No, akkor ott is lehet rendszert váltani!
Kedden döntést hozott az országban immár 19 éve érvényben lévõ szükségállapot feloldásáról az algériai kormány.
A döntés akkor lép életbe, mikor a rendelet megjelenik a hivatalos közlönyben. Az algériai APS hírügynökség szerint ez "azonnal" megtörténik. A lépésnek nyilván az a célja, hogy az ellenzék egyik legfontosabb követelésének teljesítésével megpróbálják megakadályozni az arab világon végigsöprõ tiltakozó hullám algériai megjelenését, pontosabban megerõsödését. Algírban már két hete vannak tüntetések, de ezeken eddig csak néhány száz, illetve legfeljebb néhány ezer ember vett részt.

A szükségállapotot 1992 februárjában vezették be az észak-afrikai országban, ezzel küzdve az iszlám radikális erõk által indított gerillamozgalom ellen. Az 1991 decemberi algériai parlamenti választásokat ugyanis az iráni típusú muzulmán állam létrehozását ígérõ Iszlám Üdvfront (FIS) már az elsõ fordulóban gyakorlatilag megnyerte, de a korabeli algériai vezetés inkább meg sem szervezte a második fordulót, csak hogy megakadályozza az iszlám szervezet hatalomra jutását. A FIS ezt követõen felszólította híveit, hogy akár fegyveresen is, de védjék meg gyõzelmüket: s ezzel egy hosszú idõn át tartó, mintegy 200 ezer halálos áldozatot követelõ polgárháború kezdõdött.
A terrortámadások száma azonban az elmúlt években jelentõsen csökkent, s az ellenzék úgy véli, hogy a szükségállapot rendelkezései immár inkább csak a politikai szabadságjogok korlátozását szolgálják. Püspök László algíri magyar nagykövet az MTI-nek adott hétfõi nyilatkozatában úgy vélte, hogy a kormányzat szempontjából valószínûleg eddig kényelmes volt megtartani a szükségállapotot, mert sok mindennek a kezelését leegyszerûsítette. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy még nem szûntek meg teljesen a terrorakciók: az algériai rendszernek igen nagy erõkkel azt sikerült elérnie, hogy a nagyvárosokban - erõs rendõri jelenléttel - szavatolja a biztonságot, s a szélsõséges erõket Algéria déli részébe szorították vissza. Püspök közölt egy becslést, amely diplomáciai körökbõl származik: eszerint egész Algériában havonta 3-4 olyan ügy van, amit terroristának vagy terroristagyanús támadásnak lehet minõsíteni.

Forrás: Link