Jó befektetésnek számít a termõföld Magyarországon, legalábbis, ha a parlamentben ülõ döntéshozók befektetéseit vesszük szemügyre. A múlt héten nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok szerint az országgyûlési képviselõk egy jelentõs része évek óta tudatosan vásárol szántót, legelõt, erdõt, szõlõt és gyümölcsöst, de akad olyan politikus, aki a nádasokra, a mocsaras földekre, esetleg bányatelekre, homokbányára költötte a pénzét.

A termõföld iránt érdeklõdõ parlamenti képviselõk nagy többsége városlakó, szakmáját, végzettségét tekintve nincs köze a mezõgazdasághoz, így vélhetõen nem is õk mûvelik a birtokaikat. Van, aki öröklés vagy kárpótlás útján szerezte földjét a kilencvenes évek elején, de a képviselõk jelentõs része az utóbbi 10 évben - különösen a 2004-es európai uniós csatlakozás körüli idõszakban - vásárolt be, majd adta ki bérbe a területet. Néhányan fel is tüntették, hogy mekkora bevételük van a bérleti díjból.

A birtoknagyság eltérõ: alig akad olyan országgyûlési képviselõ, akinek ne lenne legalább egy nagyobb zárt kertje a szinte "kötelezõ" üdülõn felül, a többség viszont 15-20 hektáros kisbirtokos. De a "zsíros gazdákból" is akad jó néhány a parlamentben: néhány politikus birtoka közelíti a földtörvény által felsõ határként megszabott 300 hektárt, mások pedig több tucat parcellát gyûjtöttek be az ország számos településén, ezek összesen egy igazi nagybirtokot is kitesznek.

Belvárosi gazdák
A Fidesz-frakcióban találjuk a legtöbb gazdát. Nemcsak a 225 tagú képviselõcsoport nagysága és arányai miatt van ez így: a politikusaik 30 százaléka rendelkezik valamilyen földdel, míg a KDNP-ben hozzávetõlegesen 24, az MSZP-ben 13, a Jobbikban 11 százalék ez az arány. Az LMP ebbõl a szempontból igazi urbánus pártnak számít: még az olyan vidéken élõ és dolgozó képviselõk, mint az MDF-bõl indult, borsodi Mile Lajos, vagy a pártot tavaly elhagyó Nógrád megyei Ivády Gábor sem tartozik a földbirtokosok közé, a lakásukon kívül más ingatlanuk nincs.

A külföldiek tulajdonszerzését hosszú ideje ellenzõ nagyobbik kormánypártban még azok a képviselõk is rendelkeznek pár hektár szántóval vagy erdõvel, akiknek a parlament honlapjáról letölthetõ életrajzuk, jelenlegi beosztásuk alapján kevés közük van a mezõgazdasághoz.

A pályáját a Budaörsi Városi Televízió szerkesztõ-riportereként kezdõ, 1998-1999-ben a Miniszterelnöki Hivatal társadalombiztosítási alapokért felelõs politikai államtitkáraként tevékenykedõ Selmeczi Gabriella, jelenlegi nyugdíjvédelmi kormánybiztos a Tisza melletti Abádszalókon rendelkezik szántófölddel és erdõvel. Ezek egy részét cserével szerezte, a többit ajándékba kapta - hogy miként és kitõl, az a nyilatkozatból nem derül ki.

A pápai Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkárnak a Veszprém megyei Nyárádon és Döbröntét van pár hektár szántója, gyepe és erdõje - egy részét örökölte, van, amit cserével szerzett, pár hektárt még 1998-ban vásárolt.

A Belváros polgármestere, Rogán Antal 2008-ban erdõt örökölt Szakonyfaluban, az edelényi kórházigazgató, a libanoni származású Daher Pierre 2005-2006-ban jutott 21 hektárnyi erdõhöz (1 hektár = 10 000 négyzetméter), ám üresen hagyta nyilatkozatának azt a részét, amely a szerzés mikéntjét tisztázná. Hende Csaba honvédelmi miniszter tavaly örökölt Vaskeresztesen egy kisebb szõlõt, Bencsik János energetikai államtitkár pedig 195 ezer négyzetméternyi, 280 aranykoronás szántót tüntetett fel a nyilatkozatában.

