Pamela Quanrud amerikai helyettes külügyi államtitkár a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen "Magyarország: egy második rendszerváltás?" címmel megrendezett konferencián kijelentette: "Odafigyelünk Magyarországra!"
Az amerikai diplomata kifejezte elégedettségét amiatt, hogy Magyarország áll az Európai Unió élén, pedig két évtizeddel ezelõtt még ugyanúgy demokratikus változás elõtt állt, mint most Tunézia és Egyiptom.

Egyúttal hangsúlyozta, hogy a demokráciáknak példát kell mutatniuk az átalakulás elõtt álló országoknak.
"Kísértésbe ejtõ a rend és az azutáni vágy, hogy egy nagy kormánypárt határozza meg és hajtsa végre a nemzeti programot olyan bonyodalmaktól és késedelmektõl mentesen, amelyeknek látszólagosan a végtelen politikai viták az okai. A mi rendszereinkben azonban a ki nem rekesztés és az idõigényes eszmecserék lefolytatásának kötelezettsége vonatkozik azokra, akik a kormányzás felelõsségét viselik. Kötelesek vagyunk párbeszédet folytatni azokkal is, akikkel nem értünk egyet" – mondta Pamela Quanrud.
"A demokrácia elsõ számú elve, hogy a társadalmak erejüket és dinamizmusukat azokból a megbeszélésekbõl merítik, amelyek idõnként kényelmetlenek nekünk" - mondta a helyettes államtitkár, aki a kétoldalú viszonyra utalva úgy fogalmazott: a barátok közötti õszinte, de ugyanakkor tiszteletteljes és mértéktartó párbeszéd hozzájárul a kapcsolatok további fejlõdéséhez.
Quanrud szerint az elmúlt hónapokban többször kifejezésre jutott a mostani kormány alatti változások gyorsasága miatti aggodalom, különösen a médiakörnyezet megváltoztatása és az, hogy ez milyen hatást gyakorol a szólásszabadságra. Elismerte, hogy az elmúlt hónapokban elfogadott törvények túlnyomórészt a kormányzat átalakítására, a korrupció és a gazdasági kihívások leküzdésére irányultak.
A diplomata ugyanakkor kitért a Kossuth téri tiltakozásokra, és elmondta: Bodoki Tamás magyar újságíró a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az új médiatörvény miatt most talán nem tudna a rendõri brutalitásról ugyanúgy beszámolni, mint azt a 2006-os, díjnyertes oknyomozó munkájában tette. De még ha tudna is, a magas bírság miatt nem volna olyan sajtóorgánum, amely azt közölni merné.
"Odafigyelnünk és arra biztatjuk magyar barátainkat, hogy teremtsenek olyan környezetet, amelyben helye van az érdekelt felek nyílt és racionális vitájának. Az effajta eszmecsere értékes lehetõség annak demonstrálására, hogy a többségi kormányzás hogyan vigyáz a kisebbség jogaira " – mondta Pamela Quanrud.
A helyettes államtitkár szerint kormányát bizakodással tölti el, hogy az új magyar alkotmányba a budapesti kormány tervei szerint – szóról szóra – belekerül az alapjogok európai uniós nyilatkozata. Washington érdeklõdéssel várja a februárban meghirdetendõ strukturális reformokat. Mint mondta, a magyar kormány az elmúlt napokban jelezte, hogy kész az EU technikai kifogásain felül is változtatni a médiatörvényen és a médiatanács összetételén.
A vezetõ diplomata rámutatott: a magyar kormánynak az elkövetkezõ hónapokban, az új alkotmány megszövegezésekor alkalma lesz arra, hogy mindenki elõtt bizonyítsa elkötelezettségét a demokratikus alapelvek mellett.
„Az alkotmány nemcsak egy újabb törvény, annak nemcsak az egyetemes értékeket kell tükröznie, hanem egy széles, nem pártos konszenzust is arról, hogy miként kell felépülnie egy ország kormányzatának” – mondta Quanrud.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legjobb alkotmányokban a lakosság tekintélyes részének általános akarata tükrözõdik, az egyéni szabadságjogokat erõs és független intézmények biztosítják, a demokratikus értékeket pedig fékek és ellensúlyok védik.
"Az alkotmányok, miközben természetüknél fogva maradandó dokumentumok, egyúttal nyitottak az ésszerû módosítások elõtt a nép és képviselõinek új konszenzusa alapján" – mondta a vezetõ amerikai diplomata.
"Magyarországnak az EU-elnökség alatt egyedülálló lehetõsége nyílik arra, hogy bizonyítsa a demokrácia iránti elkötelezettségét a világnak, azon belül a harmadik világnak, amely a sikeres átmenet követendõ modelljeit keresi" – mondta Pamela Qualrud, aki támogatásáról biztosította a magyar elnökség prioritásait, és eme elnökség elsõ sikerének nevezte az energiaügyi csúcsot.
A külügyi államtitkár megerõsítette, hogy Hillary Clinton meghívást kapott az EU keleti partnerségi politikájáról Magyarországon rendezendõ májusi csúcstalálkozóra, de mint mondta, az amerikai külügyminiszter idõbeosztása és elfoglaltsága dönti majd el, hogy részt tud-e venni azon.
Szapáry György washingtoni magyar nagykövet az új alkotmánnyal kapcsolatban kitért a rendszerváltás idején kötött kompromisszumokra, és rámutatott: a jelenlegi alkotmány magában foglalja, hogy ideiglenes jellegû. A nagykövet belgiumi diákkori emlékeit felidézve párhuzamot vont azon bírálatok között, amelyek jelenleg érik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, valamint azokat, amelyek a francia választásokat 1958-ban 60 százalékos támogatottsággal megnyerõ Charles de Gaulle-t érték. Mint mondta, a francia elnök nevét ma már repülõtér, sugárút és tér viseli. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar változásokat is történelmi perspektívából lehet majd megítélni.
Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora felfedte, hogy Orbán Viktorral baráti kapcsolatokat ápolt egészen az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadásokig, amelyeket követõen a politikus "nem volt fogékony" a Fehér Ház kéréseire. A professzor szerint Magyarország "nem liberális", "központilag irányított" demokrácia, s nyugati elkötelezettsége nem egyértelmû. A mintegy százfõnyi hallgatóság elõtt mind Szapáry, mind Gati hangsúlyozta, hogy a magyar kormány következetesen fellép az antiszemitizmus ellen.

Forrás: Link