Fõvárosi Fõügyészség
1145. Budapest. Akadémia u. 13.
Tárgy: Feljelentés.
Tisztelt Fõügyészség!

Feljelentést teszek ismeretlen tettes (tettesek) ellen, gazdasági bûncselekmények
szándékos elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Az ügyekkel kapcsolatban megalapozottan gyanúsíthatónak tartom a Magyar
Gárda Egyesület, a Magyar Gárda Mozgalom és az Új Magyar Gárda Mozgalom
volt vezetõit a következõk szerint:

1. A Magyar államnak jelentõs anyagi kárt okoztak a számviteli fegyelem és az
adózásról szóló törvények szándékos megsértésével, a következõk szerint:
Az Állami Számvevõszék és az Ügyészség tudomásom szerint ez idáig csak
a Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt pénzügyi tevékenységét vizsgálta,
nem került sor a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom
pénzügyeinek hivatalos vizsgálatára.
A Gazdasági bûncselekmények szándékos, folyamatos elkövetésének
gyanúja miatt kérem a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda
Mozgalom (beleértve az Új Magyar Gárda Mozgalmat is) pénzügyi, gazdasági
tevékenységét is kivizsgálni.
Véleményem szerint nevezett három szervezet pénzügyi tevékenysége
nem vizsgálható egymástól függetlenül. A Magyar Gárda Mozgalomnak
soha nem volt bankszámla száma, pénzügyi tevékenységét csak a másik két
szervezeten keresztül végezhette. A magam részérõl nem tartom elfogadhatónak,
hogy gazdasági bûncselekmények ne kerüljenek kivizsgálásra csupán azért
mert azokat párt, egyesület vagy mozgalom követte el. Szinte hihetetlen,
hogy több ezer ember öltözött be egyenruhába, szerelte fel magát félkatonai
berendezésekkel és ez senkinek nem tûnt fel. (Fõleg úgy hogy errõl az APEH és
a rendõrség is értesítve lett.
A Jobbik – vezetõinek véleménye szerint – a legszegényebb pártok közé
tartozott, kiadásait fõleg adományokból fedezte. „2004 végétõl 2007 elejéig
szinte a levegõbõl éltünk, változást a Magyar Gárda megalakulása hozott. Akkor
kezdtek megkeresni, jellemzõen kis-és közepes vállalkozók, hogy segítsenek” -
mondta Szabó Gábor pártigazgató, aki ezen kijelentésével közvetve beismerte,
hogy a gárdának szánt támogatások végül a Jobbikhoz kerültek. (A Gárdával
szimpatizáló szponzorok a Gárda részére nem tudtak pénzt átutalni, mivel nem
volt bankszámlája, a gárdának szánt pénzek csak a Jobbiknak vagy a Magyar
Gárda Egyesületnek voltak utalhatóak.

Készpénz adományokat lehetett fizetni a Magyar Gárda Mozgalom részére:
- átutalással a Magyar Gárda honlapján szereplõ bankszámla számra: 11711041-
20866730-00000000 (a Magyar Gárda Egyesület részére),
- postai úton, ugyanezen bankszámla számra a Magyar gárda Egyesület részére,
megjegyzésként fel lehetett tüntetni: adomány a Gárda részére,
- Gárdista és Jobbikos rendezvényeken az érdeklõdõk részére
átadott „készpénzátutalási megbízásokon” (CSATOLVA), ugyancsak a Magyar
Gárda Egyesület bankszámlájára. Ezeken a következõ megjegyzés szerepelt a
közlemény rovatban: Adomány a Magyar Gárdának (félrevezetõ szöveg),
- a Gárda pártoló tagjai és szimpatizánsok fizethettek be egyes Gárda vezetõk
magán bankszámla számára,
- voltak jótékonysági rendezvények ahol a készpénz adományok több esetben
meghaladták a félmillió forintot,
- minden gárdista rendezvényen, tagtoborzón, avatáson volt az úgynevezett
befõttes-üveges gyûjtés (az elsõ avatáson több mint félmillió forint gyûlt össze a
befõttes üvegekben).
Az így befolyt összegekrõl, azok felhasználásáról, mi gárdisták soha nem
kaptunk tájékoztatást.

