A januári államháztartási hiány váratlanul magasan alakulásában szerepet játszott, hogy tavalyi kiadásokat az év elején utaltak el. Ez pénzforgalmi elszámolásban az idei hiányt

Januárban az államháztartás kiadásai 2,7 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál, ezen belül a költségvetési kiadások 9,7 százalékkal nõttek. A nemzetgazdasági tárca szerint ez javarészt erõltetett uniós kifizetések következménye, ugyanakkor a tárca közleményébõl az is kiderül, hogy a januári hiányt növelték a tavalyról visszatartott kiadások – így papíron kisebb lett a tavalyi deficit.

Kellemetlen meglepetéssel kezdett januárban az államháztartás, hisz a héten nyilvánosságra hozott adat szerint az elsõ havi deficit 122,8 milliárd forint lett, szemben a tavalyi 31,3 milliárd forintos többlettel. Még nincs minden veszve, hisz a nagy elmaradás a bevételi oldalon volt, ugyanis idén 11 százalékkal kevesebb adó folyt be az államháztartásba, részben egyszeri tételek miatt.

Az például, hogy a 2010. év végi bónuszokat nem decemberben, hanem vélhetõen csak januárban fizették ki, akkor derülhet ki, ha utánuk az adót a következõ napokban megkapja az adóhivatal. Vagyis pár nap múlva már a gazdasági tárcának lehetnek adatai arról, hogy a februári többletbevételek kisimítják-e a januári hiányt.

Az államháztartás kiadásai januárban ugyanakkor 2,7 százalékkal voltak magasabbak, mint a tavalyi elsõ hónapban: az elkülönített alapok és tb-kassza spórolni tudott, ugyanakkor aggodalomra ad okot a költségvetési alrendszer, ahol a kiadások 9,7 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. Ez arra utal, hogy a gazdasági tárca a két év között kiadásokat tolt el.

Mint emlékezetes, decemberben az államháztartás 434,9 milliárdos többlettel zárt, így hajszálpontosan sikerült a deficitet a tervezett 869,8 milliárd forintra leszorítani, ami a tervezett összeg 99,9 százaléka. Decemberben 61 milliárd forinttal emelték meg a költségvetés tartalékát – ám ebbõl „csak” 23 milliárd forintot költöttek el decemberben – a többit a kormány visszatartotta és hiánycsökkentésre fordította.

Az NGM kedden kiadott közleményébõl kiderül, hogy a 2011. januári magas hiányban az is szerepet játszott, hogy tavalyi kiadásokat csak januárban utaltak el – ilyen volt például a nemzetközi tagdíjak teljesítésére átutalt 6,8 milliárd forint.

Lapunknak nyilatkozó szakértõk szerint ez a kiadás pénzforgalmi elszámolásban az idei hiányt növeli, ám az uniós elszámolásban a 2010-es kiadások között kell elszámolni. Mivel a szakmai fejezeti kezelési kiadások között van 40 milliárd forintnyi olyan pluszkiadás, ami nem tudni, mire ment el, nem lehet kizárni, hogy ezen kiadások egy részét is a tavalyi ESA-hiányban kell elszámolni.

A kormány szerint teljesült a tavalyi 3,8 százalékos hiánycél, ám az elsõ adatok errõl valójában csak április elején állnak majd rendelkezésre – akkor derül ki, hogy miként alakult a tavalyi eredményszemléletû hiány.
Az idei államháztartási folyamatokat elvileg nem fenyegeti veszély, hisz a tervezett 2,9 százalékkal szemben akár 4-5 százalékos ESA-többlet is lehet a magánpénztárak „államosításának" köszönhetõen - hacsak az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg az errõl szóló törvényt. Érdekes, hogy ennek ellenére az NGM a héten 250 milliárd forintos zárolás munkálatainak megkezdését jelentette be.
Link