(Nem kicsit necces az ügy! Azt hiszem a felemelkedés ára a bukás kell legyen!)

Több milliárdos költséggel áll fel az augusztus 19-én kiadott kormányrendelet értelmében az új hazai különleges alakulat. Arról a szervezetrõl, a Terror Elhárítási Központról (TEK) van szó, amelynek létrehozásán Hajdú János - Orbán Viktor, illetve a Fidesz egykori biztonsági fõnöke - dolgozott, mint miniszteri biztos.

A belügyminiszter irányítása alatt mûködõ TEK jogköre a mostani rendelet szerint kivételesen széles, beletartozik a köztársasági elnök és a kormányfõ személyi védelme, valamint a terrorelhárítás teljes spektruma. Emellett hozzáférése van két különlegesen titkos hazai adatbázishoz. Az egyik az Alkotmányvédelmi Hivatalé (AH, a közelmúltig NBH), a másik a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központé (SZBEKK).

Orbán Viktor új kormányfõként visszautasította a Köztársasági Õrezred védelmét, ezt haladéktalanul Hajdú János és csapata vette át immár a BM színeiben. A most kiadott kormányrendelet értelmében a TEK egyik feladata Orbán Viktor és Schmitt Pál, valamint a részvételükkel megtartott rendezvények védelme. (Az eddig ismert gyakorlat alapján ez kiterjedhet majd az általuk használt és rendszeresen látogatott ingatlanokra, tehát például Orbán esetében a Cinege utcai villára, a felcsúti házra is. Az egyéb, törvényben rögzített védett személyek - köztük Kövér László házelnök - védelmét továbbra is a Köztársasági Õrezred biztosítja.) E személyvédelmi feladat mellett az új szervezet immár teljes jogosultságot kapott terrorcselekmények elhárítására és megelõzésére, illetve terroristák - például gépeltérítõk, emberrablók stb. - akcióinak leküzdésére. És itt nem ér véget az új csapat feladata. Értékeli az ország terrorfenyegetettségét, és fõigazgatója vezeti ezen túl a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) üléseit elnöki minõségében. Más szóval õ az elsõ az egyenlõk között ebben a grémiumban, ahol képviseltetik magukat a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendõrség, a határõrség és a VPOP. Mint a Vasárnapi Hírek errõl tegnap megírta, átalakul a belügyi-titkosszolgálati szervezetek együttmûködési rendje. A külföldi terrorellenes szervezetekkel folytatandó együttmûködésben is - magyar részrõl - a TEK fõigazgatójáé a meghatározó szerep. (Nem lenne meglepetés, ha az elsõ fõigazgató a központ létrehozásában szerepet vállaló miniszteri biztos lenne, a pozíció betöltéséhez szükséges tábornoki rendfokozattal...)

A jelek arra mutatnak, hogy különleges sietséggel történt meg az új szervezet létrehozása, ami körül akár viták is lehettek. A Belügyminisztérium honlapján augusztus elsõ hetében még az volt olvasható, hogy "a TEK létrehozásáról szóló tervezet véleményezésének határideje augusztus 18." Ehhez képest magát a rendeletet azon a napon megalkották, és az már augusztus 19-én felkerült az internetre. A kormányrendelet pikáns érdekességei közé tartozik az a módosítás is, amely a lelépõ közjogi méltóságok úgynevezett utóbiztosításával foglalkozik: "A köztársasági elnök és a miniszterelnök tisztségének megszûnése után utóbiztosításra jogosul." Ez az immár hatályos módosítás már nem tartalmazza a házelnök hasonló jogosultságát.

Súlyos aggályokat fogalmaznak meg szakemberek
Az új struktúrát egyes szakemberek már akkor bírálták, amikor az elsõ tervek napvilágot láttak. E bírálat pontjai: 1. Nehezen fér össze a karcsúsított állam célkitûzése egy új szervezet létrehozásával, ami egy szigorúan hierarchikus struktúrában ráadásul még növeli is a terrorelhárításban létfontosságú döntési idõt. 2. Kevéssé érthetõ, hogy ezt a tevékenységet közvetlenül a belügyminiszter alá rendelve Orbán korábbi személyi testõrfõnöke irányítja, akinek csak kommandós tapasztalata van (igaz, ez bõséges), terrorelhárítással azonban nem foglalkozott. 3. A hirtelen váltás nemzetközi együttmûködési problémákat is felvethet, hiszen az új, az államközi kooperációkban kulcsfeladatra kijelölt szervezet megfelelõjét más országokban nehéz lehet megtalálni. Közben pedig az elengedhetetlen kooperáció különleges felelõsséget ró hazánkra az uniós elnökség küszöbön álló idõszakában.

Ezekhez az elõkészületi idõszakban megfogalmazott aggályokhoz most vélhetõen hozzáadódik az is, hogy az alakításról szóló rendelet értelmében az új szervezetnek hozzáférése van, úgy az AH, mint a SZBEKK különlegesen titkos adatbázisához. Magyarországon hasonlóra nem volt precedens - adatvédelmi, illetve adatbiztonsági aggályok merülhetnek fel - és az ilyen megoldás külföldön is párját ritkítja.

Forrás: Népszava-információ