Egyéb, a gárdistáktól származó bevételek:
Kötelezõ formaruházat költségei, tételesen:
1. Bakancs átlag 8.000 Ft. (aki acélbetéteset vásárolt lényegesen többe került).
2. Fekete, oroszlános díszítésû mellény 8.000 Ft.
3. Árpádsávos kendõ 2.000 Ft.
4. Fekete kabát, béléses, kapucnis 6.000 Ft.
5. Sapkák 6.000 Ft. (az Új Magyar Gárda Mozgalom megalakulásakor már a
negyedik kötelezõ típus.)
6. Fekete hosszú, lehetõleg BDU nadrág, átlag 6.000 Ft.
7. Derékszíj, fekete, bõr 1.000 Ft.
8. Fehér ing, hosszú ujjú 3.000 Ft. (ajánlották a Turul márkajelzésût).
9. Kétrészes, terepszínû gyakorlóruha és sapka átlag 5.000 Ft.

Az itt felsorolt ruházati cikkek közül az inget, derékszíjat és a terepszínû
ruhát mindenki saját maga is megvásárolhatta bárhol, csak ajánlat volt a
gárdavezetés részérõl, hogy hol javasolják a beszerzést, a többit csak a
gárdavezetésen keresztül lehetett beszerezni.
Hacsak 36.000 Ft/fõ gárdavezetõkön keresztül történt ruhavásárlással
számolunk ez 2.500 gárdistával számolva 90.000.000 Ft bevételt jelentett
valakiknek. Mivel a beszerzések és az elõállítások költsége nem ismert, csak
feltételezni lehet, hogy mennyi nyereség keletkezett, különösen akkor, ha e
bevételek után nem fizettek adót.

Az egyenruhák megvásárlása és viselése a gárdatagság elõfeltétele volt!

Az elõzõekben felsorolt költségek nem tartalmazzák az ajánlott, de nem
kötelezõ, egyéb kikészítõ felszerelési tárgyak költségeit:
1. Hátizsák 5.000 Ft,
2. Fejvédõ sisak 2.000 Ft,
3. Panorámás gázálarc szûrõbetéttel 4.000 Ft,
4. Csukló, könyök és lábszárvédõ 4.000 Ft,
5. Esõkabát 3.000 Ft,
8. Kulacs 1.000 Ft, stb.

Ezek nagy része szintén a gárdavezetésen keresztül történt, más forrásból
drágább lett volna.

Az, hogy a ruházat és az egyéb felszerelési tárgyak beszerzése honnan
történt, legtöbb esetben nem volt ismert a gárdisták számára (tudott, hogy
esetenként külföldrõl).

Posta Imre honlapján írt olyan nyilatkozatot mely szerint ezek a ruházatok
beszerzése Szegedi Csanád üzletén keresztül történtek 40.000 Ft/fõ egységáron
Ez bizonyos esetekben biztosan nem igaz (mivel esetenként például a mellények
egyedi méretre készültek és a gyártó személye is ismert), annak ellenére, hogy
Szegedi Csanád, ezt a hírt még felszólításra sem cáfolta meg nyilvánosan.
Érdekes volt ez ügyben a HVG. felvetése, mely szerint magas jutalmat
lehetne kitûzni annak a gárdistának aki ezekrõl a beszerzésekrõl számlát tud
bemutatni. (Nincs tudomásom róla, hogy ez ideig valaki jelentkezett-e.)

Tagdíj bevételek:
Bármennyire is törvény írja elõ, hogy a mozgalmaknak nem lehet
tagnyilvántartása, így tagdíjat sem szedhet, a Gárda tagok mindenkor kötelezõen
1.000 Ft/hó tagdíjat fizettek. Bizonyíték erre, a Magyar Gárda Mozgalom
honlapján olvasható „Becsületkódex” (CSATOLVA), mely szerint a tartós
tagdíjelmaradás következménye a Gárdatagság megszüntetése. (Még számtalan
bizonyíték van a rendszeres tagdíjfizetésre.) Voltak olyan egységek ahol
idõszakonként még plusz 500 Ft/hó befizetését kérték szolidalítási alapba. A
Gárda létszám 2009 év végére elérte a 2.500 fõt.
A tagdíjat a gárdisták közvetlenül szakaszvezetõik részére fizették
készpénzben. A szakaszvezetõknek a század pénzügyi tisztjei felé kellett
elszámolni. A befolyt tagdíjak 10-20 %-át kellett a mozgalom vezetése felé
befizetni, a többi pénz elvileg a szakaszoknál maradt, melynek felhasználásáról
maga a szakasz dönthetett.
A gárda vezetéséhez eljuttatott készpénz, 2.000 taggal és havi 150 forinttal
(az ezerötszáz forintos tagdíj 15 %-a) számítva: 2.000 x 150 x 12 = 3.500.000
Ft/év. Ezen pénzek felhasználásáról a gárdisták nem kaptak tájékoztatást.

