Négypárti határozattervezet szeretné elítélni a közösségi parlamentben a magyar médiaszabályozást. A határozat elfogadása még nem biztos, és annak közvetlen joghatása sem volna. Ugyanakkor a határozat jelentõsen növelné a magyar kormányra nehezedõ európai politikai nyomást, mivel egyre több európai politikai erõ sorakozik fel mögé.

Az Európai Parlamentben folyó plenáris vita politikai jelentõségét az adta, hogy Martin Schultz, a második legnagyobb frakciót adó szocialisták vezetõje határozottan szembeszállt a magyar kormányzati állásponttal. Schultzot korábban a frakcióján belül bírálták, hogy várható házelnöki megválasztása érdekében túlzottan engedélyeken lép fel a néppárti Fidesszel szemben. (Az Európai Parlamentben a többséget többnyire a néppárt, a szocialisták és a liberálisok adják ki, így a szociáldemokratákkal gyakran szavaznak együtt a Fidesz képviselõi is).
A jelenlegi határozattervezet a szocialisták és demokraták a liberálisokkal, a zöldekkel és az Egységes Európai Baloldallal jegyzik, szavazás holnap lesz a kérdésrõl. Az Európai Néppárt, a Fidesz pártcsoportja ugyan a legnagyobb létszámú frakciót adja ugyan az EP-ben, de a közös határozattervezet elfogadtatására készülõ négy frakciócsoportnak több képviselõje van. Ugyanakkor a kisebb, elsõsorban a politikai paletta jobboldali spektrumán elhelyezkedõ csoportok nem valószínû, hogy a baloldallal szavaznak – például Orbán Viktort Strasbourgban éppen a Brit Függetlenségi Párt képviselõje vette védelmében január 18-án.
A Parlament állampolgári jogok, bel-és igazságügyi valamit kultúra és oktatási szakbizottságai már január 17-én egy közös ülésen vitatták meg a magyar médiatörvényt, amelyen Kroes biztoson kívül Navracsics Tibor magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter is részt vett. A másnapi plenáris ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mutatta be a magyar EU-elnökség prioritásait, és az EP-képviselõkkel folytatott vita során ismét felmerült a médiatörvény témája, de akkor a médiatörvény nem szerepelt a hivatalos napirenden. A jelenlegi vita ezzel szemben kizárólag a magyar médiatörvényrõl szól.
Martin Schultz szociáldemokrata frakcióvezetõ (német) hangsúlyozta: megítélése szerint a magyar médiatörvény nem csupán az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel ütközik azokban a pontokban, amelyeket az Európai Bizottság észrevételezett, hanem ellentmond a demokratikus európai alapértékeknek is. Kijelentette, hogy a maga részérõl sajnálja azt, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a magyar parlamentben, de mivel ez demokratikus választások következménye volt, tudomásul veszi. Azzal sem volna kifogása, hogy Magyarország médiatörvényt alkot, vagy médiatanácsot hoz létre. Az azonban szerinte nem demokratikus dolog, ha kizárólag egyetlen párt által kinevezett emberek ülnek a médiahatóságban, és dönthetnek büntetések kiszabásáról, illetve arról, megsértette-e valaki a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét.
Rebecca Harm a maga részérõl kitért arra is, hogy a határozattervezetben bírálják az Európai Bizottságot, amiért az csak leszûkített szempontból - kizárólag az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek való megfelelés szempontjából - tette vizsgálat tárgyává a magyar médiatörvényt. A liberálisok frakcióvezetõje, Guy Verhofstadt (egykori belga miniszterelnök) annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság - amelynek részérõl Neelie Kroes biztos jár el az ügyben - eléri Magyarországnál a törvény alapvetõ megváltoztatását.

Forrás: Link