Az elsõ között érinthetik Magyarországot azok a változások, amiket Oroszország a gázszállítás terén szeretne elérni az EU-val. Egyelõre nyitott kérdés, hogy mindez hogy hat majd a gáz árára - írja az EurActiv.
Több jel mutat arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtöki brüsszeli látogatásán jelentõs változást szeretne elérni az európai gázkereskedelem terén. Orosz vezetõk hivatalosan kérték az EU harmadik energia irányelv-csomagjának megváltoztatását.

Az orosz EU-nagykövet olyan nyilatkozatokkal próbálja puhítani Brüsszelt, miszerint a tárgyalások „talán kellemetlen” eredménnyel zárulhatnak.
Oroszország szeretne egy „útitervet” aláírni az Európai Unióba tartó földgázszállítások érdekében, nyilatkozta Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató az orosz sajtónak a napokban. Miller szerint ezt az ügyet is fel fogják vetni Putyin brüsszeli látogatásán, ahol egyben „tisztázni szeretnék” az EU által elfogadott és idén életbe lépõ harmadik irányelv-csomag bizonyos részleteit is.

Nálunk már ketyeg az óra
Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-nagykövete szerint Putyin és brüsszeli partnerei megbeszélései várhatóan részletekbe menõek, „talán kellemetlenek” lesznek. „Néhány ország igen szigorúan értelmezi az energia csomagot” – idézi az EurActiv a nagykövetet, hozzátéve, hogy a gázinfrastruktúra államosításának és az oroszokkal szembeni akadályok felállításának komoly következményei lehetnek. A változások Magyarországot az elsõk között érinthetik, mivel az Oroszországgal kötött gázexportõri szerzõdésünk 2015-ben lejár.
Oroszország fõ célja az EU március 3-án hatályba lépõ új belsõ gázpiaci rendtartásának megváltoztatása, vagy az ennek hatályba lépése elõtt kötött hosszú távú gázexportõri szerzõdések megváltoztatása. A fõ vitapont a gáz árképzésének az alapja, a csõvezetékek feletti rendelkezési jogok, illetve a gázárak rögzítésének idõtávja. Az oroszok elfogadhatatlannak tartják, ha az új szabályokra hivatkozva államosítják az orosz tulajdonú eszközöket – ahogyan ezt Litvánia megtette – és az ilyen országokkal szemben azonnali gázáremeléssel válaszolnak. Hosszú távon azzal fenyegetnek, hogy visszafogják a gáztermelést, és így emelik meg a gáz árát.
Az tény, hogy amennyiben az orosz árazási képletet fel kell adni, a gáz ára éven belül és évenként is igen jelentõsen változhatna. Ez jelenleg némi könnyebbséget okozhatna a legtöbb európai fogyasztónak, néhány éven belül azonban várhatóan az eddig elõrejelzettnél nagyobb áremeléssel járna. Magyarországon jelenleg is alacsony a lakossági gáz ára, a jövõbeni áremelkedések ellen azonban az ország egyelõre védtelen.

Magasabb kockázat – magasabb hozam
Valerij Jazev, az Orosz Gáztársaság elnökének az orosz médiában megjelent írásában tényszerûen mutatja be a harmadik irányelvcsomag után létrejövõ három lehetséges állapotot. Az egyik lehetõség, hogy a szállítók eladják a csõvezetékeiket. A másik lehetõség, hogy a vállalatokat feldarabolják, és országonként egy gázrendszer-irányító hangolja össze a gázvezetékekben áramló gázt és uralkodó nyomást, A harmadik lehetõség, hogy a vállalat egyben marad, de egy különleges igazgatósági testület garantálja, hogy a szállítási és a logisztikai kérdésekrõl külön döntés születik.

Litvánia az új irányelvcsomagra hivatkozva szétszedte a Lietuvos Dujos gázvállalatát, amelyben nem mellesleg a Gazprom is részvényes, egy gázszállító és egy gázkereskedõ vállalatra. A gázkereskedõ vállalat a litván kormány tulajdonosi irányítása alá került. A Gazprom szerint viszont Litvánia egyszerûen az európai irányelvek mögé bújva akarta államosítani a vállalatot.
Ki kényszeríti rá a másikra a játékszabályokat?
Jazev, aki a Gazpromban betöltött tisztsége mellett nem mellesleg az orosz alsóház alelnöke, az ilyen lépéseket a Gazprom részérõl olyan „kockázati tényezõknek” nevezte, ami miatt megemelik a Litvániába szállított gáz árát. Egyúttal hivatalos levélben kérte az Európai Uniót, hogy javítsa ki a harmadik irányelvcsomagot, amire még nem nagyon volt példa.
Az Orosz Gáztársaság elnöke azt mondta az orosz sajtónak, hogy a március 3-án hatályba lépõ harmadik irányelvcsomagot és az azt értelmezõ bizottsági rendeletet „közvetlen gazdasági elõítélettel” hozza a Gazpromot kedvezõtlen helyzetbe és ezért a Gazprom arra kéri az EU-t, hogy változtassa meg a játszma szabályait.
A Gazprom újra fogja értékelni a hosszú távú gázexportõri szerzõdéseit az európai ügyfeleivel a leszállítási pont és a leszállítási feltételek tekintetében, mondta Jazev. Az is egy lehetõség, hogy a Gazprom elfogadja az új játékszabályokat, és egyenesen az azonnali piacra szállít a hosszú távú szerzõdéses feltételek helyett, ami miatt rövid távon a gázárak csökkenhetnek is. A gáz azonnali piacán ugyanis a jelenleg olcsó, másodlagos LNG cseppfolyós gáz ára a meghatározó, ami viszonylag alacsony az európai fogyasztás válság utáni fogyókúrája miatt. A hosszú távú szerzõdéses árak elsõsorban az olajhoz, illetve más fûtõanyagok árához vannak kötve, és késéssel követik az árváltozásokat. Jazev szerint hosszú távon egy ilyen elmozdulás azonban káros lesz Európa számára.
A fenyegetést nyomatékosítandó Jamaz újra szóba hozta annak a gázkartellnek a lehetõségét, amit korábban Putyin jelenlegi orosz miniszterelnök vetett fel egy erélyesebb tárgyalás elõtt. Ennek keretében Oroszország megpróbálná a gáz eladási árát „koordinálni” azokkal a közel-keleti és arab államokkal, akik szintén szállítanak gázt az EU-ba.

Forrás: Link