A BZSH Páva utcai Körzete a fõváros fiatalos és dinamikusan fejlõdõ zsidó közösségeinek egyike, amelynek számos fiatal és középkorú tagja van. A vezetõség menedzser szemlélettel irányítja a kilét, a modern kommunikáció eszközeit is felhasználva tartva össze a kis csapatot. Nem siránkoznak és kéregetnek, ehelyett híveik önkéntességére és részvételére építenek. A hazai zsidó közösség egyik nagy reménységének tartott Dr. Gádor György ügyvéddel, a BZSH Páva utcai Körzetének elnökével Szilágyi Iván Péter beszélgetett. Lehet e önfenntartó körzetet létrehozni? Milyen egy kóser házibuli?

-Hogyan teltek az elmúlt hónapok a Páva utcában, mennyi embert tudtak megmozgatni?
-Minden pénteken van istentiszteletünk stabil minjennel, szeptembertõl-május végéig este hatkor, nyáron pedig este 7 órától. Szombat délelõtti istentiszteleteink reggel fél 10-kor kezdõdnek 2-1-es beosztásban: két egymást követõ szombat délelõtt imádkozunk, majd egy hét pihenés következik, hogy híveink családi programokat szervezhessenek vagy egyszerûen kipihenhessék a munkahetet. Majd megint két olyan szombat délelõttöt tartunk, amikor összegyûlünk imára. Az õszi ünnepek minden napján megvolt a minjen, reggel és este egyaránt.

Új sámeszünk van Pataki Andris személyében. Kifejezetten jól jártunk vele, nemcsak azért, mert beleszámít a minjenbe, hanem mert tud imádkozni (együtt tanulunk a Visegrádi utcában) és otthonosan mozog a zsinagógában. Az a tény, hogy egy volt Scheiberes diák rendszeresen zsinagógába jár és még a sámeszi munkakör betöltésére is alkalmas, közösségünk oktatási rendszerének fejlõdését mutatja.
-A szombat délelõtti minjen megteremtése sok körzetben nagy kihívást jelent (ha egyáltalán megkísérlik). Önök hogy állnak ezzel?

-Az elmúlt évekhez hasonlóan most is minden héten idegeskedünk, de ez így természetes. Aki nem aggódik azért, hogy meglesz-e a szombati minjen, az ellustul vagy annyi pénze és lehetõsége van, hogy nyugodtan hátradõlhet. Budapesten számos mûködõ zsinagóga van és a hívek nagy része több helyet is látogat és váltogat. Ha rossz az idõ, ha sokan betegek vagy hosszú hétvége van-bizony szorítunk, hogy meg lesz-e a kellõ létszám. Ennek ellenére az elmúlt években csak egyszer fordult elõ, hogy nem volt meg az imához szükséges 10 zsidó férfi. Szombat délelõtti imáinkra minimum 12-14 férfi jön el, annak ellenére, hogy mi nem adunk nagy kidust, nem dõzsölünk. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban a szombati istentisztelet után általában kidus bõséges ebéd van, állófogadással és pincérekkel.

-Az agitatív és hívõcsalogató célzatú népetetés Magyarországon sem ritka.
-A mi körzetünkben is megvan, csak korlátok között tartva. Péntek esti kidusaink kifejezetten bõségesek, amely annak köszönhetõ, hogy jól és ügyesen vegyítjük a rendeléseket a különbözõ kóser konyhákból, amelyek kínálatát kiegészítjük a saját kóser konyhánkban készített ételekkel. Konyhánkban elsõsorban reform ételeket, finom és egészséges salátákat szoktunk összerakni. Ajánljuk mindenkinek az ún. Mátyás halat. Ez mûanyag tasakos olajos hering. Mi általában kb. negyvenen vagyunk a kidduson. A recept 40 vendégre: végy 10 tasak olajos heringet és minimum egy kiló lilahagymát. Gyere be a zsinagógába csütörtök este, vágd ujjnyi csíkokra a heringfilét, és vékony karikára a hagymát. Az egészet egy nagy üvegtálban keverd el, fedjed le frissen tartó fóliával. Gyakorlatilag egy napon keresztül érnek össze az ízek. A hagyma felszívja az olajat, megpuhul enyhíti az egyébként erõs sósságát az ételnek, és finom ízt ad a halnak.

