A hír: 2011. január 25-e óta szakadatlanul tüntetések zajlanak Egyiptom több városában. A kairói tömegmegmozduláson egymillió fõ vett részt. Az elnyomott politikai ellenzék célja, a mintegy harminc éve hatalmon lévõ kormányfõ, Hoszni Mubarak elmozdítása, és az ország újjáélesztése. A nyolcvanhárom éves diktátor bejelentette: õsszel visszavonul, de a tüntetõk azonnali távozását követelik. Az egész világ a polgárháború szélére sodródó Egyiptomra figyel.

Ez volna a hír, ássunk a mélyére!
Január 24-e, hétfõre esett. Úgy tûnt, minden olyan, mint szokott. A Legfõbb Régészeti Tanács hivatalosan is visszakérte Németországtól Nefertiti királynõ híres mellszobrát. Mubarak Kairóban tárgyalt Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével a két ország viszonyának fejlesztése érdekében. Orbán úgy nyilatkozott: „a jövõrõl tárgyaltunk, az elnök optimista". Lassan leszállt az éj. És valami elkezdõdött.
Január 25-én, kedden, a demonstrációk kevés figyelmet kaptak. Az egész országban alig negyvenezer ember mozdult meg. Kisebb összecsapások zajlottak a rendõrség és az elégedetlen polgárok között. A híradások három halottról meséltek. A biztonsági erõk könnygázt vetettek be, a felvonulók válaszként kõzáport zúdítottak rájuk, és meghátrálásra késztették a rendfenntartó erõket.
Másnap heves közelharc alakult ki a rendõrök és a demonstrálók között, botokkal, fém csövekkel, késekkel folyt a küzdelem. Harmadnap minden csillapodni látszott, de ez csupán vihar elõtti csendnek bizonyult: a szervezés emésztette fel az erõforrásokat. A szervezés egy igazán nagy megmozdulásra, melyet péntekre idõzítettek.
Pénteken hajnalban, Egyiptomban eltûnt az internet. Késõbb a mobiltelefonos szolgáltatást is blokkolták bizonyos térségekben. A kormány védekezõ intézkedései óriási csapást mértek a tüntetés szervezõire, de még így is százezres tömeg gyûlt össze Kairóban, hogy a diktátor távozásáért vonuljon fel.
A rendõrség könnygázt és vízágyút vetett be, a felvonulókat gumilövedékkel lõtték, a demonstrációt azonban nem sikerült feloszlatni. A tüntetõk rendõri épületeket ostromoltak meg, kormányzati komplexumokat gyújtottak fel. Az elrendelt kijárási tilalmat figyelmen kívül hagyták. Mubarak parancsára bevonult a hadsereg.
Kedden, február elsõ napján, mintegy nyolc millióan vonultak az utcára Egyiptomban, hogy távozásra szólítsák Hoszni Mubarak diktátort. Még aznap este az elnök bejelentette, hogy nem fog indulni a következõ választáson. A tüntetõk és az ellenzék ezt nem fogadta el, helyette azonnali lemondást, és felelõsségre vonást követeltek.
Tüntetések, ellentüntetések, zavargások, összecsapások, felgyújtott épületek, ígérgetõ diktátor, cenzúrázott média, napokra lekapcsolt internet, egységként fellépõ ellenzék, milliós felvonulás… Mi történik itt? Mi ez? Mi a célja? Hogyan történhetett meg? A zaj és a látvány sok mindent eltakar. Az indulatok még többet. Vajon mi húzódik meg ezek alatt?
Az egyiptomi tömegmegmozdulást egy „Április 6. Ifjúsági Mozgalom” nevû közösség indította el. Ez a közösség egy Facebook csoport.
Az internetcsend idején a Google lehetõvé tette az egyiptomiak számára, hogy nemzetközi telefonvonalakon keresztül is eljuttathassák üzeneteiket a Twitterre. Az üzenetet bemondták a telefonba, majd az megjelent a Twitteren, írott formában. Hasonlóképpen, az írott üzeneteket meg is lehetett hallgatni.
Néhány hónappal korábban, 2010. augusztus 25-én Mubarak parancsot adott Egyiptom elsõ atomerõmûvének megépítésére. December közepén az Egyiptomi Nukleáris Hatóság bejelentette, hogy pályázatot ír ki az ország elsõ reaktorának megtervezésére és kivitelezésére.
2011. január 26-án, a tüntetések második napján, két egyiptomi megacég közös vállalatot alapított, azzal a céllal, hogy atomerõmûveket építsenek Egyiptomban és a Közel-Keleten.
Január 28-án visszatért Egyiptomba Mohamed el-Barádei, és a tüntetõk élére állt. Kijelentette, szívest örömest lenne az ország új elnöke. Ellenzéki szervezetek példátlan összhangban álltak személye mellé.
