Miközben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor kormányát tekintélyelvû elhajlással gyanúsítják - írta a médiatörvény ellen rendezett tüntetés kapcsán készített terjedelmes budapesti riportjában a Le Journal du Dimanche (JDD) címû francia lap. Az újság szerint bár csütörtökön kevesebben tiltakoztak a Kossuth téren "a teljes magyarországi sajtót politikai ellenõrzés alá vonó" médiatörvény ellen, mint az elõzõ, január 14-i tüntetésen, de a 6 ezer résztvevõ "sem kevés egy olyan, a válsággal kapcsolatos megszigorítások miatt apátiába süllyedt országban, ahol a tiltakozásoknak nincs hagyománya".

A tudósító, Pierre-Laurent Mazars megjegyezte, hogy politikusok nem jelentek meg a Kossuth téren a Facebookon kezdeményezett megmozdulás teljesen ismeretlen szervezõi szándékainak megfelelõen. Közülük Fölkel Róbert a lapnak elmondta: az MSZP teljesen hiteltelenné vált, az LMP-nek nincs súlya, a Jobbikkal pedig nem kívánnak kapcsolatba lépni. "Egyértelmû, hogy ez probléma: van egy olyan kormányunk, amely veszélyezteti a demokráciát és egy olyan ellenzékünk, amely nem képes azt megvédeni" - mondta a szervezõ a lapnak.

"De létezik-e még valóban demokrácia Magyarországon? A kérdés komolyan felmerül, amióta az 1989-es antikommunista forradalom volt diákhõsébõl a keményen nacionalista jobboldal vezetõjévé vált Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz, megszerezte a képviselõi helyek kétharmadát a tavalyi április választásokon. Azóta (Orbán) példanélküli törvényhozási õrületbe hajszolva a parlamentet, s lekötelezettjeit helyezve az állami kulcspozíciókba, rohamtempóban irányítja magyar forradalmát" - fogalmazott a lap.

A JDD idézi Debreczeni József közírót, aki szerint Magyarországon autokrácia van, mivel a számára kedvezõ választási eredménnyel a Fidesz szinte a teljes államapparátust elfoglalta és lebénította az ellensúlyokat. "Orbán gyakorlatilag véget vetett a parlamentáris demokráciának" - állítja Debreczeni. Véleménye szerint a Fidesz elnöke azután tért le a helyes útról, hogy 2002-ben elvesztette a hatalmat. Ekkor hangzott el a szájából egy nagygyûlésen, hogy a "haza nem lehet ellenzékben" - emlékeztetett a lap.

Kovács László, az MSZP alelnöke, volt uniós biztos szerint a mai Orbán "radikálisan különbözik" attól az embertõl, aki 1989-90-ben a demokráciáért és a sajtószabadságért harcolt. "Hatalomvágya kielégíthetetlenné vált" - idézi a lap Kovácsot. Egy másik, meg nem nevezett vezetõ szerint Orbán "hatalomfüggõ", egy diplomáciai forrás szerint pedig olyan ember, aki biztos abban, hogy neki van igaza. A Fidesz többi vezetõi viszont provincializmusuk miatt hibáznak: most fedezik fel a nemzetközi sajtó súlyát, amit nem mértek fel elõre. Az elbizakodottság érzése vezérli õket. Kétharmados többségük van, vörös szõnyeg elõttük, és minden hatalmi ág az övék, nem zavartatják magukat a részletekkel - idézi a meg nem nevezett diplomatát a lap.

A lap kitér arra is, hogy az Európai Bizottság Budapesthez intézett levelében azon pontok tisztázását kérte a médiatörvényben, amelyeket ellentétesnek ítélt meg az európai szabályozással. Bár a magyar kormány már jelezte, hogy kész a szöveg felülvizsgálatára, a lap szerint "ez messze nem lesz elég a gyanakvások eloszlatására", mivel Orbán Viktor rendszerének, "a populista demokratúrának" a természete kérdõjelezõdött meg. Idézi a lap Daniel Cohn-Benditet, a zöldek európai parlamenti frakcióvezetõjét, aki európai Cháveznek minõsítette Orbánt, míg mások Putyin és Berlusconi keverékét látják benne, sõt Lukasenka fehérorosz elnökhöz is hasonlították már.

Ez pedig a lap szerint aggasztja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert, akit "Orbánhoz közelinek, de nála mérsékeltebbnek tartanak". Idézi a JDD a magyar politikust, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarországot Fehéroroszághoz hasonlítsák.

A Fidesz kilenc hónapi kormányzás alatt a lap számításai szerint tíz alkotmánymódosítást eszközölt, csökkentette az Alkotmánybíróság jogkörét, miután az megsemmisítette az egyik intézkedését, valamint új alaptörvény elfogadására készül.

A lap szerint ugyanakkor "a kommunista korszak emlékeitõl való megtisztításhoz Orbán Viktor barátai nem riadnak vissza a két háború közötti idõszak - amikor is a nagyon tekintélyelvû Horthy tengernagy a náci Németország oldalára állt - szimbóluminak használatától". A JDD azt is megemlíti, hogy Orbán Viktor a hatalomba való visszatérést követõen egyik elsõ intézkedésként fogadtatta el a határon túli magyarok kettõs állampolgárságáról szóló törvényt, s szándékai szerint az új alkotmány preambulumában pedig a Magyarország dicsõséges ezer évét szimbolizáló Szent Korona tanra való hivatkozás fog szerepelni.

Forrás: Link