A körülményekhez képest remekül vagyok, a Kitöréstúra betörte a surcimat és feltörte a talpamat, de helyre rakta a már elkényelmesedett tagjaimat, miközben remek beszélgetéseket folytattunk menet közben és jókat hallgattunk, amikor a csendnek jött el az ideje. Mindent összevetve is jólesõ érzéssel tölt el, hogy a legnépesebb és legnívósabb Becsület Napja ünnepségen tudunk úgy részt venni, hogy annak végén a résztvevõk egyharmada (102 fõ) úgy vágott neki a túrának, hogy tudta, kiszállásra út közben nem adódik lehetõség, s mégis vállalta a menetet, amelynek majd fele szántóföldeken vezetett ker4esztül, nem pedig kivilágított flaszteron. A résztvevõk zömmel harcedzett, aktív, kiképzett fiatalok voltak, akikre bajtársként lehet számítani. Szenvtelenül konstatáltam, hogy a többi hivatalosan bejegyzett és félmilitaristának tartott egységbõl csak egyes személyek és nem hivatalosan voltak jelen.

Most olvasom, hogy a Véderõ vezetésérõl lemondott Eszes Tamás is, s biztosan köze lehet döntésének ahhoz, amirõl most írtam. Nem láttam csak néhány gárdistát, de kakastollas csendõrt meg egy szálat sem és a barantás alakulatok is távol maradtak. Azt hiszem ez így helyes. Volt aki elszomorodott azon, mily kevesen vagyunk, de én örülök annak, hogy mily sokan. A városban megcsinált a szokásos cirkuszt a többi erre kitalált szervezet. Nem sajnálom azokat, akik még mindig rágják a HVIM-es Tutsek-féle gumicumót és rárepülnek Põszére, ha kell majd százan, mert erre azért van még eszük. Põsze Vona fõtanácsadója (nem volt). Õ terelgette oda, ahol most van. Ennyi volt a dolga és nem kell most azon rugózni, hogy most már nem puszi, hanem „csak” padtársak.
http://atv.huLink/cikk/20110213_logni_fogsz_rendorok_menekitettek_ki_sajat_forumarol_a_honatyat?source=hirkereso
A „Lógni fogsz!” –ezek szerint egy vélemény, nem pedig személyre szabott fenyegetés! Úgy hallani, hogy ezt a szentesi kapitány jelenti ki, miközben jelenlétében emlegetik fel a kötelet. A „Könyörgöm, akasszuk fel!”- hogy hangzik? De úgy sorjában a teljes zsidó és hazaáruló bagázst? Persze csak idéztem a Valahol Európában címû ifjúsági filmtörténeti remekmûbõl. Ha jól emlékszem, ott a La Marseillaise volt a nem magyar Himnusz, amit egyébként Stasbourgban szereztek. Mivel a franciák himnuszává lett, ezért most tekintsünk el a szerzemény szerzésének körülményeitõl és maradjunk az akasztás témájánál.
Úgy értesültem, hogy Vona ébredezik és kezd végre tájékozódni, mert kénytelen észrevenni, hogy a léte a tét és most azt a benyomást kelti, hogy õt a körülötte állók megvezették és sok mindenrõl (általában a lényegrõl, ami az igazság) nem is tudott). Jót mosolyogtam, mikor eljutott hozzám a híre, hogy gárdista csoportokat keres meg, akik már rég bedobták a jobbikos törölközõt és mikor elmondták neki mi is van valójában, kerekedett a szeme. Megkapta, hogy olvasnia kellene az oldalam, ha tudni akar valamit, de nem kizárt, hogy ma már itt „lóg” õ is, mert az egyik régi barátját, Kiss Robit most fosztotta meg minden jóbbikos beosztásától. No, ha ébred, az nem tetszhet emõkééknek, szabó gabikának és annak a többi moszadnyikos zsidajnak, aki a jóbbikban a fidesz dolgát hivatott elvégezni. A dolgukat jól teszik, mert a zsidó alkotmányozósdiban a Jóbbik bizony mégiscsak részt vesz, sõt ezzel hitelesíti a folyamatot. Az etnikai feszültség demonstrálása mellett, a cigány-kérdés felszínen lebegtetésével ez volt a másik feladata ennek a zsidó-trükkös „radikális” pártnak. Mosolygok rajta, mert Halász Jóska