(Defontos lett ez az alkotmény!)

Ferenc József 1849. március 4-én császári pátenssel kiadta az oktrojált alkotmányt, hivatalos nevén az olmützi alkotmányt. Az oktrojált alkotmányt büntetésnek szánta a magyarok számára, de sohasem lépett életbe, mert az osztrák monarchia minden népcsoportja tiltakozott ellene. Az ismert mondás szerint õk azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül: a centralizált, abszolutista államot. Ha minden jól megy, 2011. március 4-én megkapjuk a Fidesztõl az újabb oktrojált alkotmányt, mint a centralizált állam már megkezdett kiépítésének a betetõzését. Ám arra sem felesleges emlékeztetni, hogy a magyarok már 1849-ben is annyira felháborodtak az oktrojált alkotmányon, hogy 1849. április 14-én kimondták a Habsburg ház trónfosztását. Az újabb oktrojált alkotmány szerzõire is hasonló sors vár a nem oly távoli jövõben.

De ideje lenne már belátni, hogy a jelenlegi helyzetet két óriási szabályozási deficit készítette elõ, amiért a baloldal felelõs. Ezért indokolatlan, hogy sokan hiányolják az azonnali tömeges felháborodást a Fidesz alkotmányellenes alkotmányozási ámokfutása ellen. Egyrészt a bal-liberális oldalon évtizedekig az a tévhit uralkodott, hogy elegendõ az alapjogok elvont szabályozása, mert a civil társadalom úgyis megteszi a magáét. Ennek a nézetnek a hívei Amerikába, vagy bármelyik fejlett demokratikus országba álmodták magukat, bár a gyûlöletbeszédrõl szóló viták kapcsán az is kiderült, hogy sok nyugati országban igenis jogilag is korlátozzák a szélsõjobb fellépéseit és nem várnak a többség spontán felháborodására. Másrészt az új demokratikus állam nagyon gyengén, igen alacsony hatékonysággal mûködött. A gyalogmagyart nemcsak a gazdasági válság, az életszínvonal csökkenés és a munkanélküliség rázta meg, hanem a közbiztonság meggyengülése is. Egy 2009-es felmérés szerint az emberek 74 százaléka támogatja ugyan a demokráciát, de 41 százaléka azt vallja, hogy a demokrácia nem képes a közrend fenntartására.

Akárhogy is ragozzuk, tudomásul kell vennünk, hogy nyolc év szoclib kormányzás után tömeges elégedetlenség alakult ki a szélesebb értelemben vett közbiztonság és közrend hiánya miatt. Most még tart a tömegfelháborodás a gyenge állam miatt, az újabb tömegfelháborodásra még egy-két évet várni kell. A keservesen megtapasztalt gyenge állam helyett az új kormány ránk hozta az erõs államot, és a társadalom még nyitott az erõs állam elfogadására. Elõször ebben is csalódnia kell, de a Fidesz ámokfutása révén ez gyorsan be fog következni.

A Fidesz alkotmányellenes alkotmányozása, a demokratikus alkotmány szellemének meggyalázása láthatólag két szakaszra tagolódik. A Fidesz kormány elsõ két hónapjában az alkotmányos szerkezet egésze formailag nem változott ugyan, de máris komoly változások mentek végbe az állami intézmények pártkatonák általi megszállásával. Kitûnt már korábban az ügyészséggel, hogy az állami intézmények önállósága súlyos veszélyeket is hordoz magában. Ugyanis vezetõ posztjaik elfoglalása nemcsak semlegesíteni képes az állami intézmények ellenõrzõ és kiegyensúlyozó funkcióját, hanem éppenséggel a komoly károkat is tud okozni a Kaya Ibrahim és Joszif Tót jellegû figurák szabad garázdálkodásával. Ám a Fidesz azzal sem elégedett meg, hogy a meglévõ alkotmányt az ellenkezõjére fordította, hanem annak kiüresítése után tavaszra olyan új alkotmány akar, ami számára biztosítékokat is tartalmaz a hatalomba való beágyazottságra. Ez lesz az igazi oktrojált alkotmány, a centralizált államhatalom megtestesülése, ami egy megfelelõen beszûkített választási rendszerrel a megálmodói szerint alkalmas lesz hosszú távon is a narancsuralom megtartására.

Nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben az új alkotmány elõkészületeirõl szóló vita került az érdeklõdés középpontjába, mert az új alkotmány kerül majd õsztõl a politikai harcok középpontjába is. A végrehajtó hatalom további erõsítése, a hatalomcentralizálás és a népszavazás korlátozása még nem izgatja a tisztelt publikumot, mert a súlyos válságkezelés idõszakában az embereket inkább a gazdasági kérdések foglalkoztatják. Az októberi önkormányzati választások után azonban új helyzet lesz. Egyfelõl kiépül a Fidesz hatalmi erõdje, másfelõl megkezdõdik gazdasági vonalon a tömegfelháborodás kora, mert a Fidesznek elõ kell jönnie az eddig halogatott strukturális reformokkal és megszorító intézkedésekkel.

Amíg a Fidesz a hatalomcentralizáción buzgólkodik és a saját "házi használatára" készít oktrojált alkotmányt, ami polarizálja a lakosságot, addig a fejlett európai országok éppen az ellentétes irányba indultak el. A közös értékrendre épülõ, a társadalom nagy többsége által elfogadott alkotmánynak integráló ereje van, létrehozza az alkotmányos patriotizmust, azt a gazdagon tagolt kulturális szövedéket, amely mûködõképessé teszi a közintézményeket, és ezzel legitimálja a demokratikus berendezkedést. Újra a Lajtán túlról fog fújni a szabadság szele, hiszen ott az oktrojált alkotmány már csak iskolai tananyag és történelmi tanulság.

Forrás: Népszava-információ