Mindenki értetlenül áll az eset elõtt: a szülõk nem értik, a tanárok nem értik, a pszichológusok nem akarják érteni, a rendõrök nem értik, a média sosem ért meg semmit. Tényleg - nem figyelték meg, hogy a riporterek szinte sosem értenek meg semmit? Figyeljék meg.
Ez a Tim Kretschmer, miután felhagyott a depressziójának gyógyszeres kezeltetésével, azon kapta magát, hogy 17 éves lányokra akar lövöldözni.

Bár érdekes módon a pszichiátriai drogok szinte minden tinédzserre hasonlóképpen hatnak, mégis valami különös okot keresünk azután is, hogy kiderült, ennek a srácnak is, mint számos sorstársának egy tudatmódosító szert írt fel egy orvos és szedette vele, majd nem szedette vele. Ez annyira közismert, hogy például Amerikában minden doboz oldalán vastag fekete felirat hívja fel rá a figyelmet. Hasonlóképpen mint nálunk a cigarettás dobozokon. Mit nem lehet ezen érteni?
Fogj egy alapvetõen egészséges, de valami miatt lehagolt fiatalt és adj neki tudatmódosító szert. A tudata módosulni fog. A megevett molekulától függõen nyugodtabb, mosolygósabb, tisztelettudóbb, vagy akármilyen lesz. Ezt a kémikusok egészen jól értik. Ja, hogy ez átverés. Igen az, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az illetõ kezelhetõbb lesz, tisztelettudóbb a családjával vagy a tanáraival stb... De nagyon vigyázz!!!
Ha egyszer elveszed tõle és kiürül a szervezetébõl, újra látni fog. Észre fogja venni, hogy miközben õ nagyjából öntudatlan volt, a problémái nem szûntek meg, hanem éppen ellenkezõleg: megnõttek. Még mindig nem szereti a csaja, a felesége, az anyósa, az egész világ...
És akkor vagy kap egy újabb adag drogot vagy talál egy fegyvert, egy magas épületet, hidat, bármit, amivel felhívhatja magára a figyelmet.
Ilyen egyszerû ez és annyira sablonos, hogy szinte felháborító, hogy azt írjuk minden lapban, hogy "érthetetlen az eset." Csupán a közelmúlt termésébõl:
• Chicagoban Stephen Kazmierczak egy zsúfolt középiskolai elõadóban lelõtt 5 diákot. Mint kiderült prozac-ot szedett.
• A Coloradoban, ahol Eric Harris és Dylan Klebold megölt 12 embert és megsebesített még vagy 23-at, a média csupán azt felejtette el kiemelni, hogy mindketten antidepresszánst szednek.
• Robert Howkins a pszichiátria terméke. Kezdetben ADHD miatt kezelték pszichiátriai szerekkel, majd depresszió ellen kapott antidepresszánst. Mivel ettõl nem tûntek el a pattanásai, sõt a csajoknál sem lett sikeresebb, ki kellett találnia valami ütõsebbet. Lelõtt pár embert egy zsúfolt bevásárlóközpontban, majd öngyilkos lett.
• Egy Chow nevû koreai fickó a chicagoi egyetemen lelövöldözte iskolatársait, összesen 32 embert. Õ szintén pszichiátriai szerek hatása alatt állt.
• De említhetném a mindenki által szeretett és tisztelt színészt Heath Ledgert, aki nem lövöldözött, hanem véletlenül két szert vett be egyszerre és meghalt tõle.

A vezetõ médiák szándékosan nem veszik észre az összefüggést
Talán Önnek is feltûnt már, hogy egy TV csatorna vagy egy magazin tele van gyógyszerreklámokkal. A médiák ebbõl élnek. Õszintén: amennyiben kiderülne, hogy a mostani fizetésének fele, kétharmada a drogmaffiától jön, Ön visszautasítaná ezt és onnantól a felébõl, harmadából próbálna megélni? A médiák nem így tesznek. Szemet húnynak egy nyilvánvaló tény felett és azt írják, hogy "érthetetlen", "megmagyarázhatatlan", "váratlan", "megdöbbentõ", stb... Olvasson csak el pár cikket, ami megjelent errõl a napokban. Mi ezen a megdöbbentõ? Nem az a kérdés, hogy meg fog e ez ismétlõdni, hanem az, hogy mikor és melyik iskolában.
A legmerészebb cikkek arról szólnak, hogy be kell tiltani a fegyvereket. Mintha a fegyverek okoznák a problémát. Ennyi erõvel a tûzhányókat is betilthatnánk. Éppen annyi hatása lesz. Miért nem tiltjuk be a tudatmódosító szereket? Az ugye nem kérdés, hogy ha egy gyerek agyát teletömjük szintetikus drogokkal, meg fog változni a viselkedése. Ehhez nem kell professzornak lenni, hogy belássuk. Akkor meg miért nem érti a drága Tim családja, hogy mitõl változott meg a srác viselkedése? Mert tegnap ezt mondták: "nem értik, mitõl változott meg a fiúk és testvérük."
Én megmondom: a tudatmódosító pszichiátriai drogoktól.
A németországi, a finnországi, a chicagói, a coloradói és a mindeféle országbeli iskolai lövöldözések áldozatai csak és kizárólag a pszichiátria tevékenységének az áldozatai.
A halott gyerekek szüleitõl nem Tim szüleinek kellene bocsánatot kérni, hanem a srácot vadállattá züllesztõ pszichiáternek vagy a mellékhatásokkal tökéletesen tisztában lévõ gyógyszergyárnak.

