Rossz felütéssel kezdõdött az Orbán Viktor vezette kormány kapcsolata Oroszországgal, annak ellenére, hogy „keleti szélrõl” beszélve a magyar kormányfõ egyre inkább irányadónak tekinti az orosz mintát.
Igaz, az ellenzékben mondott szavak a keleti despotáról, Magyarország kiárusításáról – amennyiben létrejön a Déli Áramlat orosz gázvezeték magyarországi szakasza, amirõl még Gyurcsány Ferenc állapodott meg Vlagyimir Putyinnal – jelentõsen módosultak. Orbán már nem ellenzi a gázvezetéket, sõt, „keleti szélrõl” beszélve egyre inkább irányadónak tekinti az orosz mintát.
Az alaphangot a még ellenzéki Orbán és Putyin kormányfõ elsõ találkozója adta meg, amelyre 2009 novemberében került sor. Errõl elsõként maga Orbán számolt be, már Budapesten, hazatérve az Egységes Oroszország (JeR) szentpétervári kongresszusáról, amelyen az Európai Néppárt alelnökeként vett részt. A találkozóról azonban nem tudott a duma külügyi bizottságának vezetõje, az eseménynek nem voltak szemtanúi újságírók, nem készült fotó, és másfél órán keresztül nem tudta megerõsíteni a találkozó tényét a kormányfõ szóvivõje sem. Dmitrij Peszkov – több telefonos egyeztetés után – végül egy rövid, „spontán” találkozó megtörténtérõl számolt be.
Ezzel a fénykép nélküli találkozó hivatalosan is megtörténtté vált.
Ám két nappal késõbb Gyurcsány Ferenc egy vacsorával fûszerezett magánlátogatáson járt feleségével Putyinnál, amirõl az orosz kormány hivatalos honlapján azonnal fényképpel is beszámoltak, jelezve: ha egy találkozó megtörtént és arról az orosz fél is be kíván számolni, akkor azt megteszi.
Aztán "Kreml nyelven" adott jelzés volt az is, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter hétfõn, a Moszkvában járó magyar kollégájával, Martonyi Jánossal tartott közös sajtótájékoztatón elmondta: a magyar-orosz kapcsolatok „biztos alapokon állnak”. Márpedig azon a bizonyos Orbán-Putyin találkozón az akkor még ellenzékben lévõ kormányfõ a kapcsolatok új alapokra való helyezését javasolta, mivel azok „gyanús szocialista alakok” kezébe kerültek.
De Moszkva jelzett a Regnum orosz hírügynökségen keresztül is: a portálon több anyag is megjelent, amely kritizálta a Fidesz gyõzelme óta Magyarországon kialakult helyzetet. (Hogy a Regnum helyzetét a kormány érzékeltesse, a Martonyi találkozó elõtt az orosz külügy álláspontját a magyar-orosz viszonyról és várakozásait legelõször ennek a hírügynökségnek adta ki.) A jelzés dekódolása helyett inkább Budapest is üzent: a két napos útról konkrétumok nélkül hazaérkezõ Martonyi hétfõn állami kitüntetést adott át annak a Magyarországgal foglalkozó Ljubov Siselina professzornak, aki nyílt levélben reagált a Regnum anyagaira, védelmébe véve a Fideszt.
Mindezt meg lehet tenni, ha Budapest nem kívánja elõsegíteni a magyar-orosz üzleti kapcsolatok fejlõdését, vagy ha alkupozícióban van, például hatalmas piaccal rendelkezik, ahová be akarnak törni az orosz szállítók vagy Oroszország számára fontos nyersanyaga van, megkerülhetetlen stratégiai fekvéssel bír, földrajzi és politikai értelemben egyaránt.
Mindez azonban fordítva igaz. Nem véletlen, hogy a magyar-orosz kereskedelmi forgalom kétharmadát az orosz termékek – lényegében kizárólag kõolaj és földgáz – adják. Igaz, a magyar kivitel sokkal összetettebb, gyógyszertõl élelmiszeren át késztermékekig, és a magyar export gyorsabban nõtt az elmúlt tíz évben, mint az orosz, amely csupán a nyersolaj világpiaci árának emelkedése révén gyarapodott. Ám ez a növekedés könnyedén könnyen akadályozható is, látható, a korábban – egészségügyi elõírások megszegésére hivatkozva – leállított lengyel húsexport, vagy az amerikai csirkeexport orosz felfüggesztésén is. Az orosz piacon lévõ külföldi cégek szerint a jó politikai viszony legjobb esetben is csak semlegessé teszi velük szemben az orosz államot, míg a rossz diplomáciai kapcsolat gyorsan árthat az üzletnek is.
Ezért is különös, ahogyan a magyar kormány értelmezi az orosz jelzéseket. Fõleg akkor, amikor „szívességet” vár Moszkvától: a MOL ötödének visszavásárlását kedvezményesen a Szurgutnyeftyegaztól, a Malév 102 millió eurós tartozásának méltányos rendezését az orosz Külgazdasági Bankkal (VEB), és különösen a 2015-ben lejáró gázszállítási szerzõdés mielõbbi megújítását. Cserébe a magyar fél a budapesti metróba hajlandó lenne újabb orosz szerelvényeket vásárolni, és a Paksi atomerõmû bõvítésében orosz cégeknek megbízást adni. Úgy tûnik, Budapest mer kicsi lenni és mégis nagyot álmodni.
Az orosz tapasztalatokat szívesen elemzõ Fideszben szemlátomást csak Putyin – egyébként igen kétes, hiszen leginkább csak a nyersanyag árának emelkedésén alapuló – sikere vonzó: az országot szétrabló oligarchákkal – offshore lovagokkal – való leszámolás retorikája, az állam szerepének növelése és a hatalom minél biztosabb bebetonozása, az ellenzék minél eredményesebb kiiktatásával. De legfõképpen a nyilvános beszédben való üzengetés az ügyészségnek és bíróságnak: Putyin tavaly decemberben jelentette ki a néppel folytatott televíziós párbeszédében – ilyen még nálunk nincs –, Mihail Hodorkovszkij második perének ítélethirdetése elõtti napokban: a tolvajnak börtönben kell ülnie. (Majd mellesleg gyilkossággal is megvádolta az egykori Jukosz olajtársaság extulajdonosát, noha ez a vádban nem is szerepelt. Végül Hodorkovszkijt 14 évre ítélték el.) Orbán az országértékelõ beszédében szintén üzent Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak: iparkodjon, mert igény van rá.
Másnap már õrizetbe is vették a volt moszkvai nagykövetet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ korábbi vezérigazgatóját és a külügyminisztérium volt államtitkárát, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség 2008-as eladásával kapcsolatos hûtlen kezelés gyanújával. (Csütörtökön már szabad lábon is voltak, ami megint arra utal, hogy fontosabb volt a sietség, mint a bizonyítékok begyûjtése.) Az ügy valóban sok kérdést vet fel – többek között, hogy hol van az ingatlenért kifizetett összeg és a reálisnak mondott ár közötti különbözet, és ha egyáltalán van valahol, akkor kaptak-e belõle MSZP-n kívüli körök, ha már három éven át széles hallgatás övezte az ügyletet minden párt részérõl – de az idõzítés, és a rendõrség gyors reagálása Orbán beszéde után mindenképp "keleties" jelleget ad az ügy kezelésének.

Link