Nagybirtokosok és kisgazdák
A legtudatosabban a Fidesz-frakció vezetõje, Hódmezõvásárhely polgármestere, Lázár János építgette birtokait: 1994 és 2009 között 11 szántót vett az általa irányított város környezetében. A vagyonnyilatkozata szerint a földek egy részét bérbe adja, amibõl "idõszakosan" 2,5 millió forint jövedelme származik. A földgyûjtögetési szenvedély a fiatal fideszeseket is elkapta: a jogászként végzett 31 éves miskolci képviselõ, Zsiga Marcell 19 évesen fektetett be elõször egy kisebb legelõbe Bükkaranyoson, majd egy évvel késõbb résztulajdonossá vált egy 28 hektáros szántóba is.

Két sûrûn szedett gépelt oldalon keresztül sorolta nyilatkozatában a Velencei-tó partján fekvõ Gárdony melletti földjeit, szõlõit, gyümölcsöseit L. Simon László, az Országgyûlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke, a Magyar Írószövetség korábbi titkára. A tavaly politikusnak állt költõ birtokait 2009-ben örökölte: L. Simon ugyanis egy neves borász családból származik.

A volt titokminiszter, Demeter Ervin valóságos mintagazdaságot épített ki a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken fekvõ Mádon. Demeter 2001-ben vett itt egy 36 ezer négyzetméteres szõlõt, majd két évre rá legelõbe és erdõbe fektette a pénzét. A fideszes politikusnak 1997 óta a Pilisben fekvõ Tinnyén van egy 31 ezer négyzetméteres erdeje, igaz, ennek csak felerészt a tulajdonosa.

Örvendi László 25 oldalt töltött meg földjei felsorolásával, akinek darabonkénti 4-5 hektáros földjei Hajdúszoboszló határában fekszenek. A parlament honlapján olvasható életrajza szerint Örvendi a rendszerváltást megelõzõen a helyi termelõszövetkezetnél dolgozott, de 1992-ben "gazdasági és politikai egyet nem értés miatt" kilépett és családi gazdálkodóként folytatta.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) alelnöki posztját is beöltõ hódmezõvásárhelyi képviselõ tûnik a legnagyobb gazdának a szervezet vezetõi közül. Budai Gyula szövetségi igazgató - elszámoltatási kormánybiztos - úgy védi a gazdák érdekeit, hogy egyetlen négyzetméternyi földje sincs. A Debrecenben lakó elnöknek, Jakab Istvánnak egyetlen 8 hektáros szántója van Hajdúbagoson, de arról sem tudni, hogy mikor és hogyan szerezte, mert hiányosan töltötte ki a nyilatkozatát.

Tokaji pincék - drága nektár
Obreczán Ferenc, Magosz fõtitkár kisbirtokosnak számít, összesen 5 pár hektáros parcellája van, vagyona eltörpül L. Simon és Örvendi birtokbirodalmához képest. Szintén a tehetõs gazdák közé lehet sorolni Szabó Zsoltot, akinek Gyöngyös mellett összesen 233 hektárnyi birodalma van, vagy B. Nagy Lászlót, akinek számos szántója, legelõje mellett Délegyházán bányatelkei is vannak.

A szent magyar anyaföld
A kereszténydemokraták körében is nagy tisztelete van a magyar földnek. A legnagyobb gyûjtõ a KDNP-sként a Fidesz falusi tagozatát vezetõ Hargitai János, aki a mohácsi kistérségben található Nagynyárádon, Mohácson, Sátorhelyen és Majson egy tucat szántót birtokol - egy részét ajándékozás útján szerezte, a többit 2003 és 2005 között vásárolta.

Harrach Péter, a KDNP alelnöke egy erdõ résztulajdonosa, az alelnök Latorcai Jánosnak Gyomaendrõdön van egy 10 hektáros szántója.

