Bejelentkezés
Járóka romatervezete elsöprõ sikerrel ment át az EP-ben
Elsöprõ többséggel megszavazta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) Járóka Lívia magyar néppárti EP-képviselõ állásfoglalás-tervezetét, amely a romák társadalmi befogadását célzó EU-stratégiáról szól.
A romák befogadása nem csupán emberi jogi kötelezettség, hanem egyben olyan gazdasági szükségszerûség, amely pénzügyi szempontból is érdeke az uniós tagállamoknak – hangsúlyozta Járóka, az EP egyetlen roma származású tagja hétfõn késõ este Strasbourgban, a bizottsági vitában. A LIBE ötven igenlõ szavazattal egy ellenében fogadta el a tervezetet. A szavazás után a fideszes EP-képviselõ a nagyarányú támogatás fölötti örömének adott hangot, és azt mondta: reméli, hogy az Európai Bizottság, az unió legfõbb végrehajtó testülete figyelembe veszi majd a tervezetben megfogalmazott prioritásokat. E prioritások tükrözõdnek a magyar EU-elnökség programjában is – tette hozzá.
Az állásfoglalás-tervezet szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedése érdekében e népcsoport számára biztosítani kell az egyenlõség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvetõ jogait, javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nõket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába.
Európában mintegy 10-12 millió roma él. A magyar EU-elnökség egyik kiemelt programpontja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleményének figyelembevételével kidolgozzák és elfogadják azt az uniós keretstratégiát, amely alapul szolgálhat a tagállamoknak saját nemzeti romaintegrációs programjuk kidolgozásához és megvalósításához. Az uniós keretstratégia a tervek szerint olyan minimumkövetelményeket és megvalósítási határidõket tartalmaz majd, amelyek teljesítésének elmaradása esetén a tagállamokat büntetõ intézkedésekkel sújtanák.
A keretstratégiában az elképzelések szerint helyet kap majd a diszkrimináció, a szegregáció és a gyûlöletbeszéd tilalma mellett egyebek közt az is, hogy segítsék a romák megjelenését a munkaerõpiacon, és ezt mozdítsa elõ az úgynevezett mikrohitelek igénybevétele. Az Európai Parlament plénuma márciusban szavaz a romák integrációját célzó uniós keretstratégiáról, a tagállami kormányokat képviselõ tanács pedig minden bizonnyal június 24-én fogadja el hivatalosan a dokumentumot.
(MTI)
Link
A romák befogadása nem csupán emberi jogi kötelezettség, hanem egyben olyan gazdasági szükségszerûség, amely pénzügyi szempontból is érdeke az uniós tagállamoknak – hangsúlyozta Járóka, az EP egyetlen roma származású tagja hétfõn késõ este Strasbourgban, a bizottsági vitában. A LIBE ötven igenlõ szavazattal egy ellenében fogadta el a tervezetet. A szavazás után a fideszes EP-képviselõ a nagyarányú támogatás fölötti örömének adott hangot, és azt mondta: reméli, hogy az Európai Bizottság, az unió legfõbb végrehajtó testülete figyelembe veszi majd a tervezetben megfogalmazott prioritásokat. E prioritások tükrözõdnek a magyar EU-elnökség programjában is – tette hozzá.
Az állásfoglalás-tervezet szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedése érdekében e népcsoport számára biztosítani kell az egyenlõség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvetõ jogait, javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nõket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába.
Európában mintegy 10-12 millió roma él. A magyar EU-elnökség egyik kiemelt programpontja, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleményének figyelembevételével kidolgozzák és elfogadják azt az uniós keretstratégiát, amely alapul szolgálhat a tagállamoknak saját nemzeti romaintegrációs programjuk kidolgozásához és megvalósításához. Az uniós keretstratégia a tervek szerint olyan minimumkövetelményeket és megvalósítási határidõket tartalmaz majd, amelyek teljesítésének elmaradása esetén a tagállamokat büntetõ intézkedésekkel sújtanák.
A keretstratégiában az elképzelések szerint helyet kap majd a diszkrimináció, a szegregáció és a gyûlöletbeszéd tilalma mellett egyebek közt az is, hogy segítsék a romák megjelenését a munkaerõpiacon, és ezt mozdítsa elõ az úgynevezett mikrohitelek igénybevétele. Az Európai Parlament plénuma márciusban szavaz a romák integrációját célzó uniós keretstratégiáról, a tagállami kormányokat képviselõ tanács pedig minden bizonnyal június 24-én fogadja el hivatalosan a dokumentumot.
(MTI)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. February 15. 12:38:26
- 2011. February 15. 14:03:44
- 2011. February 15. 14:29:50
- 2011. February 15. 15:23:38
- 2011. February 15. 17:31:53
- 2011. February 15. 22:07:04