Gyógyszállók helyett inkább wellness-szállodákat keresnek a balatoni üdülõkörzetbe érkezõk, a wellness-szállodák mind a zalai, mind a veszprémi partszakaszon kiemelkedõ forgalmat bonyolítottak tavaly január-novemberben, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb Statisztikai Tükör címû kiadványából.

A jelentés szerint a tavalyi elsõ 11 hónapban összességében 4 százalékkal kevesebb volt a vendég a Balaton körül. A magyar vendégek száma 3,5, a külföldieké 6,1 százalékkal csökkent az idõszakban 2009-hez képest. A régióba összesen 1 millió 133 ezer vendég érkezett, akik 3 millió 901 ezer vendégéjszakát töltöttek el a körzet szálláshelyein. A vendégéjszakák számában szintén visszaesés jellemezte az idõszakot: 6,4 százalékkal maradt el a 2009-es azonos idõszakához képest. Legnagyobb mértékben a Balaton Somogy megyei részén esett vissza a forgalom: a vendéglétszám 15%-kal, az igénybe vett éjszakák száma megközelítõleg 20%-kal csökkent. A szállodai vendégéjszakák számáról elmondható, hogy Somogy megyében 22%-kal csökkent, a veszprémi partszakaszon megegyezett a 2009-essel, a zalain viszont 3,4%-kal nõtt. A wellness-szállodák kiemelkedõ forgalmat bonyolítottak, vendégéjszakáik száma Zala megyében 70%-kal bõvült, a veszprémi partszakaszon pedig az elõzõ évinek több mint kétszeresére emelkedett. Ezzel szemben 7%-kal csökkent a balatoni gyógyszállodák forgalma.
A külföldi vendégek közül a legtöbben még mindig Németországból érkeztek, annak ellenére, hogy számuk és eltöltött vendégéjszakáik száma 14%-kal elmaradt az elõzõ évitõl. Ausztriából 5%-kal jött kevesebb vendég, akik 8%-kal kevesebb éjszakára foglaltak szállást, mint egy évvel korábban. Közel másfélszeresére nõtt az orosz és csaknem kétszeresére az ukrán vendéglétszám, ezzel szemben negyedével visszaesett a dán, ötödével a holland, több mint egytizedével pedig a lengyel és az olasz vendégforgalom. Az amerikai kontinensrõl idelátogatók száma 17%-kal fogyatkozott, míg az Ázsiából (legnagyobb arányban Kínából) érkezõké ugyanennyivel meghaladta a 2009-est.
(KSH)

A belföldi vendégek átlagosan 3, a határainkon túlról érkezõk 5 éjszakát töltöttek a balatoni szálláshelyeken. A leghosszabb ideig jellemzõen az izraeli vendégek maradtak, átlagosan 9 éjszakát. A tartózkodási idõ a zalai partszakaszon volt a leghosszabb: a külföldiek átlagosan 5,5, a belföldiek 3,2 éjszakára vették igénybe a szálláshelyeket.
2010. november végéig a balatoni szálláshelyek összesen 18,7 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron 11,6%-kal kevesebb az elõzõ évinél, és az országos szállásdíj-bevételek 16%-át tette ki. A bevételek több mint nyolctizedét a szállodák realizálták, ebbõl a gyógy- és wellness-szállodák részesedtek a legnagyobb arányban (38-, illetve 34%-kal). A szálláshelyeken elfogadott üdülési csekkek összértéke 4,6 milliárd forintot tett ki (7%-kal kevesebbet a tavalyinál). A balatoni szállodák a január-novemberi idõszakban egy kiadott szoba után átlagosan bruttó 11 736 forint árbevételt könyvelhettek el, ami 8%-kal elmaradt a tavalyitól. Ezen belül a gyógyszállodákban 11%-kal (11 749 forintra), a wellness-szállodákban 5%-kal (14 893 forintra) csökkent az egy kiadott szobára jutó fajlagos szállásdíj-bevétel. Az üdülõkörzet szállodái az elsõ tizenegy hónap során az országosnál egy százalékponttal alacsonyabb, átlagosan 45%-os szobakihasználtsággal mûködtek.

Forrás: Link