Lövöldözõs gyógyszer II.

A vezetõ média ugyan fõcímben számolt be arról, hogy egy amerikai támaszponton valaki meglõtt 43 katonát békeidõben, akik közül 13 meghalt, de a megszokott módon szemérmesen szemet hunyt a lényeg felett. Miközben a Kossuth Rádió egy katona pszichológust említett a híreiben, a valóságban egy pszichiáter volt az illetõ. A kettõ közt jelentõs különbség van. Az utóbbi kategóriába tartozó orvosok azok, akik vegyianyagokkal és alkalmanként elektromos árammal manipulálják az agyat remélve, hogy valami változik.
Nidal Malik Hasan orvos volt. Mégpedig pszichiáter! A média pedig vallási, ideológia és politikai okokat keres a háttérben, és mint minden ilyen esetben a fegyverviselési szabályokat vitatja. Ahelyett, hogy megkérdezné, milyen tudatmódosító szert szedett a doki.
Az már közismert, hogy az általánosan alkalmazott antidepresszánsoknak kimutathatóan öngyilkossági hajlam növelõ mellékhatása van. Az pedig csak a közelmúlt felméréseibõl derül ki, hogy a pszichiátereknek jelentõs része “öngyógyító” céllal maga is szedi az általa javasolt antidepresszánsokat.
Az elmúlt évtized legtöbb esztelen lövöldözését tudatmódosító szerek hatása alatt követték el:
• Chicagoban Stephen Kazmierczak egy zsúfolt középiskolai elõadóban lelõtt 5 diákot. Mint kiderült prozac-ot szedett.
• A Coloradoban, ahol Eric Harris és Dylan Klebold megölt 12 embert és megsebesített még vagy 23-at, a média csupán azt felejtette el kiemelni, hogy mindketten antidepresszánst szednek.
• Robert Howkins a pszichiátria terméke. Kezdetben ADHD miatt kezelték pszichiátriai szerekkel, majd depresszió ellen kapott antidepresszánst. Mivel ettõl nem tûntek el a pattanásai, sõt a csajoknál sem lett sikeresebb, ki kellett találnia valami ütõsebbet. Lelõtt pár embert egy zsúfolt bevásárlóközpontban, majd öngyilkos lett.
• Egy Chow nevû koreai fickó a chicagoi egyetemen lelövöldözte iskolatársait, összesen 32 embert. Õ szintén pszichiátriai szerek hatása alatt állt.
• De említhetném a mindenki által szeretett és tisztelt színészt Heath Ledgert, aki nem lövöldözött, hanem véletlenül két tudatmódosító gyógyszert vett be egyszerre és meghalt tõle. Vagy azt, hogy még nem zárult le a vizsgálat, de úgy tûnik Michael Jackson halálát is háziorvosa által túladagolt Demerol okozta.
• Májusban John M. Russell az iraki fõvárosban, Bagdadban lévõ Camp Libertyben lõtt le öt embert, nála is a mentális problémákat tették felelõssé a gyilkosságért, amikre rendszeresen gyógyszert is szedett.
2005-ben derült ki, hogy az Eli Lilly gyógyszergyárnak voltak belsõ információi arról, hogy az általa gyártott Prozac 1200%-al növeli meg az öngyilkossági hajlamot, de ezt elmulasztották nyilvánosságra hozni.
2006-ban jelent meg az a publikáció, ami szerint a Paxil nevû antidepresszáns duplájára növelte a kezeltek gyilkossági hajlamát. Egy másik tanulmány, ami az Archives of General Psychiatry címû lapban jelent meg, azt állítja, hogy azok a gyermekek, akik antidepresszánst szednek hajlamosabbak az öngyilkosságra.
Persze ezek a hírek kényelmetlenek a vezetõ médiának, mivel rossz színben tünteti fel azokat a gyógyszergyártó cégeket, akiktõl a bevételük java származik. Tényleg - hallgatta mostanában napközben a Kossuth Rádiót? Szinte csak gyógyszerreklám van benne és betegségekrõl szóló hírek.

