A svájci frank árfolyamát a ciklus végéig 190 forint környékén rögzítené az Orbán-kormány, hogy mentse a még fizetõképes svájcifrank-hiteleseket az árfolyamkilengésektõl. Az adósoknak azonban a kegyelmi idõszak leteltével meg kell fizetniük a mentõövet, ugyanis a rögzített és a tényleges árfolyam különbségébõl egy új hitel gyûlik össze. Az árfolyamrögzítés a bankoknak okozhat problémákat, rajtuk egy devizapiaci ügylettel segítene a kormány. A terv, ha megvalósul, komoly költségvetési pénzeket nyelhet el.

A kormány úgy oldaná meg a devizahitelesek problémáját, hogy három és fél évre, egy alacsonyabb szinten rögzítené a svájcifrank-hitelesek törlesztési árfolyamát, mellyel az adósokat mentesítené az árfolyamkilengések miatt bekövetkezõ törlesztõrészlet-növekedéstõl - tudtuk meg banki forrásainktól. A svájci frank árfolyamát információink szerint 190 forint környékén fixálnák.

Az ügyfelek számára a dolog lényege az lenne, hogy három és fél éven keresztül nem menne a rögzített árfolyam fölé a törlesztési árfolyamuk, tehát ha az említett 190 forint felett alakulna, akkor is legfeljebb 190 forintos árfolyamon törlesztenének (jelenleg körülbelül 210 forintba kerül egy svájci frank). Ez egy tízmillió forintos, 15 éves futamidejû hitel törlesztésénél havi 13 ezer forintos könnyítést jelent. A rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbség minden adósnak egy virtuális számlán gyûlne, amit bankja hitelezne neki, forrásaink szerint "viszonylag alacsony kamattal".

A három és fél év leteltével azonban az adósoknak fizetniük kell a mentõövért és el kell majd kezdeniük törleszteni az újabb hitelt is. Arról, hogy ez pontosan mit jelent, egyelõre csak találgatások vannak. Amennyiben ugyanis az adósoknak a 3,5 év leteltével el kell kezdeniük törleszteni az új hitelt is, az jelentõs terhet jelenthet majd számukra. Elképzelhetõ azonban az a megoldás is, hogy például csak a futamidõ végén kell majd törleszteniük.

Fontos megjegyezni: ez a megoldás természetesen a még fizetõképes, jelenleg is törlesztõ devizahiteleseken segítene (közülük is csak a svájcifrank-hiteleseken, a devizahitelesek 90 százalékán). Arra a több mint 100 ezer családra azonban, amelyeket most a kilakoltatási moratórium véd attól, hogy utcára kerüljenek, a kormánynak más megoldást kell majd találnia.

A bankok is kapnak segítséget

A bankoknak az árfolyamkülönbözet három és fél évig tartó finanszírozása komoly likviditási problémákat okozhat, ugyanis hatalmas összeg gyûlik majd össze a virtuális számlákon, melynek ellensúlyozására a bankoknak forrásokat kell találniuk. Ha például az egész idõszak alatt átlagosan 20 forint lesz a különbség a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között (tehát átlagosan 210 forintba fog kerülni egy svájci frank, mint most), akkor a kamatokat nem számítva körülbelül 100 milliárd forintnyi új hitel halmozódik fel az idõszak végére.

Értesüléseink szerint azonban a bankok is kapnának némi segítséget, a kormány ugyanis megvédené õket attól, hogy a svájci frank további erõsödése miatt túlságosan nagyra nyíljon az olló a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között. A jelenlegi kilátások szerint ugyanis a svájci frank tovább fog erõsödni az euróval szemben. Ez, mint azt az utóbbi hónapokban többször megtapasztalhatták az adósok, azt eredményezi, hogy egyre több forintba kerül egy svájci frank, a következõ évekre akár 230-240 forint feletti árfolyamot sem tartanak kizártnak a devizapiaci elemzõk.

Devizaspekulációba kezd a kormány?

Amikor az adósok a svájcifrank-hitelüket törlesztik, akkor a bankok a befizetett forintot általában átváltják euróra, majd az euróért svájci frankot vesznek. A kormány egy devizapiaci ügylet segítségével rögzítené azt az euró-svájci frank árfolyamot, amelyen a bankok svájci frankot vesznek (és így refinanszírozzák a folyósított hiteleket). Az árfolyamrögzítést a kormány úgy oldaná meg, hogy a bankok határidõs devizapiaci ügyletet kötnének a teljes svájcifrank-hitel állományra.

Ez lényegében azt jelentené, hogy a bankok szerzõdést kötnének egy devizapiaci szereplõvel - értesüléseink szerint a Svájci Központi Bankkal - arról, hogy 3,5 év alatt, bármikor a szerzõdésben rögzített árfolyamon vásárolhatnak tõle svájci frankot. A bankok az említett határidõs szerzõdésben rögzítenék, hogy ha a svájci frank erõsödése az euróval szemben meghalad egy bizonyos szintet, akkor a bankoknak joguk lesz a szerzõdésben szereplõ kedvezõbb árfolyamon svájci frankot venni.

A szerzõdésben például megállapodhatnak arról, hogy ha 10 százaléknál többet erõsödik a svájci frank a kiinduló árfolyamhoz képest, a bankok akkor is vásárolhatnak a jelenleginél 10 százalékkal erõsebb árfolyamon. Forintosítva ez azt jelenti, hogy ha a svájci frank 15 százalékot erõsödik az euróhoz képest, akkor a jelenlegi 210 forint helyett körülbelül 241 forintba fog kerülni egy svájci frank (feltéve persze, hogy a forint közben nem erõsödik vagy gyengül az euróhoz képest). Viszont ha a bankok devizapiaci ügyletet kötnek a fent leírt módon, akkor joguk lesz a piaci ártól függetlenül 230 forintos svájci franknak megfelelõ euró-svájci frank árfolyamon svájci frankot vásárolni. (Az ilyen opciós szerzõdés valószínûleg lehetõvé teszi majd, hogy ha mégsem száll el a svájci frank, a bankok a kedvezõbb piaci áron is vehetnek svájci frankot)

Ennek az opciónak azonban komoly ára van a piacon. Egy 10 százalékos árfolyamelmozdulásra kötött fedezeti ügylet a devizapiacon banki szakértõk szerint durván számolva akár 80 milliárd forintba is belekerülhet (ha még nagyobb árfolyamkülönbségre kötik, nagyobb prémiumot is kell majd fizetni). Ez lesz az adófizetõk hozzájárulása a frankhitelesek problémájának megoldásához.

Forrás: Link