Vad találgatás: hamarosan lemondhat a miniszterelnök
A bolgár köztársasági elnök összehívta a Nemzetbiztonsági Konzultációs Tanácsot (KSzNSz), hogy tárgyaljanak többek közt a titkos lehallgatási módszerekrõl (SzRSz), a schengeni csatlakozásról, a vámõrség és a belügyminiszter jogköreirõl. A tárgyaláson a bolgár politikai élet vezetõi több órás konzultáción értékelték az ország jelenlegi nemzetbiztonsági állapotát és felkészültségét.

Közel öt órán át tartó egyeztetés után sem született konszenzus a parlamenti pártok vezetõi, a kormány, az államfõ és a titkosszolgálatok emberei között a titkos lehallgatási eszközök (ismertebb nevén – SzRSz-ek) törvényes használatáról és ellenõrzésérõl. A KSzNSz összehívásának fõ indoka a több mint egy hónapja kirobbant lehallgatási botrány volt, mely során a vámõrség igazgatóját, Vánjo Tánevet a belügyminisztérium utasítására a titkosszolgálatok lehallgatták.

„A KSzNSz nem tudott közös határozatot hozni, bizonyos kérdésekben leküzdhetetlen véleményütközések alakultak ki a tárgyaló felek között” – nyilatkozta Georgi Parvanov köztársasági elnök. A Köztársasági Elnöki Hivatal még nem publikálta a tárgyalások szó szerinti jegyzõkönyvét, de az újságírók értesülése szerint az államfõ indítványt tett a Miniszteri Tanácstól független nemzeti ügynökség felállítására. Az ügynökség feladata az SzRSz-ek törvényes kontrollja lenne. A tárgyalások után sem Bojko Boriszov miniszterelnök, sem Parvanov nem kívánt részletesebb tájékoztatást adni a kialakult helyzetrõl. A kormányfõ azonban láthatóan elégedett volt a tárgyalások kimenetelével. „A tárgyalások nem a témák konfliktusos mivolta miatt húzódtak el. Elégedett vagyok azzal, hogy számos építõ javaslatunkat megvitatták és támogatták” – felelte a kormányfõ az egyik feltett kérdésre.
Szergej Sztanisev, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) elnöke szerint a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) pártnak elõször el kellene ismernie, hogy komoly visszaélések történtek, állampolgári jogokat sértettek meg, s csak azután lehet a kiutat keresni. Sztanisev véleményét bizonyos fokig a februárban végzett népszerûségi felmérések is alátámasztják, melyek szerint a lehallgatási botrány következtében szinte az összes párt népszerûségi mutatója csökkent a lakosság körében. A volt kormányfõ megjegyezte, hogy a BSZP saját törvényjavaslatot fog kidolgozni az SzRSz-ek kontrolljáról.

A bolgár politikai elit krémje egyeztet a nemzetbiztonságról
Nagy meglepetést keltett a hét elején Boriszov azon döntése, hogy a lehallgatási botrány egyik fõszereplõjét, Cvetan Cvetanov belügyminisztert nevezte ki a GERB választási kampánystábja vezetõjének. A sokat támadott miniszter a szakértõk szerint is komolyan ronthatja a kormánypárt esélyeit az idén esedékes köztársasági elnöki- és helyhatósági választásokon.
A közelmúltban még biztos államfõ-jelöltnek titulált Cvetanovot sokan már a miniszteri poszton sem látják szívesen, így Boriszov nehéz választás elõtt állt. A kormányfõ talán a legelegánsabb megoldást választotta – a jobbkezének tartott belügyminisztert nem váltja le posztjáról, hanem egy idõ múlva õ maga mondhat le az új tisztséggel való összeférhetetlenség miatt. Számos érdekes lehetõséget mérlegeltek az utóbbi idõben a politológusok Bulgáriában, az egyik ilyen találgatás szerint maga Boriszov lehet az elnökjelölt, ugyanis õ a harmadik legkedveltebb bolgár politikus a lakosság körében. A kormányfõ, az orosz mintát követve, egyik bizalmasát ültethetné a miniszterelnöki székbe, így biztosítva saját és pártja hatalmának megszilárdítását.

A tárgyalás során nem csak a titkosszolgálati jogköröket feszegették a honatyák és más vezetõ politikusok, szó esett a vámõrségrõl és a rendõrségrõl is. Konszenzus alakult ki arról, hogy a Vámõrséget újra felruházzák rendõrségi jogkörökkel, ugyanis ezeket 2006-ban az elõzõ, szocialista kormányzat megvonta a szervezettõl. Szimeon Djankov pénzügyminiszter szerint törvényjavaslat készül arról, hogy a Belügyminisztériumhoz kerülnek egyes felügyeleti jogok az adókat és járulékokat illetõen. Másik lényeges megvitatott kérdés a dohánytermékek és az alkoholtartalmú italok járulékának csökkentése és az ebbõl eredõ csempészeti tevékenység tendenciáinak változása volt. Djankov szerint nincs bevételkiesés a megnövekedett járuléki adó és az így megnövekedett csempésztevékenység összefüggése miatt. A miniszter kifejtette, hogy 2010-ben 3,7 százalékkal növekedtek a dohánytermékek után fizetett ÁFA-bevételek 2009-hez viszonyítva. Boriszovnak és Djankovnak végül sikerült keresztülvinni javaslatukat, hogy ne nyúljanak a dohánytermékek járulékadójának szintéjéhez.
Legnagyobb egyetértés a schengeni csatlakozásról szóló tárgyalások témájában alakult ki. Közös határozat született a Romániával összehangolt közös fellépésrõl a mihamarabbi csatlakozás érdekében, ugyanis a két tagállam március közepére biztosítja a 100 százalékos készenléti állapot feltételeit. Boriszov azt is közölte, hogy a bolgár parlamenti pártok közös akciót fognak indítani, hogy meggyõzzék az európai pártcsaládok többi tagjait is az ország felkészültségérõl.

Forrás: Link