Barchesszel tálaljuk, akik nem eszik a halat õk keménytojást, vagy zsidótojást kapnak. De szoktunk rendelni padlizsánpástétomot és májast is. Mindezek mellé friss salátát kínálunk. Ezek ugyan hideg elõételek, de finomak és akár vacsorának is beillenek.
-Hogy zajlik egy tipikus péntek este a Páva utcában?
-Imádkozunk, majd kidust tartunk és hosszasan beszélgetünk. Sokszor az éjféli órákig. Kész baráti körök is látogatnak bennünket, összetartó közösséget alkotva. A háború után vált jellemzõvé, hogy péntek este többen mentek zsinagógába, mint szombat délelõtt.
A szocializmusban ennek politikai oka, mellékzöngéje is volt, mivel péntek este a sötétben kevesebben látták az imára igyekvõket, mint napközben. A szombati nap ezenkívül sokáig munkanap volt Magyarországon és emiatt sem tudtak imára menni az emberek.
-Minjen sok helyen van, de kevés a valós közösség, az ízig-vérig Sábesz. Megimádkoznak az emberek, egy-két udvariassági mondat, kedves és kedvetlen beszólás, aztán hazamennek.

-Minden zsinagóga közösségi tér is, amit tudatosan kell használnia az adott körzet vezetésének. Az élõ és aktív közösségért mi például azzal próbálunk tenni, hogy a zsinagóga szûk elõterébe kitettünk egy padot, kis teát, poharakat. Az emberek megállnak, töltenek, elbeszélgetnek. Ugyanez vonatkozik a kidusra is, amelynek megvannak a maga szabályai, de emellett nem tilos beszélgetni, az elmúlt hét eseményeit megbeszélni és vicceket mesélni. Embere válogatja ki, hogy éli meg a péntek estéket: van aki az istentisztelet után bemegy és üldögél egy kicsit a nagyzsinagógában, hogy lélekben elhunyt szüleivel-nagyszüleivel „lehessen”.
-A fiatalok megszólításával hogy állnak?
-Kezdetben mi is az alapján építkeztünk, hogy kell egy mag, akire lehet tömeget építeni és még zsidó is. Mára teljes a korfa, unokától a nagymamáig, de a lányok aránya nagyobb, mint a fiúké. Van egy stabil látogatói körünk, amit tagságnak is nevezhetünk, mert önkéntes adománnyal és pénzzel is segíti közösségi életünket. A legutóbbi széder estén például 15-20 önkéntesünk dolgozott.
-Külön meg kell kérni õket vagy maguktól is jönnek?
-Kérni kell és utána meg kell köszönni segítségüket. Az elismerés és hála, a motiváció nagyon fontos. Ezeket az alapvetõ menedzsment-fogásokat mindig alkalmazni kell. Meg is lett az eredményük: odafigyelésünknek köszönhetõen önkénteseink száma az elmúlt években megduplázódott.

-Hisz az önfenntartó zsinagógákban, lenne létjogosultságuk Magyarországon?
-Ez egy cél, amit el kell érni, mert a Mazsihisz-nek évrõl-évre kisebb összeg áll rendelkezésére. A kormány is meghúzta a nadrágszíjat-a sajátját ugyanúgy, mint a miénket. A miénk jobban fáj. Most még nem tudnánk a saját lábunkra állni, talán csak akkor, ha jóval kevesebb szolgáltatást nyújtanánk. A Mazsihisz-nek rengeteg olyan feladata van, amelyekre bizony költeni kell. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne áldozzunk olyan alapvetõ célokra, mint szociális intézményeink, temetõink vagy a kóser étkeztetés fenntartása. Ezek a költségek és állandó felügyeletet igénylõ feladatok mind a hitközséget terhelik. A Mazsihisz mellett versenytársként megjelenõ más zsidó szervezeteknek ilyen kötelezettségeik nincsenek, az õ helyzetük emiatt jóval könnyebb. Nekik az hitélet mellett maximum az oktatási rendszerüket, tanfolyamaikat kell fenntartaniuk, kész intézményeket nem.