azzal, hogy Morvaival közösben az alkotmányozás témakörét tartják felszínen, már egy párhuzamos dimenzióról cikkezik. Nem azt mondja, hogy NE! Hanem azt mondja, hogy ha már alkotmányoznak – a zsidajok -, akkor majd a hibákra külön felhívhatjuk a figyelmet. Istenem, hallasz? Egyiptomban lazán megoldották egyelõre a dolgot. Névleg a katonaság irányít és feloszlatott parlament és felfüggesztett alkotmány lesz fél évig, amíg meg nem tudják szavaztatni a most kidolgozandó alkotmányukat. Népszavazásról beszélnek ott, ahol a „demokráciának” nyoma sincs, miközben nálunk, ahol tombol a „demonkrácia”, még alkotmányozó nemzetgyûlés összeterelését sem merik kockáztatni, nemhogy népszavaztatni. Ciki nem? No a Jóbbik ehhez a színjátékhoz kell. Sokadik lebukás ez már. Novák Elõd a hírek szerint a Becsület napja alkalmából, jártában-keltébe, de sikerrel koszorúzott meg egy holokamu emléket is. Biztos nehéz összehozni a „zsidó” és a „becsület” fogalmakat, de az õ személyében mindez sikerrel valósult meg. Nem értem, hogy mi a gond abban, ha egy zsidó, zsidó emlékhelyen emlékezik meg, s mindezt a Becsület Napján teszi. Jól teszi! Hajrá nemzeti radikális zsidók! A cirkusz következõ felvonásában Szájer kezdett el héberül beszélni, hogy mindenki értse. A szavazati jog és a gyermekáldás (vagy átok) összekapcsolásával. Reggel a Televiv2 Mokkában senki nem támogatta az ötletet, amely szerint a túlszaporodott cigány és a betelepülõ és most a reklámok által fogamzásra serkentett midenféle honosított szerzetetek szavazata többet érjen, mint ami a kizsigerelt magyaré. Nem, mint ha számítana, de a látszat fenntartásához tovább kell pengetni a húrokat. Nos, ez a Szájer gyerek is csak egy zsidaj a sok közül és a kötelét ugyanúgy megérdemli, mint a többi, Szilivel együtt! Ha megfigyeltétek, mostanában megszaporodtak a lakástüzek, paneltüzek is, mintegy véletlenül, de értelmezhetjük a fényes jövõt is, melyet bevilágítanak a lángoló házak. Elõrevetített jövõ? Mikor a gyülekezõ helyen egy kisbusznyi rendõr kezdett igazoltatásunkba, aki engem azonosított, felismert, s társa szabadkozólag mondotta, hogy „nagy bajban vannak” (mármint õk, a rendõrök). Erre én: Nem is tudjátok mekkorába? Szerintetek mi lesz a vége?
Szerintem minden remekül halad azon az úton, amelyen már eltévedni igen nehéz. Egyiptomban ma kijelentették, hogy Izraellel a békeszerzõdést fel kell bontani. Kezdték is a hisztit Tel-Avivban hogy már régen harcoltak a sivatagban és nem kész a CAHAL egy Egyiptommal való háborúra. Mubarac – állítólag – tegnap rosszul lett és elájult, ma meg már kómában fekszik. Még szerencse, hogy eddig bírta, én meg hiszek a véletlenekben! Lavrov most ment Londonba, hogy elõkészítse Kameron látogatását Moszkvában. A Kuril-szigetekkel kapcsolatban Japánban is ott a kérdés, hogy meg lehet-e oldani a helyzetet háború nélkül, miközben a régióban az USA most is hadgyakorol és le is esett két E-16-os maláj gép „véletlenül”.
Tuniszban is megy a kavarás. A parlament elnöke most mondott le, mert a kelleténél közelebbi kapcsolatokat ápolt – a rossznyelvek szerint- a francia külügyérrel. Pár napja Sarközy-t hozták össze Mubarakkal, most meg ez. Ha jól sejtem, akkor van még rengeteg dokumentált helyzet, ami diplomáciai lépéskényszert fog elõidézni. Berlusconi sem bírja már sokáig, s mire Olstein is leleplezik, addigra már a külsõ buroknak is meg kell puhulni. Abu Mazen a palesztin autonóm kormányzatot eresztette szélnek, s szeptemberre állnak össze újra, de már más felállásban.