DAVID, Nel fia, a Rabbi-bank vezetõ elemzõje, ha aszongy, akkor má' csak igaz.
Elszabadultak az élelmiszerárak: a vállalatoknak és kormányoknak is hathatós intézkedéseket kell hozniuk, ha hasznot akarnak húzni az áremelkedésbõl, vagy épp el kívánják kerülni az ársokkot – állítják nemzetközi szakértõk.


A 2008-as élelmiszerválság nyomán több, mint 30 országban törtek ki lázadások, és számos nagy vállalat csõdjét okozta. Az akkori áremelkedés öt hónapig tartott. A mostani nyersanyag, és gabonadrágulás – amely szintén közrejátszott a tunéziai és egyiptomi események alakulásában – azonban ennél is tovább tarthat, akár egy évig is.

„Aki nem érzi a fenyegetettséget, az nem figyel eléggé” – állítja a David Nelson, a chicagói Rabobank élelmiszer- és agrárpiaci vezetõ elemzõje.

Az egyre növekvõ népességszám következtében egyre apad a világ gabona, és húskészlete. Kukorica esetében – melyet élelmiszerként, takarmányként és bioüzemanyagként is hasznosítanak – hamarosan 53 napra elegendõ szintre csökken a világkészlet, amely 37 éves mélypontnak felel meg – derül ki a Szövetségi Mezõgazdasági Hivatal (USDA) elemzésébõl. Eközben szójakészletek szintén 18 éves mélypontjukhoz közelítenek.

A mostani áremelkedésért a szûkös készletek, valamint a válságból kilábalásnak induló gazdaság tehetõk felelõssé, szemben a 2008-as hirtelen drágulással, amikor az emelkedõ olajár okozott ársokkot februárban, majd júliusban a válság beálltával ismét csökkenésnek indultak az élelmiszerárak.

Most azonban másról van szó – állítja Dennis Gartman közgazdász, a The Gartman Letter szerzõje. A mostani drágulás tartósnak bizonyul, egybeesik a válságból való kilábalással, amikor a kereslet mindenütt ismét emelkedésnek indul.

Az amerikai Deere & Co, a világ legnagyobb mezõgazdaságigép-gyártója éppen ezért a fejlõdõ országokban terjeszkedik, hogy profitot húzzon az ottani fogyasztói étvágyból. A cég januárban jelentette be, hogy 100 millió dollárt fektet be Indiában, ahol kisebb és olcsóbb traktorokat kezd gyártani, a helyi igényeknek megfelelõen, olyan programmal egybekötve, mely lehetõvé teszi, hogy több gazdálkodó közösen szerezzen be gépeket.

Egy egy hektáros területen gazdálkodó soha nem tudna egymaga gépet beszerezni, azonban a program segítségével végre áttérhetnek az ökör-hajtású mûvelési eszközökrõl a gépekre – állítja Samuel R. Allen, a Deere elnök-vezérigazgatója.

Számos amerikai cég lobbit indított a kormánynál, hogy vonják mûvelés alá a pihentetett területek (Conservation Reserve Program) egy részét, mely jelenleg 31,2 millió hektárra tehetõ. A CRP keretében a termelõk támogatást kapnak, amennyiben kivonják a mûvelés alól földjeiket, és ezzel megvédik a talajeróziótól, és egyéb természeti károktól.

Ahhoz hogy újratölthessük a raktárakat, növelni kell a vetésterületet – állítja az amerikai Nemzeti Gabona Egyesület (National Grain and Feed Association) elnöke.

Dél-Korea - ahol az élelmiszerek és nem alkoholos italok inflációja tavaly októberben 10 éves csúcsra, 14,1 százalékra emelkedett – a helyezet kezelésére egy kereskedelmi céget készül alapítani Chicagóban, hogy jelentõsebb mennyiségû gabonavásárlásba kezdhessen. Erre különösen szükségük van, miután szinte az összes gabonát importból szerzi be az ország. A terv szerint az állami tulajdonban lévõ vállalat magánvállalkozásokkal közösen, 2020-ig az ország teljes gabonaimportjának 30 százalékát fogja beszerezni.

Az ukrán kormány is igyekszik megszelídíteni valamiképp az élelmiszerárakat. Ennek egyik lépéseként tárgyalásokat kezdtek a chicagói árutõzsde (Chicago Mercantile Exchange) egyik vezetõ tagjával, hogy határidõs búzakereskedésbe kezdhessenek. Ezzel ugyanis a gazdák fedezni tudnák veszteségeiket, mikor a gabonaárak esnek.

A kormányok mellett a gabonát nyersanyagként felhasználó cégeknek is fel kell készülniük a tartósan magas, és volatilis árakra. Az USA negyedik legnagyobb baromfitermelõje, a Sanderson Farms februárban bejelentette, hogy elhalasztja a korábban tervezett üzembõvítéseit, amíg az árak nem mutatnak látható javulást. Ezzel el kívánják kerülni számos versenytársuk 2008 utáni csõdjét.

Eközben hazánkban a takarmányárak emelkedése állítja sarokba az állattartókat, így a baromfitól a sertéstenyésztõkön át, egészen a tejtermelõkig az összes ágazat terméktanácsa segítséget vár a kormánytól. A Magyar Sertéstartók Szövetsége után a Baromfi Termék Tanács (BTT) fordult múlt pénteken nyílt levélben Orbán Viktorhoz. A BTT szerint a friss baromfitermékek, a tojás és a sertéshúsok áfáját a mai 25 százalékról 10-re kellene csökkenteni, hogy a fogyasztókat veszélyeztetõ drasztikus élelmiszerár-emelést kezelni lehessen.

Czerván György agrárgazdaságért felelõs államtitkár azonban egy pénteki sajtótájékoztatón kizártnak tartotta, hogy a mostani költségvetési helyzet mellett megvalósulhasson az áfa-csökkentés. Helyette az állam kedvezményes forgóeszköz-hitelekkel, valamint közvetetten az EU szolidaritási alapból lehívható pénzekkel próbál a gazdálkodókon segíteni.

Forrás: Link