Bush nyomást gyakorolna

George Bush amerikai elnök szerint a Hezbollah síita szervezetre gyakorolt nyomás a kulcsa az izraeli-libanoni válságnak, ezért Washington ilyen politika folytatására szólította fel közel-keleti országok vezetõitõl. Az amerikai elnök texasi birtokáról közvetített szokásos szombati rádióbeszédében úgy vélekedett: szembe kell szállni azzal a terrorista szervezettel, amely a támadásokat elindította és azokkal az országokkal, amelyek segítik a Hezbollahot. Bush külön hangsúlyozta Irán és Szíria szerepét a Hezbollah támogatásában.

"Akcióik fenyegetik az egész Közel-Keletet, útjában állnak a jelenlegi válság rendezésének és a nyugtalan térség tartós békéjének" - mondta George Bush. Az elnök támogatásáról biztosította Libanon demokratikusan választott kormányát - amelyet szerinte a
Hezbollah megpróbál megingatni -, ugyanakkor megerõsítette: Izraelnek joga van az önvédelemre.
Az Egyesült Államok nagy pontosságú, távirányítású bombákat küldött titokban hajóval a múlt héten Izraelnek a Libanon elleni hadmûveletek megkezdése után - írta szombaton a New York Times. Mint a Bush-kormányzat névtelenséget kérõ tisztviselõire hivatkozó lap internetes kiadásából kiderül, Izrael kérésére Washington sürgõs döntést hozott a fegyverek küldésérõl, amelyek részét képezik a tavaly megkötött, több millió dolláros amerikai-izraeli fegyverüzletnek.

Egyes katonai források szerint a bombák azonnali szállítására vonatkozó izraeli követelés meglehetõsen szokatlan, és megerõsíti azokat a feltételezéseket, hogy az Olmert-kormány nagyobb szabású katonai akcióra készül Libanonban. Izraeli washingtoni nagykövetségének szóvivõje is elismerte a lapnak, hogy a hadsereg "precíziós fegyvereket" használ a Hezbollah katonai potenciáljának semlegesítésére és a civil áldozatok minimalizálására, de nem nyilatkozott magáról a fegyverszállításról.

A fegyverszállítmány nagyságát az illetékesek nem árulták el, csupán annyit közöltek, hogy "nem hasonlítható ahhoz a rendkívüli utánpótláshoz", amelyet a Egyesült Államok 1973-ban a Jom Kippuri háború idején Izraelnek juttatott. A New York Times szerint félõ, hogy ez a hír kiválthatja az arab országok haragját, mert úgy értékelhetik: Washington ugyanúgy segíti Izraelt, ahogyan az amerikai vádak szerint Irán a Hezbollahot támogatja.

Százötven bombázott célpont

Az izraeli légierõ 150 célpontot bombázott az elmúlt 24 órában Libanonban - közölte szombaton reggel egy katonai szóvivõ. A célzott objektumok között több fegyverraktár, 11 rakétakilövõ állás, valamint 12, Libanont Szíriával összekötõ út volt. Közben az izraeli tüzérség rendszeresen lövi a libanoni határövezetet, ahonnan a Hezbollah síita szervezet rakétatámadásait indítja Észak-Izrael ellen - áll a kommünikében.

Közben a Libanonban állomásozó ENSZ-erõk arról számoltak be, hogy Izrael három nappal ezelõtt állásokat épített ki két libanoni határfaluban, de egyelõre nem vezényeltek ide jelentõs erõket. Az izraeli hadsereg szóvivõje elismerte, hogy "kisebb csapatmozgásokat végeznek az izraeli szárazföldi erõk Dél-Libanon egyes pontjain". Ezek között a szóvivõ Marún ar-Rasz körzetét említette, Avivím helységtõl északra, ahol csütörtökön négy izraeli katona halt meg a Hezbollahhal vívott összecsapásban.

Ugyanakkor egy másik katonai illetékes cáfolta azokat az értesüléseket, melyek szerint küszöbön állna a Libanon elleni invázió.