Hosszú távú befektetés
"Magyarországon az utóbbi években jelentõs mértékben emelkedtek a földárak, különösen így van ez az uniós csatlakozás óta" - mondta a Hírszerzõnek Raskó György agárközgazdász, az Antall-kormány földmûvelésügyi államtitkára. Az az átlagos minõségû és fekvésû föld, amelyért 6-8 éve még 300-350 ezer forintot fizettek hektáronként, ma több mint egymillió forintot ér.

Az árak attól függnek, hogy az adott terület hol fekszik. A nagyobb városok, autópályák melletti öntözhetõ földek érnek a legtöbbet, esetenként 1,5 milliót is elkérnek értük hektáronként. Raskó szerint az utóbbi idõben lefékezõdõdött az áremelkedés, ugyanis korlátozott a kereslet. Az Orbán-kormány tavaly kiharcolta Brüsszelben, hogy 2014-re halasszák a földmoratórium feloldását, így a külföldiek és a jogi személyiségek (a földeket bérlõ szövetkezetek, cégek) további három évig ki vannak zárva a földvásárlásból. Pedig lenne még hova fejlõdni: Ausztriában 3 millió forint felett van egy hektár, Franciaországban vagy Észak-Olaszországban 2-3 milliót megadnak a vevõk egy hektárért. Raskó becslése szerint pár éven belül Magyarországon is elérheti a 2 milliót a jó minõségû és fekvésû szántók ára.

"A gyümölcsösök és a szõlõk iránt alig van kereslet, leszámítva a történelmi borvidékeket, ahol akár 10 milliót is megadnak egy hektár szõlõért" - mondta Raskó, aki úgy véli, csak az vásárol ilyen, általában komoly befektetéseket igénylõ birtokokat, aki hosszú távon gondolkodik, és nem az áremelkedésre spekulál.

Bár a 46 fõs Jobbik-frakcióban viszonylag kevés a földbirtokos, ebben a képviselõcsoportban is akadnak páran, akik tudják, mit ér a magyar föld. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetõségi tagja, Zagyva György Gyula - aki a nyilatkozata szerint egy egri panellakásban lakik - 1998-ban vásárolt magának egy kisebb legelõt és egy 3000 négyzetméteres erdõt Bükkszéken. Ám az õ birtoka eltörpül az ügyvédi diplomát szerzett Apáti István vagy a politikai pályáját egykoron a Független Kisgazdapártban kezdõ Varga Géza birtokaihoz képest.

Vörös bárók
A szocialisták között kevesebb földet halmozó gazdát találunk, de aki az MSZP-sek közül termõföldbe fektet, az nem aprózza el. Az egyik legnagyobb szocialista birtokos a mindössze 30 éves Ficsor Ádám, aki 2004 és 2008 között a Földmûvelésügyi Minisztérium államtitkáraként az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot állította össze, majd Gyurcsány Ferenc kabinetfõnöke, és Bajnai Gordon titokminisztere lett.

Ficsor Ádám - 16 évesen már nagybirtokos volt
Ficsor szinte kamaszként kezdett hozzá birodalmának kialakításához: 16 évesen került a nevére az elsõ szántó, 1996 és 1998 között 15 földet vásárolt. Birtokai az ország északkeleti részében fekszenek: van szántója a bodrogközi Györgytarlón, gyümölcsöse, nádasa, erdeje a Szerencs melletti Mezõzomboron, szõlõje Olaszliszkán és Tolcsván, gyepe Zemplénagárdon.

A korábbi földmûvelési államtitkár Gõgös Zoltán vagy a budapesti területi listáról a parlamentbe került Józsa István mellett szintén jó befektetésnek tartja a termõföldet a korábbi pénzügyminiszter is. Veres János a Nyírségben - Piricsén és Nyírbátorban - örökölt, illetve vásárolt több ezer négyzetméter szántót, erdõt és gyümölcsöst.

Forrás: Link