Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Külföldi hatalmat vádol Moszkva katonai mûholdjának kudarcáért

Egy meg nem nevezett külföldi hatalmat vádolt meg Moszkva azzal, hogy az egyik katonai mûholdját nem sikerült megfelelõ Föld körüli pályára állítani február elején - közölte hétfõn az Interfax.

Az orosz hírügynökség jelentése szerint illetékesek az gyanítják, hogy "idegen beavatkozás" miatt tért le a kijelölt pályáról a hordozórakéta, ezért a mûhold nem tudja teljesíteni feladatai egy részét.
Az Észak-Oroszországban lévõ Pleszeckbõl február 1-jén bocsátották fel a Geo-IK-2 jelû katonai mûholdat. Az indítás a terveknek megfelelõen zajlott, másfél órával késõbb azonban nem tudták a szerkezet jelét fogni a földi irányítók. A mûholdat egy Rokot típusú, háromlépcsõs hordozórakéta emelte a magasba, amellyel korábban nem adódott probléma.
A rakéta letért a pályáról
Végül a kilövés másnapján sikerült kapcsolatot teremteni a mûholddal. Az ûreszköz a tervek szerint radarral és lézerrel háromdimenziós képeket készítene a földfelszínrõl, és megadná a különbözõ célpontok pontos helyét. A terv az volt, hogy a Föld felett ezer kilométerre keringjen a mûhold. Ez nem sikerült, miután a rakéta letért a kijelölt pályáról, és állítólag csak 330 kilométeres magasságba tudta felvinni a mûholdat, amely ezen a magasságon nem tudja teljesíteni összes feladatát.

Az orosz katonai hatóságok vizsgálóbizottságot alakítottak. Hétfõn egy név nélkül nyilatkozó bizottsági tag azt mondta az Interfaxnak, hogy az eddigi bizonyítékok szerint a hordozórakéta "megmagyarázhatatlan módon megváltoztatta pályáját, és nagyon valószínû, hogy ebben valamilyen kívülrõl érkezõ elektromágneses hatás játszott szerepet". A bizottsági tag szerint ezt csak egy idegen hatalom tehette meg.

Azt nem mondta meg, hogy mely hatalomra gondol. Az AFP francia hírügynökség szerint valószínûleg az Egyesült Államokra célzott, mivel az amerikaiakat szokta Moszkva azzal vádolni, hogy militarizálja az ûrt. A vizsgálóbizottság egyelõre nem zárta ki annak lehetõségét sem, hogy a hordozórakétába a kelleténél több üzemanyagot töltöttek, emiatt a rakéta túl súlyos volt ahhoz, hogy a kijelölt magasságba vigye a mûholdat.
- Független Hírügynökség -
Link

Hozzaszolasok

119 #1 119
- 2011. February 15. 13:15:18
A sztori úgy kezdõdött, hogy már december elején elõször lezuhant a hordozórakéta a három mûholddal. Február 1-én "valami miatt" nem sikerült pályára állítani egy mûholdat. Most február 11-én meg egy amerikai és egy orosz mûhold ütközött Szibéria fölött.

Ami a fenti hírbõl is kimaradt: a Glonass-rendszernek 26 mûholdra van szüksége, hogy befogja a teljes Földet, ebbõl 23 már fenn van. A maradék hárommal lenne teljes a rendszer, érdekes, hogy pont ezekkel mennyi baj van. Tekintve, hogy az oroszok évtizedek óta lövöldözik fel sikerrel a mûholdjaikat, kevés az esélye, hogy még mindig nem tudják, hogyan kell... Ez tkp. háborús lépés volt és attól, hogy az újságban nincs benne még az oroszok valszeg akként fogják értelmezni.
2740 #2 2740
- 2011. February 15. 20:52:53
Egy kérdés:
A geostacionárius, és más pályákról mikor takarítják el az összes nem odaillõ ECHELON-szemetet?
Csak azért, mert már annyi lehet fent, hogy mérnök legyen a talpán, aki - szerintem - kiszámítja egy újabb múhód biztonságos pályáját.
Más:
Nem véletlen, hogy a Zember nem jut el a naprendszer széléig sem ilyen hozzáállással. Pffúj.
Aki lelkiismerettel bír azt megpróbálja lehúzni a sok primitív idióta, aki meg megelégszik a napi esti kocsmával, az meg elpazarolja a lehetõségét is, hogy még fejlõdhet.
1506 #3 1506
- 2011. February 16. 08:38:46
HAARP?
791 #4 791
- 2011. February 16. 10:26:14
Ez bizony elég figyelemreméltó fejlemény, mert Moszkva nem szokott nyilvánosan ilyen gyanúsításokkal élni, ami számomra azt jelenti, hogy a konfliktus áttört bizonyos korábban kiszabott korlátokat. A hírt én ennélfogva egy komoly figyelmeztetésnek veszem, amiben a maci jelzi hogy tudja és a másik oldalnak is tudomására adja hogy tudja, nehogy õneki véletlenül kétségei legyenek efelõl.
Ennek az incidensnek az apropójából gyorsan informálódtam az ûrszemét kérdésében. Nos a probléma súlyosabb annál mint gondoltam. Az ûrszemét veszélye miatt már most sem lehet használni bizonyos hasznos orbitmagaságokat, és mindössze néhány 'véletlen' öszeütközésen vagy mûholdrobbanást okozó 'ártatlan' baleseten múlik csak, hogy a legtöbb ma még mûködõ mûhold mûködését is úgyanúgy lehetetlenné tegyék.
Ezen talán az a misztikus homályba burkolozó másik fél is el fog majd gondolkodni.
119 #5 119
- 2011. February 16. 10:53:15
Tom,

alapvetõen csak örülhetünk neki, ha beszarik az ÖSSZES mûhold. Mert mire is használjuk õket: katonai felderítés, mobiltelefonok, tévék... mindezek nélkül csak jobban járhat az emberiség. Robbantsák csak fel kölcsönösen az összes kütyüjüket (azt is, ami még mûködik), fossák csak tele ûrszeméttel és garantáltan közelebb kerülünk a normális kommunkációhoz. Meg még le kéne kaszálni az összes mobil-transzmitter tornyot is.
791 #6 791
- 2011. February 16. 12:30:04
Annyiban biztos igazad van kedves balu barátom, hogy az ûrtechnika a társadalmi és katonai kontrol fontos világszabású eszköze a háttérhatalom és az õket kiszolgálók számára. Mertahogy azt az angol katonai szakkifejezés mondja: It's an important force multiplier. Csakhogy emiatt a hatalmasan szétterülõ és ahhoz képest viszonylag kevés számú katonasággal rendelkezõ Oroszországnak ugyancsak érdeke, -mégpedig hosszútávú stratégiai érdeke -fönntartani ezt a technológiát.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.14 masodperc
634,936 egyedi latogato