Lövöldözõs gyógyszer III.

Többféle antidepresszánst szedett a pécsi tudományegyetemen lövöldözõ gyógyszerész hallgató. Ez azért megnyugtató, mert nem kell más okokat keresni a vérengzés háttereként. Teljesen felesleges azon elmélkedni, hogy milyen korább traumák érték amiatt, hogy nem vették fel az elsõ lövészklubba, ahová jelentkezett, csak a másodikba, vagy amiatt, hogy az egyetem egyik szakáról eltanácsolták és “csak” gyógyszerész lehetett volna belõle, ha felnõ.
A Tények szerint a vérvétel kimutatta, hogy az elkövetõ a lövöldözés napján nyugtatót, elõzõ nap pedig antidepresszánsokat vett be. Ez, mint tudjuk az elmúlt évek termésébõl teljesen elegendõ, hogy valaki fegyvert rántson és elkezdjen lövöldözni. Ez a mellékhatás nálunk fejlettebb demokráciákban annyira ismert, hogy vastag fekete betûkkel fel van tüntetve a doboz oldalán.
Nálunk persze a pszichiátria védi a mundér becsületét. Gábriel Róbert, az egyetem rektora azt mondta, hogy az elsõdleges vélemények szerint egy látens skizofréniában szenvedõ embernél aktiválódott a betegség; "ez aktív státuszba került, és ez okozta ezt a tragédiát". Ez persze ahogy a tanár úr mondta vélemény. A látens azt jelenti lappangó. Ha ezt a sületlenséget most beveszi a közvélemény, ettõl kezdve minden fegyveres gyilkosság esetén azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen az illetõ nem hibás, hanem beteg, de eddig el volt dugva a betegsége - lappangott. És nem büntetést kap, hanem pszichiátriai kezelést = még több gyógyszert. Aminek mellékhatásaként megint ölhetnékje támad, és csak a véletlen mûve, vagy a genetikai oka van hogy magát gyilkolja meg, vagy az osztálytársait.
A mûsorban közölték: ha ez így van, elképzelhetõ, hogy a tettest nem is lehet felelõsségre vonni. Mint elhangzott, a hallgató már azelõtt is járt pszichiáterhez, hogy megkapta a fegyverviselési engedélyt. A rendõrség szerint pedig a pszichiáter nem tudhatott arról, hogy a fiatalember ilyen engedélyt kapott. Tehát senki sem hibás. Akik a fickó által szedett szert gyártják, õk sem hibásak, hiszen becsületesen leírják a mellékhatások közt, hogy fiatal emberek közt megnöveli az öngyilkossági gondolatokat.
Akkor pedig nem marad más hátra, mint a remény gyertyáinak gyújtogatása és a saját Xanax adagunk megemelése, hogy elviseljük a tragédia ránk nehezedõ nyomását.
Vagy…
Tanuljuk már meg mi zajlik itt intézményes keretek közt. Nem csupán a H1N1 oltóanyag elõállítása nagy üzlet. Ennek több milliószoros bevételét hozza a depresszióipar.
A közelmúltban jelent meg egy film, ami tökéletesen bemutatja, mi is áll egy ilyen hír hátterében, ami az elmúlt pár napban bejárta az országot.

TÉBOLYMARKETING -avagy- Mindannyian õrültek vagyunk?

Lövöldözõs gyógyszer IV.

Ez a 2010 végén megjelent tanulmány viszonylag ismeretlen volt egészen addig, míg a múlt heti arizonai lövöldözés ismét rá nem írányította a figyelmet a problémára.
A Biztonságos Orvosi Gyakorlatok Intézete (Institute of Safe Medication Practices) kiadott egy listát 31 általánosan felírt gyógyszerrõl, melyek aránytalanul nagy mértékben megnövelik az erõszakosságra való hajlamot. A listát egy dohányzásról leszoktató tabletta vezeti, de alig maradnak le az antidepresszánsok és a gyerekek figyelemzavarát kezelni hivatott drogok.
A cikkben idézik az intézet vezetõjének Michael C. Cohennek a véleményét, aki szerint az összes vizsgált szer esetében kimutatható volt a gyilkosságra, fizikai erõszakra, bántalmazásra és öngyilkossági gondolatokra való hajlam jelentõs növekedése. A vizsgálat alapját az Amerikai Gyógyszer és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (FDA) 2004-2009 közötti jelentései adták. Cohen szerint további tanulmányozásra van szükség, de mindenképpen át kell gondolni ezen szerek felírási gyakorlatát.

