Az infláció alakulása az elmúlt hónapokban a kamatemelés okául szolgált a jegybank számára, ám könnyen lehet, hogy a vártnál jobb januári számok miatt hétfõn a tartásra szavaz a monetáris tanács. A forint is erõsödött január óta és az országkockázati felárak csökkenése is a tartás irányába mutat.

A lapunk által megkérdezett elemzõk arra számítanak, hogy a novemberben megkezdett kamatemelési ciklus hétfõn, a monetáris tanács soron következõ kamatdöntõ ülésén véget ér. A legfõbb érv a 6 százalékos alapkamat tartása mellett most az lehet, ami korábban a fõ indok volt az emelés mellett, azaz az infláció alakulása. A januári inflációs adat 4 százalék lett, szemben a Napi-konszenzus 4,3 százalékos várakozásával.

Mind az infláció mértéke, mind a szerkezete kedvezõ a kamattartás szempontjából - mondta lapunk kérdésére Samu János, a Concorde elemzõje. Továbbra is a nyersanyagárak emelkedése vezérelte a drágulás ütemét, ám erre egyrészt a monetáris politika amúgy sem tud hatni, másrészt kisebb is lett a vártnál. Hazai oldalról pedig tovább mérséklõdött az inflációs nyomás. Ráadásul az elmúlt hónap alatt a forint is stabilizálódott a 270-es szint körül és a hozamkörnyezet is javult egyetlen hónap alatt - véli a Concorde elemzõje.Úgy tûnik, hogy egyelõre az egyszeri tételek - például válságadók - sem mentek át a fogyasztói árindexbe, de meg kell várni ebbõl a szempontból a februári számokat is - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ elemzõje.

Az viszont kérdéses, hogy ténylegesen is pozitívan értékeli-e a jegybank a legutóbbi inflációs statisztikát, ugyanis a korábbi hónapok számai nem lepték meg a testületet, holott a piacok kellemetlen meglepetésként értékelték például a decemberi fogyasztói árindexet. Az MNB akkor arra hivatkozott, hogy a legutóbb novemberben publikált inflációs jelentésben is így számoltak. Az utolsó negyedévre 4,4 százalékot várt a jegybank, ami teljesült is. Az elsõ negyedévre viszont 4,5 százalékot vártak és ismerve a januári 4 százalékos inflációt, ahhoz komoly gyorsulás kéne, hogy teljesüljön ez a prognózis. Erre esély viszont nem sok mutatkozik, ezért feltehetõen a januári inflációt kellemes meglepetésként fogja értékelni a jegybank is - véli a Budapest Alapkezelõ szakértõje.

Az ország kockázati megítélése is javult az elmúlt hónap során, ami újabb érv lehet a tartás mellett. A január végi 380-390-es cds-árfolyamok elég gyorsan 270 bázispontra apadtak, jelenleg 300 környékén áll a kurzus. A kisebb korrekció oka fõként az, hogy a kormány elhalasztotta a reformcsomag bejelentését - fogalmazott Bebesy. De ez a januári szintekhez képest komoly erõsödés, mindenképp felhozható érvként a tartásra szavazóknál.

Ráadásul, a legutóbbi ülésen sem sokon múlt az 5,75 százalékos kamat helybenhagyása: 3-3 szavazat érkezett a tartásra és az emelésre is, majd az újbóli szavazás során változtatta meg Bihari Péter az álláspontját. A januári ülés jegyzõkönyve is arra enged következtetni, hogy az azóta beérkezett kedvezõ információk alapján a tartás a legesélyesebb forgatókönyv - véli a szakértõ. A januári inflációs adat elhessegette a kamatemelési felhõket, a szkeptikus tagokat meggyõzhette ez az egyetlen adat - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelõ elemzõje. Most többen átállhatnak a tartásra, sõt, könnyen lehet, hogy nem is lesz emelésre vonatkozó javaslat - tette hozzá az elemzõ.

Ugyanakkor a kamatvágás továbbra sem reális alternatíva - mondta a Budapest Alapkezelõ elemzõje. Középtávon semmi sem látható, ami alapján 3 százalékra apadhat az infláció és a régióban nemsokára a lengyel jegybank újra kamatot emelhet, amit aztán a cseh irányadó ráta szigorítása követhet. Ráadásul - talán egyedül Romániát leszámítva - nincs jelenleg a világon olyan feltörekvõ piaci ország, ahol esély mutatkozik monetáris enyhítésre.

Akár már a jövõ héten elfogadhatja az országgyûlés a jegybanktörvény módosítását, március elején pedig meg is választhatja a monetáris tanács négy új tagját - mondta Rogán Antal, az Országgyûlés gazdasági bizottságának elnöke kedden. Ebbõl az következik, hogy március elsõ napjaiban nem zárható ki interregnum a monetáris politikában, ugyanis a döntésképességhez minimum négy tagra van szükség. Ezekben a napokban a tanács terv szerint nem ül össze, ám rendhagyó esetben mindig összehívható a monetáris grémium - legutóbb erre 2008 októberében került sor, amikor 300 bázisponttal szigorított az MNB, illetve 2008 decemberében.

Ha pár napig tart ez a helyzet, az különösebben nem befolyásolná a magyar eszközök árazását, ám egy több hetes állapot már komolyabb következményekkel járhat - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelõ szakértõje. Eszébe juthat ugyanis néhány spekulánsnak, hogy Magyarország errõl az oldalról védtelen és rátámadhatnak az országra. Persze, ez csak egy elvi lehetõség, nem kell egybõl az ördögöt a falra festeni - fogalmazott az elemzõ.

A Concorde szakértõje nem az idõ, hanem a hiányos tanács okának oldaláról közelíti meg a kérdést. Ha ezt technikai okok miatt következik be - kevesebb idõ alatt nem lehet lezavarni a törvényhozást, a kihirdetést és az új tagok eskütételét - akkor az nem járna különösebb következményekkel, ám ha a csúszás hátterében bizonytalanság, vagy az egyes politikai szereplõk közötti patthelyzet áll fenn, akkor az már a piacokra is idegesítõen hatna - véli az elemzõ.

Forrás: Link