Szia Imre! Áldás!
Itt van egy írás tõlem, ha gondolod, közöld le az oldalon. Ha nem, akkor sem sértõdök meg:)) Baráti üdvözlettel.

A hülyék, lusták, tehetségtelenek uralma
Mivel 43 évesen körülbelül tizedszer futok bele ugyanabba a jelenségbe, úgy gondolom, hogy megosztanám Veletek az élményeimet, - talán más is hasonló problémával küzd:

Azt vettem észre, hogy a mai, (el)borzasztóan humánus társadalmunkban nem csak toleráljuk, de sokszor még bátorítjuk, honoráljuk, támogatjuk a hülyeséget, a devianciát,
a butaságot, a lustaságot, - mert hát a kisebbségnek is van "joga"....szerintem a trend fordulóban van, a többségi társadalmat alkotják a hülyék, és a normálisak kerültek, kerülnek elnyomásba.
Azt még csak furcsálltam, hogy fõiskolán, aki vért pisilt, annyit tanult, és tudott is, sose kaphatott ötöst, és mindig megvolt az indok, hogy miért is nem.
A romalány ugyanakkor, meg sem kellett, hogy szólaljon, minden egyes szót beletukmált a tanár, majd kihúzta belõle, "Rozi" így mindig megkapta a hármast. Ezért, hát többnyire be sem járt, míg más, felnõtt, családos, dolgozó emberek péntek délután kettõtõl szombat este nyolcig a fõiskola cseppet sem kényelmes padjait koptatták.

Aztán már kezdtem kiakadni, amikor felvételizni készülõ középiskolás fiam elmagyarázta, hogy, ha lenne igazolása, hogy õ "discalculaciától" szenved, vagy "dislexiától", akkor
az + 50 pontot érne a felvételi eljárásnál.(egy középfokú nyelvvizsga akkoriban 35 pontot ért....) Sajnos, matekból csak hármas, de nem elég hülye a plusz pontokhoz. Hát, ezt buktad, fiam.
Mondta azt is, ha roma származású lenne, az is plusz pontot érne, mire én: ó, hát az könnyen megoldható, szépen bevonulunk az Önkormányzathoz, hivatalos eljárás keretében kijelentjük, hogy romák vagyunk, és akkor jár a pont. Bizony ám! mert a világon egyedül állóan, Magyarországon mindenki az, aminek vallja magát!

Persze, a gyerek hallani sem akart errõl, és én sem gondoltam komolyan, de azért ez a dolog már ingerelt.

Munkahelyek.
Igen, manapság sokkal több az eszkimó, mint amennyi a fóka. 3 éven belül harmadszor fordul velem elõ, hogy gazdasági okokból bekövetkezõ létszámleépítésnél
engem küldenek el, mert: "...Te vagy a legképzettebb, tudsz nyelvet, két szakmád is van, könnyebben találsz magadnak valamit, tudod, Gipsz Jakab-nak csak egy érettségije
van, egy szót nem makog semmilyen nyelven, és hát arról sincsen papírja, amit csinál, most mondd meg, hogy tegyem az utcára kicsi gyerekkel? Hidd el, te könnyen és gyorsan fogsz magadnak másik állást találni"- mondja a fõnök, persze, közben nem néz a szemembe, és a beszélgetés óta kerül. Azt nem említi, hogy Gipsz Jakab persze, olcsóbb is....
Érdekes szituáció. Elgondolkodtató. Másodszor járok úgy, hogy a munkaadó "szociális érzékenysége" úgy alakítja a helyzetet, hogy a kevesebbet tudó, kevésbé képzett, kevésbé talpraesett embernek biztos marad az állása, a megélhetése, annak, akivel érdekes módon mindenki elégedett, mindenki szeret együtt dolgozni - felmondanak...
(csak zárójelben jegyezném meg, hogy a munkaadók szociális érzékenysége valahogy nem mutatkozik meg akkor, amikor a munkabérrõl és egyéb juttatásokról tárgyalunk...)

Most akkor hogy is van ez? minél hülyébb, annál jobb? ha plusz pontot, plusz támogatást ér, akkor õt vesszük fel, õt alkalmazzuk, akármennyire is képtelen esetleg új dolgokat megtanulni? Ha elég hülye a gyerek, mehet akár egyetemre is, mert több állami támogatás jár utána?

Kérdésem csak egy lenne: ha ezen gondolat mentén elképzelünk egy olyan mûtétet, ahol az életünk, vagy egészségünk a tét, vajon kell-e imádkoznunk, hogy olyan orvos mûtsön, aki tudja is, hogy mit csinál???

Szép napot mindenkinek.
Elv-hû