(Interneten olyan hírek is napvilágot láttak mely szerint egyes egységeknél
a tagdíjbevétel 50 %-át kellett a vezetõség részére átadni, ez esetben az itt
számított összeg többszöröse lenne.)
A szakaszvezetõknél maradt készpénzzel a szakaszvezetõknek kellett a
tagság felé elszámolni. Biztosan voltak olyan egységek ahol ez az elõírásoknak
megfelelõen megtörtént, volt viszont olyan szakasz is ahol a szakaszvezetõ
a 2009 évi bevételbõl nyolc havi bevétellel nem tudott elszámolni, a
századparancsnok többszöri utasítása ellenére sem.

Pártoló tagok tagdíjbevételei:
A pártoló tagoknak havi 500 Ft tagdíjat kellett fizetniük. Ezen nem
jelentéktelen bevételek összegérõl és azok felhasználásáról a gárdisták általában
semmilyen tájékoztatást nem kaptak. A pártoló tagok a tagdíjak egy részét
magán bankszámlákra fizették be.

Ami biztos: A tagdíjakat, a ruhák és felszerelések árát a gárdisták közvetlen
feletteseik részére fizették készpénzben és ezekrõl a befizetésekrõl soha nem
kaptak számlát vagy nyugtát. Ebbõl adódóan, feltehetõen, semmiféle adót nem
fizetett senki!

2. Több ezer gárdista szándékos félrevezetésével, részükre jelentõs anyagi és
erkölcsi kárt okoztak.

Indokaim:
- Éveken keresztül, szándékosan félrevezettek több ezer gárdistát, végig
azt állítva nekik, hogy a Magyar Gárda Mozgalom törvényesen mûködik,
üldöztetésük, feloszlatásuk kizárólag a hatalom rossz törvényértelmezésén
alapul.
Tették ezt úgy, hogy a Magyar Gárda egyesület vezetése kezdettõl fogva
tisztába voltak vele, hogy a Magyar Gárda Mozgalom mûködése nem felelt
meg a mozgalmakra vonatkozó törvényi elõírásoknak. Ezen törvénytelen
mûködésrõl soha nem tájékoztatták az egyszerû gárdistákat. (A törvénytelenség
megszüntetésére már 2007-ben felszólította õket az Ügyészség.)
- Éveken keresztül ezeket a jó szándékú, becsületes embereket – sokszor
erejüket meghaladó – kiadásokba, szabadidejükrõl történõ lemondásra,
esetenként egészségüket is veszélyeztetõ cselekedetekbe hajszolták.
A gárdisták mindent parancsra tettek, még azt a parancsot is teljesítették amikor
saját testi épségüket és egészségüket veszélyeztetve rátámadtatták õket a jól
felfegyverzett, kordonok mögött álló rendõr egységekre. (Például az Alkotmány
utcában a CÖF rendezvényének végén.) Mégis minden tettükért maguknak az
egyszerû gárdistáknak kellett felelniük, parancsnokaik semmiért nem lettek
felelõségre vonva. (A sérüléseik miatti anyagi kiadásokat és büntetéseket is
nekik kellett fizetni.)

Megjegyzés:
Az itt érintett gazdasági kérdésekkel kapcsolatban kér esetben is bejelentést
tettem az APEH Közép-magyarországi Regionális Adó Fõigazgatóság részére
(azokat 2753502675 és 5787421617 ügyszámon vették nyilvántartásba), sok
bizonyítékot és dokumentumot is csatolva.
Feltételezem, hogy az ügyben semmi lényeges dolog nem történt, (annak
ellenére, hogy szerintük az eseteket kivizsgálták és a szükséges intézkedéseket
megtették) azok egy része ismeretségi körömet is érintette volna így biztos,
hogy tudomást szereztem volna róla.
Érdeklõdésemre a Nemzeti Adó és vámhivatal 2011. január 19-én kelt
levelükben arról tájékoztattak, hogy „…a vizsgálatról és az azzal kapcsolatban
a hivatal tudomására jutott tényekrõl, információkról, az adóhatóság konkrét
megállapításairól és azok eredményérõl – a bejelentéssel érintett adózó
hozzájárulása, illetve egyéb törvényi felhatalmazás hiányában – nem áll
módunkban felvilágosítást adni.

Kérem a Tisztelt Fõügyészséget:
- Amennyiben úgy ítélik meg, hogy beadványom kiegészítésre szorul errõl
szíveskedjenek értesíteni.
- Szükség esetén az APEH-tól kérjék át a részükre megküldött bizonyítékaimat.

Gödöllõ. 2011. február 02.

Tisztelettel:
Reisz Zoltán