Barroso bizottsági elnök szerint a mai energiacsúcs történelmi döntéseket hozott. A napirenden a villamosenergia- és gázpiacot érintõ kérdések mellett fontos döntések születettek a tagállamok energiadiplomáciájának összehangolásáról. Elvileg jövõ évtõl senki nem köthet titkos megállapodásokat Oroszországgal vagy EU tagállammal. Orbán Viktor a lengyel, horvát és román LNG terminálokkal való földgáz-összeköttetés jelentõségét nevezte történelminek Magyarország szempontjából.

Ahogyan várható volt, az Európai Tanács politikai egyetértését fejezte ki az elektromos áram nagykereskedelmi piacának átláthatóságát javító bizottsági javaslatokkal, ugyanakkor a Tanács és a Parlament között még egyeztetésekre lesz szükség a hatályba lépéshez. Az új jogszabály célja az lesz, hogy a különbözõ minõségû áramtõzsdék a pénzügyi tõzsdékhez hasonlóan átláthatók és jól használhatók legyenek.
Az Európai Tanács a gázpiac vonatkozásában megerõsítette azt a politikai szándékot, hogy 2015-re minden tagállam legalább két gázforráshoz férhessen hozzá. Ehhez az kell, hogy a jelenleg tipikusan egy gázmezõt egy fogyasztói körzettel összekötõ gázvezetékek helyett a fõ vezetékek egymással is összekötött hálózatot alkossanak. Mindez igen költséges, és valójában csak a szállítókkal kialakuló viták esetén használható infrastruktúrát igényel, amire viszont egyelõre sem az EU közös kasszájának, sem a tagállamoknak nincsen pénze. Az Európai Tanács szerint a gázvezetékek összekötését elsõsorban a piacnak kellene finanszíroznia, és ennek finanszírozási és tõkeköltségeit az árakba kellene beépíteni. Vagyis az Európai Tanács lényegében az európai földgázellátás biztonsága érdekében a gázárak emelkedésére bólintott rá – de csak elvben.
Ugyancsak elvi támogatást kapott a nem konvencionális gázmezõk kitermelésének támogatása, de ezen a területen egyelõre nem ismert jól mûködõ európai technológiai-környezetvédelmi és üzleti modell.
Hangsúlyos téma az energiahatékonyság növelése volt. Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig 20 százalékkal kevesebb energiát használjunk fel a tavalyihoz képest, ami igen jelentõs technológiai fejlesztéseket igényelne. Igen jelentõs beruházást igényelne a középületek energiafelhasználásának növelése. A Tanács megállapította, hogy a tavaly kitûzött célokhoz képest már most lemaradásban vagyunk.
Végezetül az energiadiplomácia összehangolása terén igen fontos témák kerültek terítékre. Júniusig a Bizottságnak ki kell dolgoznia az EU tagállamok külsõ szállítókkal (elsõsorban Oroszországgal, Norvégiával, illetve a közel-keleti országokkal) szembeni energiadiplomáciája jobb összehangolásának lehetõségeit, továbbá 2012. január 1-ig az egyes tagállamoknak a Bizottság számára meg kell küldenie, hogy milyen különalkuik vannak a külsõ szállítókkal; a Bizottság pedig ezt meg fogja osztani a többi tagállammal. Ez az újdonság igen érdekes stratégiai és taktikai játszmáknak vethet véget. Különösen a közép-európai országok és Oroszország közötti titkolózás vezetett állandó játszmákhoz, ahol az egyes országok a másik különalkujára hivatkozva kötöttek újabb titkos különalkukat, vagy egymást gyanúsítgatták azzal, hogy a másik kárára kötöttek különalkut. Az EurActivnak egy bizottsági tisztségviselõ elmondta, hogy idõnként az orosz gázdiplomácia is visszafordította a közép-európai országokra a titkos klauzulák vádját.
Politikailag fontos döntés volt, hogy az EU „külügyminiszterét”, Lady Ashton külügyi fõképviselõt megbízták azzal, hogy az EU-t energiadiplomáciai ügyekben is képviselje. Mivel az energiadiplomácia nem tradicionális diplomáciai feladat, és a tagállamokban is a gazdasági, kereskedelmi és külügyi tárcák között oszlanak meg az ezzel kapcsolatos külkapcsolati feladatok, Ashton felhatalmazása szintén a tagállami különalkuk lehetõségét csökkenti.
A magyar elnökség egy igen látványos és futurisztikus feladatot is kapott: még idén meg kell kezdeni egy olyan 2050-ig tartó dekarbonizációs stratégia kidolgozását, ami elvileg a Kiotói Egyezmény megkötésének idejéhez képest 85-90 %-kal mérsékelné a szén-dioxid kibocsátását. Mivel a Kiotói Egyezmény igen szerény céljait is csak a 2008-2009-es európai ipari válság miatt sikerült teljesíteni, ennek a fajta hosszú távú tervezésnek rossz esetben csak a lelkiismeret elhallgatása lesz a feladata.
A csúcstalálkozót követõ sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Barroso bizottsági elnök elmondta, hogy a kérdések között szerepelt a Nabucco vezeték ügye is, de ebben az ügyben jelentõs döntés nem született.
Orbán Viktor magyar kormányfõ szerint a gázinfrastruktúrák összekötésére vonatkozó uniós szándék miatt Magyarország néhány éven belül a Fekete-tenger, a Balti-tenger és az Adria felõl is rendelkezni fog energiaellátási lehetõséggel, és ezzel "egy óriási csapdából fog kiszabadulni". A kormányfõ ezzel a különbözõ cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására tervezett, jövõben megépítendõ lengyel, horvát és román kikötõi terminálokkal összekötött magyar földgázrendszerre utalt.
(Euractiv)

Forrás: Link