Lövöldözõs gyógyszerek toplistája

A lista elejére a Magyar Nemzeti Szívalapítvány kedvence a Champix (Vareniklin) nevû dohányzásról leszoktató szer. Ezt azzal érte el, hogy 18 szorosan nagyobb valószínûséggel hozható összefüggésbe erõszakos cselekedetekkel, mint a forgalomban lévõ gyógyszerek átlaga.
Ezt követte szorosan a Prozac (Fluoxetin), ami majdnem 11-szer nagyobb vaószínûséggel okoz támadó viselkedést, mint más gyógyszerek. A sort a Paxil (Paroxetin) követi a maga tízszeres hatékonyságával az erõszakra való hajlam növelésében.
Rögtön ez után a gyerekpszichiáterek kedvence a Strattera (Atomoxetine) következik, ami kilencszeres valószínûséggel készteti arra a gyerekeket, hogy pisztolyt vigyenek az iskolába.

És a toplista:
1. Champix (Vareniklin) 18-szoros. Célja a dohányzás utáni vágy csökkentése.
2. Prozac (Fluoxetin) 10,9-szeres. Az elsõ és legismertebb antidepresszáns.
3. Paxil (Paroxetin) 10,3-szoros. SSRI (Selective Serotonin Reuptake Inhibitor) hangulat javító drog.
4. Különféle amfetaminok 9,6-szeres. Élénkítõ és fogyókúrás hatásuk miatt elterjedtem felírt stimuláló szerek.
5. Lariam (Mefoquine) 9,5-eszer. A malária kezelésére használt szer, aminek kapcsán régóta ismerik a használatával járó bizarr viselkedési szokásokat.
6. Strattera (Atomoxetin) 9-szeres. Figyelemhiányos viselkedészavar esetén írják fel elsõsorban iskoláskorú gyerekeknek.
7. Halcion (Triazolam) 8,7-szeres. Elsõsorban alvási problémákra írják fel, de ne csodálkozzon ha reggel arra ébred, hogy a hálótársát megölték.
8. Luvox (Fluvoxamin) 8,4-szeres. Antidepresszáns.
9. Effexor (Venlafaxin) 8,3-szeres. Szorongásos zavarok és kábítószerrõl való leszoktatás eszközeként ismert a pszichiátriában.
10. Pristiq (Desvenlafaxin) 7,9-szeres. Antidepresszáns.
Forrás: CCHR

Jogerõsen szennyezett Auchan víz

Az elmúlt év szeptemberében írtunk arról, hogy az IPM magazin munkatársai több boltban forgalmazott vízrõl kiderítették, hogy egyszerû csapvíz és némelyikrõl az is kiderült, hogy több higanyt és arzént tartalmaznak, mint a csapból folyó víz.
Ezt azzal magyarázták, hogy míg a vízmûvek több kút vízét keverve juttatják el a fogyasztókhoz, az Auchan vizeit palackozó cég a város legszennyezettebb kútjából kapja a vizet, amit tisztítatlanul palackoz.
Jó szokás szerint a cég ahelyett, hogy beismerte volna a csalást, beperelte a lapot és kártérítést követelt. A bíróság akkor elsõfokon megállapította, hogy a víz tényleg egészségre ártalmas, de mivel az Auchan fellebbezett, a per folytatódott és a mai nap került csak pont a végére.
Ma, másodfokon is a magazinnak adott igazat a bíróság az Auchanban forgalmazott ásványvizekkel kapcsolatban. Így jogerõs az a döntés, miszerint az áruházlánc alaptalanul kérte az arzénos ásványvizekrõl szóló cikk helyreigazítását.
A magazin közleménye szerint: "Meglepõ és nagyon különös, hogy az Auchan semmilyen felelõsségre vonást nem kezdeményezett beszállítója ellen, sõt továbbra is tõle vásárolja a palackozott vizeket. Így a Germán Zrt. vízüzletága folyamatosan fejlõdik, ugyanakkor honlapjukon már nyoma sincs az ásványvizeknek, csak csavarokat és más fémipari termékeket találtunk ott.
Az Auchan 2010. májusában visszaszállította az arzénes vizeket a gyártó Germán Zrt. telephelyére. Érdekes tény, hogy a Super Aqua vizeket azóta már nem csak az Auchanban árusítják. Csak remélni tudjuk, hogy a Germán Zrt. tevékenysége nem okoz tömeges katasztrófát.
A rendõrség tovább folytatja a nyomozást az Auchanban talált rossz minõségû, mérgezõ termék forgalomba hozatala ügyében. "

Forrás: IPM