszakban devizában adósodtak el a vállalatok, ami akkor még nem jelentett gondot, ám a pénzügyi válság kirobbanásakor a zuhanó árfolyamokkal karöltve igencsak megtépázta a vállalati mérlegeket.

A nyilvános kibocsátással viszont már javítani tudnának a hitel/saját tõke arányán, és már több társaság jelezte is, hogy hiteltörlesztésre kívánja fordítani a befolyó összeget.

Ezek közé tartozik az acélcsöveket gyártó ChelPipe, amely a tervek szerint 688 millió dolláros londoni IPO-t bonyolíthat majd le. A másik ilyen vállalat a Severstal aranybányászatra szakosodott leánya, a Nord Gold, amely 25 százalékos tulajdonrészt értékesítene 1 milliárd dollár értékben.

Ám nem csak a hiteltörlesztés a kibocsátások mozgatórugója, az orosz vállalatok közti ádáz konkurenciaharc következtében minden további terjeszkedésre, tõkeberuházásra, eszközfejlesztésre frissen bevont pénzmennyiség a túlélési esélyeket javíthatja - hangsúlyozta Elena Kishamova, a VTB Capital részvénypiaci üzletágának vezetõje.

A harmadik ok pedig a privatizáció újabb hulláma, az olajbevételekbõl származó vastartalék ugyanis gyors apadásnak indult az utóbbi idõben. Így a következõ három évben csaknem tucatnyi vállalatban meglévõ állami részesedést dobhat majd piacra az orosz kormányzat.

Ezek közé tartozik az olajipari óriás Rosznyeft, illetve a két legnagyobb orosz bank, a Szberbank és a 77 százalékban állami tulajdonú VTB. Utóbbi a hírek szerint a következõ hetekben jelentheti be 3,7 milliárd dolláros kibocsátását.

A további versenyzõk közt található a koksz és nyersvas elõállító Koks, a 700 milliós bevételt megcélzó rézbányász Russian Copper, valamint a szénbányászattal foglalkozó Suek.

Ám a sor tovább folytatódik az áramtermelõ EuroSibEnergoval, a moszkvai Domogyedovó repülõtérrel, illetve

A technológiai és telekomszektor szereplõi közül a 30 százalékos pakettet értékesíteni szándékozó Jevroszet mobiltelefon kereskedõcég, valamint a telekomóriás Szvjazinvesztbõl leválasztott vállalat tervezi piacra lépését.

Forrás: Link