A CNBC amerikai televízió péntek éjjel ugyanis azt jelentette hírszerzési forrásokra hivatkozva, hogy órákon belül megindul Libanon szárazföldi izraeli inváziója. Kofi Annan ENSZ-fõtitkár figyelmeztette Izraelt, hogy egy esetleges libanoni invázió fokozná a Hezbollah Izrael-ellenes támadásait, egyúttal arra buzdította Washingtont, hogy vonja be Szíriát és Iránt a konfliktus megoldásának keresésébe. A fõtitkár a CNN amerikai hírtelevízióban Larry King mûsorában ismét síkraszállt egy nemzetközi biztonsági erõnek a libanoni-izraeli határtérségbe küldése mellett. Ezt a javaslatot Izrael eddig elutasította. Annan szerint ha az izraeli csapatok huzamosabb ideig Dél-Libanonban maradnának, hogy ott, mint a múltban, egy biztonsági övezetet alakítsanak ki, ez csak növelné az ellenállást velük szemben, mert jelenlétük mások számára megszállást jelentene. A világszervezet elsõ embere megismételte csütörtöki tûzszüneti felhívását, amelyet az interjúban "humanitárius fegyverszünetként" is jellemzett. Közölte, hogy ez lehetõvé tenné a diplomácia felülkerekedését, miközben nem zárná ki a konfliktus hosszú távú megoldását.
Kimenekített oroszok
Több mint kétszáz, Libanonból kimenekített orosz állampolgár érkezett repülõgéppel szombatra virradóra Moszkvába. Orosz híradások szerint a hajnali órákban elõbb egy Ciprusról indult orosz gép 40, majd egy Szíriából indult repülõ 174 orosz állampolgárt, köztük 62 gyermeket hozott Moszkvába. Szíriából újabb repülõgép érkezését várják. Ennek fedélzetén a tervek szerint több mint 50, Libanonból evakuált orosz állampolgár érkezik. Az izraeli támadások kezdete óta 1408 orosz állampolgárt menekítettek ki Libanonból - emlékeztetett az Interfax orosz hírügynökség.
Izraelnek rendkívüli óvatosságról kell tanúságot tennie a Libanon ellen tervezett invázió eldöntésében - jelentette ki Margaret Beckett brit külügyminiszter, aki a Financial Times címû napilapban szombaton megjelent interjúban "rendkívül veszélyesnek" nevezte a libanoni helyzetet. Úgy vélekedett: "Egy rossz számításnak, egy hibának drámai hatása lehet." Éppen ezért, emlékeztetett Beckett, London kezdettõl fogva nagy óvatosságra és visszafogottságra intette Izraelt és ezt teszi az idõ elõre haladtával, ha lehet, még nagyobb aggodalommal. A brit külügyminiszter azt is felidézte, hogy Izraelnek "igen hosszú idejébe telt legutóbb a Libanonból való kivonulás és ez mindkét oldalon számos emberéletbe került", utalva ezzel Dél-Libanon 18 évig tartó megszállására. A tíz napja tartó harcok eddig 362 halálos áldozatot követeltek Libanonban és 34-et Izraelben.


Megtalálták egy eltûnt izraeli holttestét

Az izraeli hadsereg megtalálta egy izraeli katona holttestét, aki korábban eltûnt Dél-Libanonban - jelentette az al-Arabíja hírtelevízió. A Dubajból sugárzó arab hírtelevízió nem pontosította, hogy mikor és milyen körülmények között tûnt el a katona.

Egy izraeli katonai forrás pénteken korábban azt közölte, hogy a síita Hezbollah gerilláival folytatott ádáz harcokban csütörtökön négy izraeli katona életét vesztette, és többen megsebesültek Dél-Libanonban.

Az izraeli katonai rádió szerint a katonák a dél-libanoni Marun Rasz település körzetében lezajlott összecsapásokban veszítették életüket.

Izraelnek eddig nem sikerült megállítania a Hezbollah határon átnyúló rakétatámadásait a tíz napja tartó izraeli légi offenzíva ellenére, amelyben Libanonban 345-en haltak meg, és félmilliónyian kényszerültek elmenekülni otthonukból. A halottak 90 százaléka polgári személy volt.

Legkevesebb 34 izraeli katona és polgári személy halt meg eddig az izraeli offenzíva kezdete óta, részint a harcokban, részint a Hezbollah izraeli területekre mért rakétacsapásaiban.

Dan Haluc izraeli vezérkari fõnök péntek este azt közölte, hogy a hadsereg "birtokában van" 13 Hezbollah-gerilla holtteste, és az eddigi harcokban az izraeli csapatok mintegy száz gerillát, köztük a szervezet több magas rangú tagját ölték meg.

A Hezbollah szerint az izraeli offenzíva kezdete, július 12. óta 11 fegyveresét ölték meg az izraeli katonák.
http://hvg.hu/vilag/20060722szazotven