(Biztos, hogy "miattuk"?)
Világszerte drasztikusan emelkedhetnek az élelmiszerárak, ha nem fordul jobbra az idõjárás Kínában és Indiában.
A föld két legnépesebb államát évtizedek óta nem látott aszály sújtja, pedig az árak már így is történelmi magasságban vannak. A figyelem eddig elsõsorban Kína felé fordult, ott ötmillió hektáron nincs esõ négy hónapja – ez több, mint fél magyarországnyi terület.
Ma Ven-feng mezõgazdasági szakértõ az AFP hírügynökségnek úgy nyilatkozott, március vagy április lehet a kritikus idõszak, ha addig nem javul a helyzet, a búzatermelésben tízmillió tonnánál is nagyobb veszteséggel kell számolni. A következõ néhány hétben még valószínûleg el lehet kerülni az összeomlást, a jelentõs búza- és rizstartalékoknak köszönhetõen. A késõbbiekben azonban Kína az import fokozására szorulna, ez világszerte felnyomná az élelmiszerárakat.
Ennél is súlyosabb lenne azonban a krízis, ha az indiai idõjárás is a mostanihoz hasonló maradna. Márpedig a szakértõk nem várnak jókat, sõt, Ma Ven-feng szerint ott még a kínainál is súlyosabb szárazság következhet.
Ami ennél is komolyabb probléma: az indiai készletek jóval kevesebb idõre lehetnek elegendõk, mint amennyivel Peking bír. Pedig a kínai árak már az aszály elõtt is komolyan emelkedtek, a legutolsó, novemberi adatok szerint a gabona 14,7 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO pedig néhány napja közölte: az élelmiszerár-index most van a legmagasabb pontján azóta, hogy 1990-ben bevezették ezt a mutatót. Csen Lej vízügyi miniszter bejelentette, hogy közvetlen gyorssegélyként 2,2 milliárd jüant (66 milliárd forintot) osztanak ki.
Programot indítanak kínában a víz megõrzéséért
Miközben Kína néhány pontján háromszáz éve nem tapasztalt aszály van. A hatékonyabb vízgazdálkodásért hamarosan szigorú rendelkezéseket vezet be a kormány – ezeket a célokat sokan már most az idei év legkomolyabb pekingi vállalásának tekintik.
A vízgazdálkodásra jelenleg évente 200 milliárd jüant (6000 milliárd forint) fordítanak, a terv ezt megkétszerezni 2020-ig.
Változtatásra valóban szükség van, hiszen egy kínai lakos vízfogyasztása napjainkban a globális átlagnak csupán a 28 százaléka.
Link