Kockázatos, mellékhatásokkal teli lépésre készül a kormány az egészségügy területén, legalábbis ezt lehet kiolvasni a legutóbbi jelzésekbõl. A gyógyszerkassza 100 milliárd forinttal történõ csökkentése példátlan és egyben meglepõ húzás lenne a kabinet részérõl, amely eddig kategorikusan kerülte a "megszorításokat". Pedig az állami gyógyszerkiadások 30 százalékos csökkentése azzal a veszéllyel jár, hogy jelentõsen emelkednek a betegek terhei.

Amennyiben a kormány valóban betartja az ígéretét, akkor annak a gyógyszergyártók is megihatják a levét, (a tavaly négy szektorra kivetett válságadó alapján) kézenfekvõ megoldásnak tûnik ugyanis a vállalatok eddig is magas befizetéseinek növelése.

100 milliárd forint: sok vagy kevés?

Biztosnak tûnik a gyógyszertámogatások csökkentése
A JP Morgan londoni elemzõi hét elején jártak Magyarországon és a kormány illetékesei megerõsítették nekik is, hogy a tervezett intézkedések között szerepel a gyógyszertámogatások csökkentése is.
Már hónapok óta körvonalazódik a kormány reformprogramja és a részletek fokozatos kibontása alapján szinte egyértelmûvé vált: a nemzetgazdasági minisztérium a gyógyszerkasszában rejlõ megtakarításokra is épít. Amennyiben megvalósul a Matolcsy György által jelzett és Orbán Viktor miniszterelnök által megerõsített kormányzati elképzelés, akkor a gyógyszerekre fordítható állami támogatás összege évi 30%-kal csökken.

A kabinet kezdeményezése egyáltalán nem számít újdonságnak idehaza (több szakember már évekkel ezelõtt felvetette a gyógyszerkasszában rejlõ "megtakarítási" lehetõségeket), és más nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a kormányok rendszeresen elõveszik a gyógyszertámogatások csökkentését.

Mennyit költ az állam gyógyszerre?

A gyógyszertámogatások csökkentését azzal magyarázzák, hogy Magyarország sokat és pazarlóan költ gyógyszerekre. Az állami támogatások csökkentése azonban nem a helyes válasz erre a problémára, mert ennek nem az lesz a következménye, hogy kevesebbet fogunk költeni gyógyszerekre, hanem az egyes szereplõkre (betegek, gyógyszergyártók) nehezedõ terhek eloszlása változik meg. Fontos ezért tehát már az elején leszögezni, hogy a magyarországi gyógyszerkiadásokat nem szabad csak az Egészségbiztosítási Alap gyógyszertámogatásokra (más nevén gyógyszerkassza) fordított összegével azonosítani, hiszen a két fogalom távolról sem egyezik meg.

Ez elsõsorban abból fakad, hogy megkülönböztetjük a társadalombiztosítás által támogatott és támogatással nem rendelkezõ termékeket. A gyógyszerkassza testesíti meg a tb-támogatott (különbözõ mértékben támogatott) gyógyszereket, és ebben az esetben a betegeknek csak a tényleges és a támogatott ár közötti különbséget kell fizetniük.

A kormány mostani megtakarítási szándéka is ezt a területet érintené, vagyis a gyógyszerekre fordítható állami kiadásokat csökkentené - az eddigi jelzések szerint évi - 100 milliárd forinttal. Az Egészségbiztosítási Alap már több éve változatlan összeget fordít gyógyszertámogatásokra: az idei elõirányzat 343 milliárd forint a tavalyi 357 milliárd forintos teljesítés után. Ezekben az összegekben már megtalálhatóak az egyre jelentõsebb gyártói befizetések is, így ha ezekkel a befizetésekkel korrigáljuk a költést, akkor azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években 300 milliárd forint volt a gyógyszerkassza tényleges mérete.

A 100 milliárd forintos megtakarítás jelentõsnek mondható a gyógyszerkassza méretéhez képest, eléri annak a 30%-át. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy az iparág képviselõi által sokat emlegetett 2007-es gyógyszergazdaságossági törvény is "csak" 55 milliárd forinttal (16%-kal) tudta mérsékelni a gyógyszertámogatásokat. A gyógyszerkasszában történõ változtatásoktól remélt megtakarítás jelentõségét mutatja az is, hogy a kormány által beígért 600-800 milliárd forintos konszolidációs csomag komoly részét teszi ki. A remélt spórolás egyébként az Egészségbiztosítási Alap teljes kiadásának közel 7%-át teszi ki.

Miért pont a gyógyszerkassza?

Tetemes összegrõl van tehát szó, ezért ilyenkor felmerül bennünk a kérdés: miért pont a gyógyszerkassza esetében akar ekkora megtakarítást elérni a kormány? A válasz sokak szerint egyszerû: mivel Magyarország sokat költ gyógyszerekre. Ez a felszínes válasz valóban igaz, ám egyben könnyen megtévesztõ is lehet.

Ha a gyógyszerkiadások teljes egészségügyi kiadásokon belüli arányára tekintünk, azt láthatjuk, hogy Magyarország ebben a tekintetben kimagaslóan sokat fordít gyógyszerekre. A legutolsó, 2008-as adatok szerint (a 2009-es statisztikát idén tavasszal teszi csak közzé az OECD) hazánk az egészségügyre elköltött összeg közel 32%-át fordítja gyógyszerkiadásra, ez a legmagasabb arány az OECD-országok között (és már 3 éve tartjuk elsõ pozíciónkat) és jócskán meghaladja a három másik visegrádi országban megfigyelt értéket.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek az adatok torzíthatják a valós képet. A magas magyar arány részben ugyanis abból adódik, hogy míg a gyógyszereket "piaci értéken" vásároljuk, addig nemzetközi összehasonlításban az egészségügy alulfinanszírozottnak tekinthetõ. A gazdaság teljesítõképességéhez (GDP) viszonyítva ugyanis keveset költ Magyarország egészségügyre, az OECD-tagországok között az utolsók között kullogunk.

Pontosabb képet kapunk a magyarországi gyógyszerkiadások méretérõl, ha az egy fõre jutó összegeket hasonlítjuk az egészségügyi kiadásokhoz és a GDP-hez. Ezekrõl a grafikonokról is leolvasható, hogy nemzetközi összevetésben nemcsak az egészségügyi kiadásokhoz képest, de a GDP-hez mérten is sokat költünk gyógyszerre.

A megoldás ez alapján úgy tûnik az lenne, ha Magyarország többet költene az egészségügyre, vagy ha hatékonyabbá tenné a gyógyszerkiadásokat.

Forrás: Link