A líbiai erõszakos események hírére újra csúcsot dönt a kõolaj ára. Líbia naponta csaknem kétmillió hordónyi olajat termel ki, Európa egyik legfontosabb energiaszállító partnere. De nemcsak az olaj, az arany ára is ugrott.

Januárban, a tunéziai zavargások egy fiatal utcai árus miatt törtek ki, aki felgyújtotta magát, mert a rendõrök elkobozták a standján árult gyümölcsöt. A fiú sorsát magáénak valló tömeg addig tüntetett, míg elkergette a hat ciklus óta uralkodó elnököt.

A tunéziai jázminos forradalommal elindult a dominó. Támogató tüntetések kezdõdtek, a leghevesebbek Egyiptomban, a térség másik diktatórikus országában, ahol a tömeg a brutális megtorlások ellenére is kiharcolta az elnök lemondását. Jordániában új kormányt követeltek és kaptak is az utcára vonulók, Algériában egy hete tartanak a megmozdulások, Marokkóban is tüntetésekrõl hallani, Bahreinben pedig, ahol a monarchia megdöntését követelik a tüntetõk, hat halottról tudni. Összecsapásokról szólnak a hírek Jemenbõl, de Iránban is a kormány ellen tüntetnek. A legfrissebb hírek szerint pedig Líbiában már több mint 230 halálos áldozata van a megmozdulásoknak.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ nem számít arra, hogy európai értelemben vett demokráciák jönnének létre a térségben. Szerinte a Kadhafi-rezsimnek is már csak napjai vannak hátra, a változás viszont attól függ, hogyan osztják majd el a jövedelmeket. „Kérdés, hogy tudják-e a feszültséget szociális értelemben kezelni, a szegényeknek tudnak-e pénzt, élelmet, munkahelyet teremteni, különösen a fiatalságnak perspektívát”- magyarázta a szakértõ, aki szerint, ha ez nem történik meg, az az iszlamistáknak kedvez majd. Tálas Péter úgy látja, Líbiával nem ér véget a hullám, Algériában és Marokkóban is hasonló tüntetésekre lehet számítani.

Líbia viszont érzékeny pont a világgazdaságban, a 10 leggazdagabb kõolaj tartalékkal rendelkezõ ország egyike. Az erõszakos események hírére három éves csúcsra, hordónként 105 dollárra emelkedett a kõolaj ára. A befektetõk félnek, hogy nem lesz elég olaj, ez nyomja fel az árat. Szakértõk szerint még 3-4 százalékkal emelkedhet az olajár. „Rövidtávon nem számítok drámai változásra, döntõen azért, mert minden fejlett országban elég komoly készletek vannak tartalékban az ilyen váratlan események kezeléséhez. Európában például kötelezõ a 90 napos készlettartás”- nyilatkozta Hegedûs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetõje.

Az olajár miatt a MOL szerdától 5 forinttal emeli a benzin, 2 forinttal a gázolaj árát. De tovább is drágulhat az üzemanyag, ha gyengül a forint, és tovább drágul az olaj. Ami biztosan emelkedik viszont, az arany ára. A bizonytalan piacon ugyanis a nemesfém menedéket jelent a befektetõknek.

Forrás: Link