Ha Krügenwald kéri, az más, akkor talán Hatalának is szabad...csak a szokásos zsidó "randõr" mutyi, de errõl már írtam sokat a könyveimben is! Megint telibe lettek verve!
Több száz közlekedési szabálysértés süllyedt el érdemi intézkedés nélkül, derült ki két budapesti rendõr újraindult büntetõperébõl. A szabálysértõk között volt többek között Deutsch Tamás, Juszt László, Kaszás Attila és Demszky Gábor is. A vád szerint a két rendõr döntött ezekrõl az ügyekrõl, õk azonban felfelé mutogatnak.

A szabálysértési eljárást megszüntetõ határozat - olvasható huszonhárom okiraton, melyek két rendõr büntetõperének középpontjában állnak. A határozatok mindegyike valamilyen közlekedési szabálysértésrõl, legtöbbször gyorshajtásról szól, ezek közül egyiknek sem lett semmilyen következménye.
A huszonhárom szabálysértõ között van például a 2007-ben elhunyt Kaszás Attila színész, aki 2005-ben vezette mûszaki engedély nélkül autóját, vagy Gulyás Kálmán egykori egyházügyi államtitkár, aki 2004-ben ment 82 kilométer/órás sebességgel 50 helyett, a legtöbben azonban nem közismertek.
A vád szerint a két rendõr, F. Károly és Sz. Zsolt döntött a jogosulatlan elõnyszerzésrõl ezekben az ügyekben, a megszüntetésrõl szóló határozatokat pedig valóban õk írták alá. A vádlottak és védõik ugyanakkor felfelé mutogatnak, és azt mondják, a feletteseik utasításait teljesítették, és mindez teljesen megfelelt az akkori rendõrségi szokásoknak.
Azt ugyanis a megvádolt rendõrök is beismerik, hogy ennél még sokkal több ügy múlt el végül érdemi intézkedés nélkül. A szabálysértõk között, akiknek ügyei végül az irattárban kötött ki, ott van többek között Deutsch Tamás három gyorshajtással, Demszky Gábor kettõvel, Juszt László és Lendvai Ildikó is, ezek az ügyek azonban már elévültek.
A szerdán kezdõdött tárgyalás az elsõfokú per megismétlése. Az ügyben felmentõ ítélet született 2010 januárban, mely szerint a vádlottak „tévedésben voltak cselekményeik társadalomra veszélyes voltának felismerésében”. Ezt az ítéletet azonban Fõvárosi Ítélõtábla tavaly júniusban az ítélet megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezte, így minden kezdõdik elölrõl.

Lendvai szerint képtelenség

Lendvai Ildikó a tárgyaláson elhangzottakra reagálva közleményt adott ki, mely szerint képtelenség, hogy köze legyen az ügyhöz, mert több évtizede nincs jogosítványa.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy szolgálati autója más sofõrrel ne hajthatott volna gyorsan. A tanúként megjelent Gulyás Kálmán is elsõként arról érdeklõdött, pontosan mikor történt a gyorshajtás, hogy tudja, õ, vagy sofõrje vezetett akkor. Az idõpont alapján elismerte, õ vezetett.
Az ügyek döntõen a kétezres évek elsõ felébõl származnak. Az elsõrendû vádlott, F. Károly, aki abban az idõben a BRFK Közlekedésrendészeti Fõosztály Forgalombiztosítási ill. Forgalombiztosítási osztályának vezetõjeként dolgozott, azt mondta, bevett gyakorlat volt, hogy nem minden szabálysértést továbbítanak, a rendõrség ugyanis állampolgárbarátnak akart látszani.
Ennek alapja a védelem szerint a Legfõbb Ügyészség 2002-es állásfoglalása volt, mely szerint az ellenõrzést végzõ és a szabálysértést rögzítõ hatóságnak még akkor sem kötelezõ feljelentést tennie, ha ismert személy a szabálysértõ. F. Károly azt mondja, legalább kétszáz esetben (valamint további több ezer olyan ügyben, ahol a szabálysértés buszsávban haladás volt) nem tettek feljelentést, de ezek mindegyike társadalmilag veszélytelen, jelentéktelen kihágás volt.

Bizonyos esetekben pedig feletteseik konkrét utasítására cselekedtek. Juszt László szabálysértési papírjára például Gergényi Péter egykori rendõrfõkapitány neve volt ráírva tollal, hogy õ kérte a megszüntetést. Kaszás Attila szabálysértésének elfelejtését a belügyminisztérium államtitkárhelyettese, Gulyás Kálmánét pedig Kacziba Antal egykori rendõraltábornagy kérte F. Károly szerint.
A vádlottak érvelése szerint fel sem merült, hogy ez nem szabályos, amikor pedig azt kérdezte a bíró, hogy így mégiscsak elõnyben részesültek ezek a szabálysértõk azokkal szemben, akiknek nem voltak kapcsolataik, F. Károly lényegében kitérõ választ adott. Amikor a bíró arról kérdezte a másodrendû vádlottat, hogy miért nem mondták feljebbvalóiknak, hogy ez nem szabályos eljárás, Sz. Zsolt másodrendû vádlott azt mondta, a felettesének legfeljebb annyit mond az ember, hogy igenis. A rendõrségi hierarchiában az utasításokat csak akkor lehet megtagadni, ha a beosztott a parancs pillanatában tudja, hogy az törvényellenes.
Az ügyben beidéztek több olyan tanút, akiknek a szabálysértése elsüllyedt ebben az idõben. A tanúk között nem volt sok hasonlóság. Volt köztük rendõrségi dolgozó, volt, aki elismerte, hogy szólt egy barátjának, akinek „sok rendõr ismerõse volt”, hogy nem tud-e segíteni a gyorshajtási ügyben, és volt, aki nem is emlékezett az egészre.
Az elsõrendû vádlott védõje felmentõ ítéletre számít, és azt mondja, nem ezeknek az embereknek kellene itt ülnie, vagy ha nekik igen, akkor feletteseiknek is. Az ügyben jövõ héten születhet ítélet.

Forrás: Link