Az új kormányfõjelölt, Mohamed el-Barádei 1942-ben született, Kairóban. Apja az ügyvédi kamara elnöke volt. 1974-ben nemzetközi jogi diplomát szerzett az Egyesült Államokban. 1981-tõl 1987-ig New Yorkban dolgozott, korábbi egyeteme professzoraként. 1997-tõl 2009-ig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elnöki tisztségét töltötte be. 2005-ben Nobel-békedíjjal ismerték el munkásságát.
International Atomic Energy Agency, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. 1957 júliusában hozták létre, azzal a küldetéssel, hogy békés célokra használja fel a nukleáris energiát, és fellépjen a katonai alkalmazással szemben.
Facebook, Twitter, Google, internet, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, atomerõmûvek…
Olyan vadregényes lenne hinni, hogy az internet, egy közösségi portál, néhány ingyenes regisztráció elegendõ erõ, elegendõ hatalom ahhoz, hogy diktatúrákat döntsön meg, és beleszóljon országok életébe. De nem igaz.
Az egyiptomi kormány állítólag annyira félt az internet biztosította szabad kommunikációtól, hogy példátlan módon, lekapcsolta a világhálót az országban. Majd, nemzetközi nyomásra, újra engedélyezte az adatforgalmat.
Egy eszelõs, a felelõsségre vonástól halálosan rettegõ, harminc éve hatalmon lévõ diktátor, akinek a kezében van a rendõrség, a titkosszolgálat és a hadsereg, és akinek országában 1981 óta szükségállapot uralkodik – képtelen leverni egy tüntetést…
Milliós tömegek, brutális összecsapások, a tudósítások elborzasztó képeket mutatnak. De mihez képest elborzasztó? Nyolc millió ember az utcán, rendõrségi épületeket ostromolnak, kormányzati épületeket fosztanak ki, gyújtanak fel – és a tüntetés mégis döbbenetesen szelíd és kulturált mederben folyik!
A beszámolók szerint összesen három halálos áldozat bizonyítható. Három! Egyes források háromszázra becsülik a halottak számát. Nyolcvanmilliós ország, nyolcmillió tüntetõ, háromszáz halálos áldozat, fegyverek, indulatok, rettegés, düh, gyûlölet… Polgárháborúnak, népirtásnak kellene zajlania, de hasonló sem történik! Miért?
Egyesek szerint Mubarak távozásával a Nyugat elveszíti egyik szövetségesét a térségben. Ez koránt sincs így. El-Barádei személye, múltja és munkássága jól mutatja, hogy sokkal inkább a befolyás megerõsítése zajlik.
Egyiptom technológiai mintaállammá avanzsál a Közel-Keleten, az atomerõmûvek átviszik az országot az igazi 21. századba. Ez egy új korszak kezdete, amely a technológiai függõséggel egyenlõ. A forgatókönyv oldalról-oldalra megegyezik az olajkitermelés korszakának nyitányával: külföldi szakemberek, külföldi gyártósorok, külföldi beszállítók, és így tovább.
Hoszni Mubarak hatalmának megdöntése mögött nem álltak bevett nemzetközi érdekek. Mubarak kifelé nem folytatott keményvonalas diktatúrát, nyugatbarát volt, alávetette magát nemzetközi érdekeknek, akarta az atomerõmûveket, elfogadta az ENSZ és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szabályait és ellenõrzését az építkezések felett.
Mubarak kezében ott volt és ott van az erõ, hogy véget vessen a tüntetéseknek. És nem teszi. Egyiptomban furcsa, érthetetlen, ellentmondásos események zajlanak. Semmi sem az, aminek látszik.
A lényeg az arculatépítés. Egy legenda felépítése és eladása a világnak.
Az internet egyenlõ a szabadsággal, felette áll a kormányoknak, általa diktatúrák buktathatók meg. Elég egy-két ingyenes regisztráció, egy-két szívhez szóló írás, és készen is vagyunk!
Egy ineternetezõ társadalom kényelmes, és gyors. A személyes és hivatali kommunikáció eszköze az internet. A pénzügyi tranzakciók eszköze az internet. A vásárlás, a magánélet, a társkeresés eszköze az internet. A szórakozás, a tanulás eszköze az internet. A munka eszköze egyre elterjedtebben – az internet.
Egy virtualizált társadalom ellenõrzése roppant egyszerû és rendkívül gazdaságos.
Olyan embereket követni és megfigyelni, akik nem használják a modern technika vívmányait, nehéz, veszélyes, bonyolult, drága, és gyakran lehetetlen. Amíg valaki bankkártyát, mobiltelefont és internetet használ, meg lehet találni, és szemmel lehet tartani. Ha eldobja ezeket, láthatatlanná vált.
A Föld technikailag fejletlen vidékeinek ellenõrzése megoldhatatlan feladat elé állítja a kontroll földi helytartóit. Ki kell terjeszteniük a technikai apparátusukat, be kell kapcsolniuk ezeket a területeket a körforgásba ahhoz, hogy befolyásukat kellõ mértékben rájuk kényszeríthessék.
A világ virtualizálása, azaz internetre-kapcsolása, a legfontosabb lépések egyike a nekünk tervezett, és élhetetlen „szép új világ” felé.

Link