EU-elnökség: a bio-díszlet csak mosolyogjon?
Az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje finoman leállította Magyarországot arról, hogy az unió nevében közvetítsen Líbiában, noha az észak-afrikai ország külügyminisztériuma is Magyarországot vette elõ az Európai Unió Líbiával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Vajon Martonyi is csak brüsszeli utasítást hajtott végre, mikor aktiváltatta az EU polgári védelmi mechanizmusát, vagy a soros elnökség tényleg képes volt a döntés meghozatalára?

„Az EU soros elnökségét betöltõ Magyarország a nehéz körülmények között kitûnõ koordinálást végzett a líbiai helyzettel kapcsolatban, de jelenleg nincs szükség arra, hogy az unió nevében közvetítsen az észak-afrikai országban” - mondta Catherine Ashton pénteken Gödöllõn egy szûk körû háttérbeszélgetésen újságíróknak.

Az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje az MTI-nek arra a kérdésére, hogy Magyarország betölthet-e valamilyen közvetítõ szerepet Líbiában az EU nevében, úgy felelt: „nem biztos, hogy ennek a feladatnak a teljesítését elvárná az ottani magyar nagykövettõl, és ebben a pillanatban nincs szükség közvetítésre.”

Most az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell magára vállalnia a vezetõ szerepet - jelentette ki a fõképviselõ, aki elõzõleg részt vett az EU védelmi minisztereinek informális találkozóján.

Arra a kérdésre, van-e párbeszéd Moammer Kadhafi líbiai elnök és az EU között, úgy felelt: "nincs közvetlen párbeszéd, minden nyilvánosan zajlik, mi ezt mondjuk, õ azt mondja". Hozzátette, nem próbál úgy tenni, mintha lenne valamilyen különcsatorna a líbiai vezetõhöz, "mert nincsen".

Líbiában márpedig komolyan veszik a magyar elnökséget
A líbiai külügyminisztériumba nemrégiben bekérették Magyarország tripoli nagykövetét, hogy ezzel is jelezzék: az észak-afrikai ország kormányzata elégedetlen az Európai Unió Líbiával kapcsolatos állásfoglalásaival. Tette ezt azért, mert jelenleg Magyarország látja el az EU soros elnöki tisztségét.

A Le Monde címû francia újság cikke szerint a líbiai külügyminisztérium fõtitkára mindenekelõtt Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjének kijelentéseit bírálta. Ashton ugyanis az elsõ líbiai tüntetések után már felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erõszakos akciókkal, s engedélyezze a szólásszabadságot. A lap szerint a brüsszeli nyilatkozat hangneme meglehetõsen óvatos - ám a líbiai diplomata mégis jelezte a magyar nagykövetnek akkor, hogy ha Ashton újból így fogalmaz, a tripoli vezetés felfüggeszti együttmûködését az EU-val az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Csupán betartották a protokollt?
A Belügyminisztérium csütörtökön jelentette be, hogy Martonyi János külügyminiszter úgy döntött: aktiválják az EU polgári védelmi mechanizmusát a konzuli segítségnyújtás támogatására, az uniós polgárok hazaszállításának megkönnyítésére, mivel az elmúlt napokban Líbiában kialakult válsághelyzet miatt több mint ötezer uniós polgár rekedt az országban.

Mint írták, a mechanizmus aktiválását a tagállamok igénye indokolta, amely szerint a Tripolitól 1014 kilométerre lévõ Bengázi területen tartózkodó uniós polgárok hazaszállításához további kapacitásokra van szükség, mivel hazatérésük csak tengeri úton oldható meg, mert a légi szállításra jelenleg a líbiai repterek nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak. Az EU soros elnökeként Magyarország a mechanizmus aktiválásával jelezte a tagállamoknak, hogy az EU Monitoring és Információs Központján (MIC) keresztül bocsássák rendelkezésre az evakuációhoz szükséges tagállami szállítási kapacitásaikat - tájékoztattak.

A közlemény szerint a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság azonnal reagált a kialakult helyzetre, a Brüsszelben tartózkodó katasztrófavédelmi tiszttel megerõsítette a MIC-et, és az aktiválásról haladéktalanul tájékoztatta a BM-et, a Külügyminisztériumot, az EU-, a NATO- és az ENSZ-képviseletekre kihelyezett szakdiplomatákat, illetve a tripoli magyar nagykövetséget. Emellett megkezdték a hazaszállítás mûveleti tervezését, továbbá információt gyûjtöttek és mûholdas felvételeket kértek az EU-tól és a NATO-tól - fejtették ki.
Mint közölték, folyamatosan egyeztetnek a helyzetre készített mûveleti tervrõl az uniós intézményekkel, hogy az EU polgárait minél hamarabb, biztonságosan szállítsák haza.

Ez mind szépen hangzik, de vajon tényleg adnak-e teret a magyar elnökségnek a munkavégzésre, vagy csupán a protokoll felületes betartása mellett továbbra is Brüsszel az úr?

Forrás: Link