(Nagyon megy a cserebere itt is, ott is. Hm...mert ugye véletlenek vannak.)
Hatalmas botrány tépázta meg a kormányt
Két nappal a német védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) lemondása után Angela Merkel átalakította kormányát: zu Guttenberg helyét a védelmi tárcában az eddigi belügyminiszter, Thomas de Maiziére (CDU), a belügyminiszteri posztot pedig a CSU- tartományi csoportok fõnöke, Hans-Peter Friedrich veszi át.

A kancellár szerint a gyors személyi döntésekkel a kormány „igazolta a polgárok, fõleg a katonák és a belügyminisztérium dolgozói felé a cselekvõképességet”. Az ellenzék megosztottan reagált Merkel döntésére: a Zöldek szerint az elmúlt napok „hatalmas szégyent” jelentenek, az SPD szerint azonban de Maiziére „jó választás” volt - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Horst Seehofer, a CSU vezetõje elégedettnek tûnt: annak ellenére, hogy a párt vezetése zu Guttenberg lemondása után folyamatosan tanácskozott, sikerült gyorsan megoldani az utódlást.

Kattintson és nézzen szét Stuttgartban!
Angela Merkel Thomas de Maiziére-el, az új védelmi miniszterrel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „nemcsak brilliáns elméjét és példaértékû kötelesség-és felelõsségtudatát becsülöm, hanem fõként az tünteti ki, hogy a politikát szilárd értékrend alapján mûveli”. A kancellár húsz éve „nemcsak politikailag, hanem emberileg is” összeköttetésben áll vele – írja a FAZ.de. Hans-Peter Friedrich pedig a frakció jogászaként „kiemelten fontos tanácsadó volt minden bel- és jogpolitikai kérdésben”. Merkel szerint saját véleményét biztosan mindig ismertetni fogja, de „kiegyensúlyozó szerepet fog vállalni vitákban vagy különbségekben az igazságügyi minisztériumban vagy az egész szövetségi kormányban”.
Nyilván nem lehetett könnyû helyzetben sem Angela Merkel, sem Horst Seehofer: lemondott a szinte hihetetlen népszerségnek örvendõ miniszter, aki helyett gyorsan és jót kellett találni. Miután a CSU berkein belül nem sikerült megtalálni az ideális személyt, Merkel átadta a politikailag nagyobb értékû belügyminisztériumot a testvérpártnak. A CSU jól járt a cserével: kezébe került egy „értékesebb” minisztérium, amiért cserébe még csak meg sem kellett válnia egyetlen tárcától sem. Seehofer ezzel koalíción belüli megersõdött, amelyet zu Guttenberg személyének köszönhet – írja a Spiegel Online.
Karl-Theodor zu Guttenberg idõközben azonnali hatállyal lemondott képviselõi mandátumáról is, annak ellenére, hogy a kancellár „örült volna, ha megtartotta volna” parlamenti székét, a CSU-ban azonban utaltak arra, hogy „ellentmondana Guttenberg természetének, ha nem húzott volna teljes záróvonalat politikai karrierje alá”. A CSU-elnök Seehofer eközben bírálta mind a Szövetségi Gyûlés elnökét, Norbert Lammertet és az oktatási minisztert, Anette Schavant is, akik szerinte „nyilvánosan hátba támadták zu Guttenberget röviddel lemondása elõtt”. Seehofer szerint a két CDU-politikus nem cselekedett „szolidárisan, mivel az Unió felfogásához hozzátartozik, hogy saját emberei mellett kiáll” – tudosít a FAZ.de. Schavan egy interjúban azt mondta, hogy tudósként szégyelli magát Guttenberg miatt. Lammert egy nem cáfolt kijelentése szerint pedig a plágium-ügy a demokráciába vetett bizalom koporsószege. A CDU több politikusa is jelezte, hogy a késõbbiekben még szívesen látná zu Guttenberget a politikai életben.
Link