A kormányleállás lehetõségének ketyegõ bombáját, két nappal a végsõ határidõ elõtt sikerült hatástalanítani – egy idõre. Noha részleges költségvetési megállapodás született a kormány és az ellenzék között, a számháború csak most kezdõdik igazán.
A demokrata többségû szenátus egy a konzervatívok által felvázolt, 4 milliárd dolláros megszorításról szóló törvényjavaslatot küldött Obama elnöknek. Az amerikai közvéleményt január óta nyugtalanító és még a hét elején is nagyon esélyesnek tûnõ kormányleállás lehetõsége a szerdai pártközi megállapodásnak köszönhetõen újabb kéthéttel odázódott el – adja hírül az Associated Press.

A törvényjavaslat – amely egy idõre újra garantálja a szövetségi hivatalnokoknak, hogy reggelente felvehessék a munkájukat – zömében olyan kiadáscsökkentõ intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a közelmúltban már Obama elnök is sürgetett. A feleknek tehát még korai lenne fellélegezniük: a hosszú ideje várt megállapodás csupán a legkönnyebb kongresszusi csatája volt az idegõrlõnek ígérkezõ fiskális évnek.

Kisebb, de mûködõ kormányt!
A kormányleállás március 4-ével vált volna elkerülhetetlenné, amennyiben a demokrata többségû szenátus nem tudott volna megegyezni a republikánus többségû alsóházzal a 2011-es költségvetést illetõen. Az amerikai sajtó az elmúlt hetekben elõszeretettel hivatkozott a Clinton-adminisztráció 1995-ös és 1996-os példájára. Az akkori, összesen négy hétig tartó szövetségi bénultság oka a demokrata elnök és a kongresszus alsó és felsõházát is kézben tartó republikánusok közötti konfliktus volt. A patthelyzet csaknem 400 millió dollárjába került az adófizetõknek, az utólagos vélekedés szerint a küzdelembõl az elnök került ki gyõztesen: a republikánusok hangadójának, Newt Gingrich-nek a forrófejûségét és Clinton kompromisszumkészségét a közvélemény a demokratapárt újraválasztásával jutalmazta.

Ezúttal még volt mit aláírni - Obama egy törvényjavaslatot szignóz az elnöki dolgozóban (Forrás: White House)

Mivel járhat egy esetleges kormányleállás?
Az Egyesült Államok kormánya akkor kényszerül részleges leállásra, ha a fiskális év végén az elnök és a kongresszus valamilyen okból nem tud megegyezésre jutni a következõ költségvetési tervezetet illetõen, így a források nélkül maradt szövetségi hivatalok – az emberélet és a magántulajdon védelmével kapcsolatos funkciók kivételével – képtelenek a feladatukat teljes körûen ellátni. Az 1996-os kormányleálláskor szünetelt a munkanélküli segély és az egyéb társadalombiztosítási juttatások folyósítása; az államnak nem állt módjában az új útlevelek kiadása és a vízumkérvények elbírálása; a kormányzati gazdasági jelentések szünetelése miatt a befektetõk elbizonytalanodtak; a folyamatban lévõ csõdeljárások befagytak; a nemzeti parkok, szövetségi múzeumok és emlékhelyek zárva tartottak; fennakadások keletkeztek a közlekedésben és az exportban. A négy hét alatt összesen 285 ezer szövetségi alkalmazottat küldtek haza a munkahelyérõl, további 476 ezernek fizetés nélkül kellett dolgoznia.
(Forrás: Bloomberg Businessweek)

2011-ben azonban egy kormányleállásig fajuló költségvetési vita politikailag ugyanolyan veszélyes Obama elnök és az ellenzék számára is: „Nagyon egyszerû dologról van szó: Az amerikaiak azt akarják, hogy a kormány mûködjön tovább és költsön kevesebbet. Nincs szükségünk kormányleállásra, hogy ezt meg tudjuk valósítani” – idézi a képviselõház elnökét, a republikánus John Boehnert a CNN.
És valóban, az eheti megállapodás is annak a számlájára írható, hogy a demokraták is felismerték: a spórolósba fordult közhangulattal szemben tovább csökönyösködni egyet tenne a politikai öngyilkossággal. Mindemellett, kormányleállás esetén Obama jó eséllyel a tehetetlen elnök színében tûnne fel, aki alkalmatlanságával a gazdasági felépülés érzékeny folyamatait is hátráltatja.

Hétrõl-hétre, centrõl-centre?
A szerdai megállapodással a folytatólagos költségvetési határozat hatálya március 18-áig tolódott ki, miután a szenátus 91-9 arányban szavazott a konzervatívok által összeállított elsõ, 4 milliárd dolláros megszorítási csomag mellett. A februárban megvitatott republikánus költségvetési javaslat értelmében a következõ hét hónap során a szövetségi kormánynak 60 milliárd dollárral kevesebbõl kellene gazdálkodnia, mint az ezt megelõzõ idõszakban, a közös kasszát 100 milliárddal kellene kisebbre kalapálni annál, amit Obama korábban optimálisnak gondolt. Amellett, hogy a kezdeményezést sok elemzõ túlságosan radikálisnak gondolja, amely a gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatási szint növekedését is veszélyezteti, a republikánus költségvetés az egészségügyi és a környezetvédelmi reformokat is hibernálná.
(Forrás: White House)

Örömömre szolgál, hogy a demokraták és a republikánusok egyezségre jutottak a kongresszusban és egy olyan tervben állapodtak meg, amely a kiadáscsökkentés mellett a kormány zavartalan mûködését is szavatolja a következõ két hétben. De így tovább nem egyezkedhetünk a jövõben. Hétrõl-hétre az esetleges kormányleállás fenyegetésében élni komoly felelõtlenség, amely a gazdaság fejlõdését is kockáztatja” – idézi Obama elnököt a szerdai USA Today.
Az elnök a szerdai nyilatkozatában a játék veszélyességére figyelmeztette a republikánusokat, akik a kormányleállás rémét kihasználva, esetleg falatonként, párhetes ciklusokban próbálnák ledugdosni a fekete levest a kormány torkán. Ehelyett Obama a hosszú távú költségvetési megállapodást sürgeti, a felek közötti közvetítésre az alelnökét, Joe Bident kérte fel, akinek az is a feladata lesz, hogy az elszánt republikánusokkal olyan közös alapban egyezzen meg, amely a költségvetési hiány visszaszorítása mellett az oktatásra, kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat érintetlenül hagyja. Az egyeztetések hangulatáról alighanem a Teapárt is gondoskodni fog, a félidõs választások konzervatív elõretörését szavatoló mozgalom a múlthéten rótta fel a republikánusoknak, hogy túlságosan megalkuvóak a kormánnyal.

Forrás: Link