-A pálya szélérõl mindig könnyebb okosnak lenni, közösségünk bõvelkedik önkéntes „zsidó bírókban”, akik elõszeretettel ítélkeznek, nyilatkoznak és blogolnak. Milyen rendszeres szolgáltatásokat nyújt például a Páva utcai Körzet?
-Kisebb-nagyobb szünetekkel Talmud Tórát szervezünk, Totha Péter Joel rabbi úr is tanít, emellett rövidesen egy ORZSE-t végzett leányzó is elkezd dolgozni nálunk, ivritet és vallást oktatva. A Holokauszt Dokumentációs Emlékközpontban havi egy alkalommal, csütörtökönként este hattól Pécsi Katalin Könyvesték címen irodalmi estéket szervez, amelyet a meghívott elõadóknak ajándékozott kóser borral ill. pálinkával támogatunk.

-Nemsokára itt van Hanuka. Rendhagyó programokkal készülnek.
-Folyamatos kapcsolatban vagyunk a Magyar Hallássérült Zsidók Egyesületével, tagjaik minden kisebb-nagyobb ünnepünkön részt vesznek és az istentisztelet teljes szövegét a jeltolmács „jeleli” nekik. December 12-én szombat este 6 órakor találkozunk legközelebb velük. Tervezzük, hogy a közeljövõben „házibulit” szervezünk, új tagok toborzása, csapatépítõ és adományszervezõ céllal, amely részben piknik lesz. Barátainkat a kósersági szabályok miatt arra kérjük, hogy röviditalt, kósert bort vagy pénzadományt hozzanak.

-Milyen egy kóser házibuli?
-Lesz tanulás, áldásmondás, hávdála, majd beszélgetünk és zenét hallgatunk. Nem akarjuk agyonszervezni az estét. Egy hangulatos, dumálgatós kötetlen összejövetelt szervezünk, amelyen arról is megemlékezünk, hogy 2009-ben 20 éves a UJS zsidó ifjúsági szervezet.
-Tánc lesz? Mert anélkül nincs igazi házibuli.
-Aki akar, táncolhat. Hifi-torony és zene lesz hozzá. Természetesen nem a zsinagógai térben fogunk mulatozni, hanem a lépcsõházban és a kidus teremben.
-Nagy változások történtek életében…
-A legnagyobb az volt, hogy megnõsültem. Aki szeretne megnézni egy vidám zsidó esküvõt felvételrõl, annak jó szórakozást kívánok. A Füles Videó gondozásában „ A lazacok visszatérnek” címmel a www.sofar.hu oldalon megjelent egy rövidfilm rólunk.:)
-Mázltov!
-Köszönöm. Ezenkívül alapítása óta tagja vagyok a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Közép-Magyarországi Regionális Ifjúsági Tanácsának, amely egy állami jellegû pályázati forrás elosztó és ifjúság szakma fejlesztõ szervezet. Elsõsorban nyári táborokat támogatunk. Nemrég a hasonló feladatokat ellátó Budapesti Ifjúsági Tanács alelnökévé választottak. A következõ évek során a pályázati alap remélhetõleg több és több pénzzel rendelkezik majd, amelybõl a KM-RIT ill. a Fõváros ifjúsági civil szervezeteket támogathat. Mindenkit arra bíztatok, hogy figyelje a felhívásokat és pályázzon, mert ez is az önfenntartó zsidó közösségek irányába vezet.

Szilágyi Iván Péter

Forrás: Link