CIA-s volt az elfogott követségi alkalmazott
Különösen kényessé vált a Pakisztánban fogvatartott férfi ügye, miután kiderült, hogy a Központi Hírszerzõ Ügynökségnek (CIA) dolgozott. A hír további lakossági nyomást jelent a dél-ázsiai ország kormánya számára és nem csak gyors kiszabadulás esélyeit csökkenti, hanem a két ország és hírszerzõ ügynökségeik közötti, egyébként sem rózsás kapcsolatot is tovább mérgezi. A háttérben egy kémtörténet körvonalazódik.

Egy zavaros és kényelmetlen ügy
Az amerikai adminisztráció képviselõinek korábbi nyilatkozataival ellentétes hírek láttak napvilágot közelmúltban a 36 éves Raymond Davisrõl (az ügy elõzményeirõl itt olvashat), akit két férfi meggyilkolásának gyanújával tartanak fogva Pakisztánban. Saját verziója szerint egy ellene elkövetett rablás során önvédelembõl használta fegyverét. A hatóságok azonban ezt megkérdõjelezik egyebek között a nyomozati iratok alapján, amelyek azt tartalmazzák, hogy az önvédelem kereteit túllépve az egyik áldozatot hátba lõtték.

Kattintson és nézegessen képeket Pakisztánról!
Davis, aki korábban az amerikai hadsereg különleges erõinek szolgálatában állt, majd egy nagy biztonsági cég, a Xe (a korábbi Blackwater utódja) alkalmazottja is volt, ideiglenes szerzõdéssel a CIA-nál dolgozott a hírek szerint. Erre utalnak az elfogáskor nála talált tárgyak, így például egy engedély nélkül tartott kézifegyver és egy fényképezõgép is. Számos lap, így például a New York Times, a The Washington Post, valamint a Reuters és az AP hírügynökség már korábban is rendelkezett az információval, biztonsági okokból azonban nem hozták nyilvánosságra azt.
Az esetnek volt egy további halálos áldozata is, akit egy, a helyszínre érkezõ autó gázolt el. Pakisztáni hírszerzési források azt állítják, az autóval közlekedõk, akik társuk segítségére siettek, szintén CIA alkalmazottak voltak, ugyanabból a házból érkeztek. Õk idõközben már az Egyesült Államokba távoztak, ott pedig elutasították a pakisztáni kérést, hogy a hatóságok kihallgathassák õket.
Pakisztáni tisztviselõk a hírek alapján megalapozva látják álláspontjukat, hogy Davis nem jogosult a mentességre, mindazonáltal amerikai illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy ez nem változtat azon a tényen, hogy Davis, mint követségi alkalmazott, a technikai és adminisztratív személyzet tagja a Diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján mentességet élvez a büntetõeljárás alól.
A mentesség kérdésérõl március 14-én döntenek bírósági eljárás keretében.

Titkosszolgálati háttér
A pakisztáni titkosszolgálat (ISI) - jóllehet ellentmondásosan - együttmûködik a CIA-val a terrorizmus elleni harcban, így hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok robotrepülõgépekkel támadásokat hajtson végre az ország Afganisztánnal határos részein tevékenykedõ terroristacsoportok ellen, valamint terroristák letartóztatásában is közremûködött. Egyes információk szerint Davis és társainak célja éppen az volt, hogy kiterjessze a mûveleteket, elõsegítve ezzel a rakétatámadásokat.
Az eset titkosszolgálati hátterét erõsíti, hogy pakisztáni hírszerzési források szerint a két lelõtt férfi az ISI ügynöke volt, míg rendõrségi források kisstílû tolvajoknak titulálták õket, nem zárták ki ugyanakkor a hírszerzéshez fûzõdõ kapcsolatukat.
Davis tevékenysége most próbára teheti ezt az egyébként is ellentmondásos együttmûködést, ha kiderül, hogy az ISI-vel jó kapcsolatokat ápoló, befolyásos militáns csoportokra összpontosítottak. A CIA és az ISI kapcsolatai már korábban megromlottak, mivel 2010 decemberében a CIA iszlámábádi vezetõje elhagyni kényszerült állomáshelyét, miután neve ismertté vált. Az ISI egyik tisztviselõjét pedig New Yorkban, egy per során nevesítették a 2008-as mumbai vérengzéssel összefüggésben.

Amerikai reakciók
Washington megbízásából február 16-án John Kerry szenátor Iszlámábádba utazott, ahol találkozott Yousuf Raza Gilani miniszterelnökkel. Kerry sajnálatát fejezte ki a történtek miatt és megpróbálta enyhíteni a kialakult diplomáciai feszültséget, valamint elérni Davis szabadon bocsátását. Erõfeszítései eredménytelenek voltak.

A lahori bíróság korábban úgy rendelkezett, hogy nem hagyhatja el Pakisztánt, és amíg az eljárás nem zárul le, függetlenül a mentességétõl, börtönben marad. Egyes politikusok ezért javasolták a Pakisztánnak juttatott 1,5 milliárd dollár összegû éves segély megkurtítását.

A lehetséges következmények
A kialakult helyzet több szempontból is kényes az Egyesült Államok számára. Magától értetõdõen kellemetlen, hogy nyilvánosságra került egyik ügynökségi alkalmazottuk kiléte és nem utolsó sorban, rontja a gyors szabadulás esélyeit is.
Ugyancsak számolni kell azzal a hatással, amit az eset váltott ki a pakisztáni társadalom egy részében. A fogvatartott ellen haragos tüntetõk tömegei vonultak utcára, akik követelték, hogy a kormány ne adja át a férfit az amerikai hatóságoknak. Fogva tartásának körülményeit épp ezért megszigorították, nehogy az eset miatt kialakult feszült helyzetben bûncselekmény áldozatává váljon a börtönben. Magas biztonsági fokozatú körletben õrzik, különleges intézkedések közepette szállítják, ételét pedig átvizsgáltatják, nehogy mérgezett legyen. A biztonsági intézkedések természetesen arra is szolgálnak, hogy esetleges szökését megakadályozzák.
Pakisztáni elemzõk pedig attól tartanak, hogy szabadon engedése esetén az egyiptomihoz hasonló tiltakozások söpörnek végig az országon, különösen tartanak a Talibántól és általában Amerika ellenes tüntetõktõl. Az ország azonban számít az amerikai segélyekre is, az USA pedig a terrorizmus ellen küzdelem során történõ támogatásra.

Forrás: Link